Megosztja a társadalmat az államfő

Tegnap megkezdődött a cseh elnökválasztás első fordulója, amely ma kora délután ér véget. A voksolás nagy esélyese a hivatalban lévő elnök, Milos Zeman, ám aligha tesz szert abszolút többségre. Várhatóan a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke, Jirí Drahos lesz az ellenfele a második fordulóban, sok függ azonban attól is, mekkora lesz a részvétel, így meglepetések sem zárhatóak ki. Már csak amiatt sem, mert a cseh közvélemény-kutatók többször is mellélőttek már az egyes voksolások során.

A prágai kormány megalakításával megbízott Andrej Babis, a liberális populista ANO elnöke egyértelművé tette: Zemanra adja a voksát. Ez nem meglepő, hiszen a két politikus között afféle véd- és dacszövetség jött létre.

Viszonylag alacsony részvétel jellemezte a voksolás első napját, ez azonban nem meglepetés, hiszen a csehek inkább szombaton, az urnazárás előtti órákban mennek el voksolni. 2013-ban, az első fordulóban, 61,31, a másodikban pedig 59,11 százalék élt szavazati jogával. Az öt évvel ezelőtti voksolás volt az első, amelyen a csehek közvetlenül szavazhattak a köztársasági elnök személyére. A cseh gazdaság erős lábakon áll. Az üzleti élet szereplői azonban úgy vélik, a kormányzat nem fektetett be kellőképpen a gazdaságba, s a források elosztása is hagyott kívánnivalót maga után. A cseh gazdaság két tényezőtől függ nagy mértékben: az autóipartól és a német befektetésektől.

Zeman nemcsak az ANO, hanem a cseh politikai paletta lázadóinak tartott Kalózpárt és a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) szavazóinak támogatására is számít. Ugyanakkor a „kalózok” aligha segítik Zemant. Szavazói inkább a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, és egyértelműen EU-pártiak.

Amennyiben Zemant újraválasztanák, az azért lenne veszélyes, mert még nagyobb lelkesedéssel támogatná, hogy Babis pártja fogjon össze az SPD-vel. Egyértelműen szélsőséges, menekültellenes formációról van szó, ami azért is sajátságos, mert a pártot irányító Tomio Okamura külföldi - japán és koreai - gyökerű. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó üzletember úgy vélekedett, nem is Okamurától, hanem magától Zemantól kell a leginkább tartani, hiszen rendkívüli módon megosztja a társadalmat. „Ideológiáját a Nyugattól való elfordulás, mások megalázása jellemzi” - mondta.

Szerző

Mégsem megy Trump Londonba

Donald Trump amerikai elnök most arra hivatkozva törölte az év elejére tervezett, londoni látogatását, hogy felháborodott, amiért az elődje, Barack Obama kormányzata "bagóért" adta el az Egyesült Államok nagykövetségének az előző épületét a brit fővárosban. A elnök közlése ellentmond a korábbi beszámolóknak, amelyek szerint a vizit egy visszatetszést keltő tavalyi Twitter-megosztás miatt szenved halasztást.

"Az ok, amiért töröltem londoni utamat, az, nem vagyok nagy híve annak, hogy az Obama-kormányzat bagóért eladta a legjobb helyen fekvő és legjobb nagykövetséget Londonban, csak azért, hogy egy újabbat építsen 1,2 milliárd dollárért" - írta Twitter-bejegyzésében Trump. Hozzátette: "Ez rossz üzlet. Azt akarták, hogy vágjam át a szalagot a megnyitón. Nem!"

A londoni amerikai nagykövetség honlapjáról azonban az derült ki, hogy a követség építésének helyszínéről hónapokkal Obama 2009 januári hivatalba lépése előtt döntöttek. Az Egyesült Államok nagykövetsége és konzulátusa még 2008 októberében közölte, hogy a képviseletet biztonsági okokból helyezik át. 

Trumpot nem sokkal beiktatása után hívta meg hivatalos állami látogatásra a királynő nevében Theresa May brit miniszterelnök. A látogatás ellen rengetegen tiltakoztak, az erről szóló petíciót is sokan írták alá.

November végén az amerikai elnök olyan videókat osztott meg, amelyeken „állítólag” muzulmánok erőszakot követnek el. A képek alkalmasak arra, hogy felkorbácvvsolják az iszlámellenes érzelmeket. A videókat először Jayda Fransen, egy ultranacionalista brit párt elnökhelyettese posztolta, és ezeket twittelte tovább Trump. Fransent hazájában már korábban „súlyos vallási zaklatásban" bűnösnek találták. Theresa May rosszallásának adott hangot az amerikai elnök videómegosztása miatt, mire Trump visszavágott, hogy a brit kormányfő inkább a terrorveszéllyel foglalkozzon. Diplomáciai források már akkor levonták a következtetést, hogy az elnök londoni útjára egyhamar nem kerül sor.

Szerző

Hadat üzen Macron a rágalmazóknak

Publikálás dátuma
2018.01.13. 06:31
Fotó: AFP/Andreas Solaro
Olyan törvényt helyezett kilátásba a francia elnök, amely választási kampány idején megtiltaná a rágalmazó, gyűlöletkeltő újságcikkeket.

Emmanuel Macron azt ígéri, még az idén a parlament elé terjeszti a tervezetet, amely súlyos büntetéssel sújtaná a tilalmat megszegő szerkesztőségeket.

Sajtóértekezletén az államfő az angol „fake news” (hamis hír) kifejezést használta, és ostorozta az ilyesmiket terjesztő, bulvárjellegű orgánumokat, amelyek könnyedén túlteszik magukat a hitelesség követelményén és a politikai elegancián, durva hangnemet használnak, és a nekik nem tetsző pártokat igyekeznek elütni a parlamenti képviselettől, vagy legalábbis megpróbálják jelentéktelenné zsugorítani azokat.

Elsőként az Egyesült Államokban, illetve bizonyos mértékig Nagy-Britanniában figyeltek fel erre a jelenségre és a megfelelő szabályozás szükségességére – arra, hogy a média gyakran alkalmaz a szavazókat félrevezető módszereket, és botrányokat is gerjeszt egy-egy döntő választás kapcsán. Ezt lehetett tapasztalni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során, amikor egyes médiumok nagyon sokat tettek Hillary Clinton demokrata párti jelölt lejáratása érdekében.

Történtek hasonló esetek Franciaországban is, bár kevésbé gyakran, mint például Amerikában, hiszen a nyugat-európai hagyományok kifinomultabbak, de éppen ezért eddig a franciák kevésbé ügyeltek a „gonoszkodó sajtóra”.

Emmanuel Macront most alighanem az motiválja, hogy az elmúlt esztendőkben váratlanul előretörtek a szélsőjobboldali, illetve a vadul demagóg ultrabaloldali mozgalmak, torzítván a parlamenti erőviszonyokat. Szerencséjére éppen ő volt az, akinek valamennyire sikerült visszaszorítania a Le Pen familia és a demagóg ellenzéki szocialisták mozgalmait.

A Le Monde-nál ugyanakkor a Le Figaróval csaknem teljes összhangban indokoltnak tartják a sajtószabadság védelmét. Alberto Alemanno, az európai jog professzora kifejtette, hogy Macron ötletét nem olyan egyszerű megvalósítani.

Az államfő úgy véli, hogy a korábbi jogszabályban megszabott 45 ezer eurós büntetés nem eléggé elrettentő a médiagarázdálkodás megfékezésére, a Facebook révén pedig túl sok lehetőség nyílik a korlátozások megkerülésére. Macron ezért előírná, hogy a hírforrások kötelezhetők legyenek a cikkírók nevének a feltüntetésére, és ezek a szerzők elérhetők legyenek a kiszabott büntetések behajtása érdekében is. A lehetőségek azonban korlátozottak. A külföldi magánkézben levő tévéhálózatok, ha jogilag éppen nem is elérhetetlenek, de úgyszólván semmire sem kötelezhetők.

A dublini rendszer reformját sürgeti a francia államfő
Meg kell szüntetni a dublini egyezmény miatt Európában kialakult "szűk keresztmetszetet" - mondta Emmanuel Macron Rómában az olasz kormányfővel, Paolo Gentilonival közösen tartott sajtótájékoztatóján. A dublini rendszer értelmében annak az országnak kell elbírálnia a menedékkérelmet, ahol az illető először belépett az Európai Unió területére. A francia köztársasági elnök méltatta Olaszország annak érdekében tett lépéseit, hogy korlátozza az Európát elérő migránsok számát. "Minden tiszteletem Olaszországé az elvégzett munkáért" - fogalmazott Macron, hozzátéve, hogy Itáliának tavaly sikerült stabilizálnia egy különösen válságos helyzetet.Olaszország a líbiai hatóságokkal, illetve milíciákkal kötött megállapodásainak köszönhetően csökkenteni tudta az olasz partokat a Földközi-tengeren keresztül elérő illegális bevándorlók számát.

Szerző