Mégsem megy Trump Londonba

Donald Trump amerikai elnök most arra hivatkozva törölte az év elejére tervezett, londoni látogatását, hogy felháborodott, amiért az elődje, Barack Obama kormányzata "bagóért" adta el az Egyesült Államok nagykövetségének az előző épületét a brit fővárosban. A elnök közlése ellentmond a korábbi beszámolóknak, amelyek szerint a vizit egy visszatetszést keltő tavalyi Twitter-megosztás miatt szenved halasztást.

"Az ok, amiért töröltem londoni utamat, az, nem vagyok nagy híve annak, hogy az Obama-kormányzat bagóért eladta a legjobb helyen fekvő és legjobb nagykövetséget Londonban, csak azért, hogy egy újabbat építsen 1,2 milliárd dollárért" - írta Twitter-bejegyzésében Trump. Hozzátette: "Ez rossz üzlet. Azt akarták, hogy vágjam át a szalagot a megnyitón. Nem!"

A londoni amerikai nagykövetség honlapjáról azonban az derült ki, hogy a követség építésének helyszínéről hónapokkal Obama 2009 januári hivatalba lépése előtt döntöttek. Az Egyesült Államok nagykövetsége és konzulátusa még 2008 októberében közölte, hogy a képviseletet biztonsági okokból helyezik át. 

Trumpot nem sokkal beiktatása után hívta meg hivatalos állami látogatásra a királynő nevében Theresa May brit miniszterelnök. A látogatás ellen rengetegen tiltakoztak, az erről szóló petíciót is sokan írták alá.

November végén az amerikai elnök olyan videókat osztott meg, amelyeken „állítólag” muzulmánok erőszakot követnek el. A képek alkalmasak arra, hogy felkorbácvvsolják az iszlámellenes érzelmeket. A videókat először Jayda Fransen, egy ultranacionalista brit párt elnökhelyettese posztolta, és ezeket twittelte tovább Trump. Fransent hazájában már korábban „súlyos vallási zaklatásban" bűnösnek találták. Theresa May rosszallásának adott hangot az amerikai elnök videómegosztása miatt, mire Trump visszavágott, hogy a brit kormányfő inkább a terrorveszéllyel foglalkozzon. Diplomáciai források már akkor levonták a következtetést, hogy az elnök londoni útjára egyhamar nem kerül sor.

Szerző

Hadat üzen Macron a rágalmazóknak

Publikálás dátuma
2018.01.13. 06:31
Fotó: AFP/Andreas Solaro
Olyan törvényt helyezett kilátásba a francia elnök, amely választási kampány idején megtiltaná a rágalmazó, gyűlöletkeltő újságcikkeket.

Emmanuel Macron azt ígéri, még az idén a parlament elé terjeszti a tervezetet, amely súlyos büntetéssel sújtaná a tilalmat megszegő szerkesztőségeket.

Sajtóértekezletén az államfő az angol „fake news” (hamis hír) kifejezést használta, és ostorozta az ilyesmiket terjesztő, bulvárjellegű orgánumokat, amelyek könnyedén túlteszik magukat a hitelesség követelményén és a politikai elegancián, durva hangnemet használnak, és a nekik nem tetsző pártokat igyekeznek elütni a parlamenti képviselettől, vagy legalábbis megpróbálják jelentéktelenné zsugorítani azokat.

Elsőként az Egyesült Államokban, illetve bizonyos mértékig Nagy-Britanniában figyeltek fel erre a jelenségre és a megfelelő szabályozás szükségességére – arra, hogy a média gyakran alkalmaz a szavazókat félrevezető módszereket, és botrányokat is gerjeszt egy-egy döntő választás kapcsán. Ezt lehetett tapasztalni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során, amikor egyes médiumok nagyon sokat tettek Hillary Clinton demokrata párti jelölt lejáratása érdekében.

Történtek hasonló esetek Franciaországban is, bár kevésbé gyakran, mint például Amerikában, hiszen a nyugat-európai hagyományok kifinomultabbak, de éppen ezért eddig a franciák kevésbé ügyeltek a „gonoszkodó sajtóra”.

Emmanuel Macront most alighanem az motiválja, hogy az elmúlt esztendőkben váratlanul előretörtek a szélsőjobboldali, illetve a vadul demagóg ultrabaloldali mozgalmak, torzítván a parlamenti erőviszonyokat. Szerencséjére éppen ő volt az, akinek valamennyire sikerült visszaszorítania a Le Pen familia és a demagóg ellenzéki szocialisták mozgalmait.

A Le Monde-nál ugyanakkor a Le Figaróval csaknem teljes összhangban indokoltnak tartják a sajtószabadság védelmét. Alberto Alemanno, az európai jog professzora kifejtette, hogy Macron ötletét nem olyan egyszerű megvalósítani.

Az államfő úgy véli, hogy a korábbi jogszabályban megszabott 45 ezer eurós büntetés nem eléggé elrettentő a médiagarázdálkodás megfékezésére, a Facebook révén pedig túl sok lehetőség nyílik a korlátozások megkerülésére. Macron ezért előírná, hogy a hírforrások kötelezhetők legyenek a cikkírók nevének a feltüntetésére, és ezek a szerzők elérhetők legyenek a kiszabott büntetések behajtása érdekében is. A lehetőségek azonban korlátozottak. A külföldi magánkézben levő tévéhálózatok, ha jogilag éppen nem is elérhetetlenek, de úgyszólván semmire sem kötelezhetők.

A dublini rendszer reformját sürgeti a francia államfő
Meg kell szüntetni a dublini egyezmény miatt Európában kialakult "szűk keresztmetszetet" - mondta Emmanuel Macron Rómában az olasz kormányfővel, Paolo Gentilonival közösen tartott sajtótájékoztatóján. A dublini rendszer értelmében annak az országnak kell elbírálnia a menedékkérelmet, ahol az illető először belépett az Európai Unió területére. A francia köztársasági elnök méltatta Olaszország annak érdekében tett lépéseit, hogy korlátozza az Európát elérő migránsok számát. "Minden tiszteletem Olaszországé az elvégzett munkáért" - fogalmazott Macron, hozzátéve, hogy Itáliának tavaly sikerült stabilizálnia egy különösen válságos helyzetet.Olaszország a líbiai hatóságokkal, illetve milíciákkal kötött megállapodásainak köszönhetően csökkenteni tudta az olasz partokat a Földközi-tengeren keresztül elérő illegális bevándorlók számát.

Szerző

EP- választás - Javaslat az időpontra

Az Európai Unió 27 tagállamában 2019. május 23-26. között tartsák az európai parlamenti választásokat — kezdeményezi a képviselőtestület vezetősége. A javaslatra még a tagállamok döntéshozó testületének, a Tanácsnak is rá kell bólintania, hogy a voksolásra az adott időben sor kerülhessen.

A képviselőket az EU országaiban választják meg, a képviselői helyeket a tagállamok lakosságának a száma alapján osztják el. Magyarországnak 21 képviselője van. Az EP jelenleg 751 tagot számlál 28 tagországból. Az összeurópai voksolás idején, 2019. májusában az Egyesült Királyság előreláthatólag már nem lesz az Európai Unió tagja, ami azt jelenti, hogy üresen marad 73 képviselői hely. Az elmúlt időszakban több elképzelés született a mandátumok sorsáról, de döntés még nincs. Parlamenti képviselők jelezték, hogy csökkenteni kéne a képviselőtestület létszámát, illetve növelni a tagországoknak jutó parlamenti helyeket. Sokan lelkes hívei annak, hogy néhány tucat mandátum sorsa ne nemzeti, hanem összeurópai listán dőljön el. De legalább ennyien ellenzik is az ötletet. Egy biztos: a Brexit utáni EP létszámáról minél előbb dűlőre kell jutniuk a képviselőknek.

A parlamenti képviselőcsoportok nem nemzeti alapon szerveződnek, hanem pártok szerint. A jelenlegi képviselőtestületben a kereszténydemokrata Európai Néppárt alkotja a legnagyobb frakciót, a szocialisták, a brit és lengyel euroszkeptikusokat tömörítő konzervatívok és a liberálisok előtt. A 2014-es választásokon megerősödtek az EP-ben az EU-ellenes és szélsőséges erők, és félő, hogy 2019-ben tovább gyarapodhatnak. A parlamenti erőviszonyok jelentős befolyást gyakorolnak az uniós jogszabály-alkotásra, és a többi EU-s intézmény irányítására is. Az Európai Bizottság elnökét és tagjait a képviselőtestület hagyja jóvá.