Függetlenül attól, hogy Milos Zeman végzett az élen, s 12 százalékkal előzte meg a szintén második fordulóba került Jirí Drahost, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökét, nem lesz könnyű nyernie. Azt ugyanis szakértők már a választás előtt megállapították, Zemannak vélhetően nincs elég potenciálja ahhoz, hogy jelentősen emelje támogatóinak számát. A hivatalban lévő államfő azonban igyekezett nagy sikerről beszélni. Az öt évvel ezelőtti választási eredményt emlegette, amikor az első fordulóban még 25 százalékot sem kapott Karel Schwarzenberggel szemben, később azonban 53 százalékkal győzött. Hozzátette, a második fordulóban „mindenki a nulláról indul”.
Kérdés azonban, mennyire lehet kiindulni az öt évvel ezelőtti eredményből. Akkor még sokan nem tudták, mi várható Zemantól. Kormányfőként, 1998-2002 között nem volt kivételesen szélsőséges. Senki sem számított arra, hogy államfőként a populista, bevándorlás-, és unióellenesség legfőbb szószólójává válik. Ez ugyan sokaknak tetszik, Prágában ugyanis sokan nem kedvelik az EU-t, ám túlkapásai miatt még többeket taszít. Zeman sajtóértekezletén azt közölte, szerinte a többi elnökjelölt választási ajánlása a második fordulóra nem befolyásolja a választókat. Emellett volt egy érdekes megjegyzése. Mint mondta, készen áll a televíziós vitára Drahossal. Zeman eddig kerülte a televíziós szerepléseket, mondván: így is elég nagy az előnye a többiekkel szemben. Most azonban stábja is érzi: az eddigi stratégiát nem folytathatja. Zemant egyébként csak a prágai körzetben tudta legyőzni Drahos.
Drahos azt közölte, remek érzéssel tölti el, hogy ilyen sokan voksoltak rá. Mint mondta, egységesíteni kívánja társadalmat.
Petr Just prágai politológus az Idnes portálján annak a véleményének adott hangot, hogy Zeman kemény lejárató hadjáratot indít majd Drahossal szemben a két forduló között, s ebben segítségére lesznek Oroszországhoz közel álló portálok is. A cseh elnök ugyanis, miközben folyamatosan bírálja az Európai Uniót, remek kapcsolatokat ápol a Kremllel. Egy másik szakértő, Pavel Saradin szintén komoly negatív kampányra számít, s úgy véli, Zemannak minden választót mobilizálnia kell ahhoz, hogy még legyen lehetősége támogatásának növelésére.
A voksolás harmadik helyén a volt cseh nagykövet, a biztonságpolitikai kérdések szakértőjének tartott Pavel Fischer végzett 10,22 százalékkal. A voksolást követő rövid sajtértekezletén nem árulta el, melyik jelöltet támogatja a második fordulóban, azt közölte, erről még családjával is konzultálni kíván. Szakértők azonban valószínűtlennek tartják, hogy végül Zeman mellett állna ki.
A voksolás legnagyobb meglepetése a legfiatalabb, 1976-os születésű jelölt, Marek Hilser szereplése, aki majdnem kilenc százalékot szerzett. Mint mondta, a második fordulóban össze kell fogniuk a Zeman elleni erőknek, s Drahost kell segíteniük az államfői székbe. Hozzátette, Csehországnak pozitív változásra van szüksége. Nagy csalódást jelentett viszont a voksolás Mirek Topolánek, 2009-ben megbuktatott miniszterelnök számára, hiszen csak az ötödik lett, 4,30 százalékkal. Ő maga alig az urnavárást követően arra kérte a választókat, hogy a következő hét végén esedékes voksoláson Drahosra szavazzanak. Szintén Drahos támogatásár szólított fel a több mint 9 százalékot szerzett Michal Horácek.
A tavaly októberi cseh parlamenti választáson meglepetésre harmadik helyen végzett Kalózpárt elnöke, Ivan Bartos kifejtette, a párton belüli felmérést végeznek, s ennek alapján döntik el, melyik jelölt mellett álljanak ki, ám hozzátette azt is, ő maga Drahosra voksol majd azt követően, hogy az első fordulóban Hilser neve mellé tette az ikszet.
Azért Zeman is kapott külső támogatást. A kommunisták elnöke, Vojtech Filip politikai erejének választóit arra kérte, a második fordulóban a hivatalban lévő államfőre szavazzanak. Kérdés, ez mekkora segítséget jelent Zemannak, feltételezések szerint ugyanis a kommunisták pártfogói már az első fordulóban rá voksoltak. Václav Klaus volt cseh elnök szintén azt közölte: Zemant választja.
