„Csak embernek szerették volna érezni magukat a munkahelyükön”

Publikálás dátuma
2018.01.15 06:00
FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
A kormánynak nem sikerül megállítania az orvoselvándorlást: egy friss felmérés szerint az ötöd- és hatodéves hallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást.

A következő években is az orvoshiány lesz az egyik legfeszítőbb pontja a hazai egészségügynek – derül ki egy friss kutatásból. Eszerint ugyanis az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást. Túlnyomó többségük azt követően haza is csak akkor jönne, ha alapvető változások lennének a gyógyítás itthoni körülményeiben.

Noha a kormány ösztöndíj-programokkal próbálja maradásra bírni a frissen végzett orvosokat, a jelek szerint ezek nem tudják megállítani az elvándorlást. Míg tíz évvel ezelőtt a hazai orvosok hét százaléka, addig néhány évvel később már 12 százalékuk dolgozott külföldön. Jelenleg is 2-3 ezer gyógyító hiányzik az ellátóhelyekről, ennyi nagyjából tíz megyei kórház orvosszükséglete.

Győrffy Zsuzsa és Szél Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai ezúttal azt vizsgálták, hogy a magyarországi orvostanhallgatók közül hányan készülnek külföldre. A 2016/2017-es tanévben négy hazai orvosegyetem hallgatóit szondázták online kérdőívekkel. A tervez-e külföldi munkavállalást kérdésre 57,8 százalékuk egyértelmű nemmel felelt, további 38,1 százalékuk pedig határozottan igennel. Minden 25. pedig már abban is biztos hogy nem orvosként képzeli el a jövőjét. Az országot elhagyni kívánók kétharmada az orvosi munka- és életkörülményeket, valamint a bérezést jelölte meg döntése fő okaként.

A külföldi munkát tervezők harmada az egyetem befejezése után azonnal repülőre ülne, negyedük csak szakvizsga után, valamivel több mint nyolcaduk már a tanulmányaik befejezése előtt is szívesen vállalna munkát a határokon túl. Ezért azonban a válaszadás pillanatában csak az érintettek alig ötöde tett konkrét lépéseket. A legtöbben minimum kettő–öt évre tervezik a távollétüket. Harmaduk állítja, hogy néhány hónap vagy pár év múlva biztosan visszajön. Felük abban sem biztos, hogy valaha hazajön. Tizedük viszont biztos abban, hogy nem.

Aki jönne, azoknál a hazatérési szándék legfontosabb oka a család, vagy a honvágy. „Ha az egészségügy helyzetét rendeznék, tényleg csak kalandvágyból mennék ki” – írja a kutatás egyik alanya.

A visszatérés feltételeként mások a fiatal orvosok kizsigerelésének megszüntetését, és például a nagyobb kórházi tisztaságot említették. A fizetség is meghatározó a távozási szándékban. Voltak akik úgy vélték: 135 ezer forint helyett 500 ezres kezdő bér lenne méltányos napi nyolc órai munkáért. Erre az alapbérre járó juttatásokkal már lehetne saját egzisztenciát építeni – állítják a hallgatók.

A kormány ösztöndíj-programokkal próbálja maradásra bírni a frissen végzett orvosokat, jelenleg is legalább öt-hat pályázat fut a hazai szakképzést vállalóknak. Lénárd Rita, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport tagja szerint viszont a munkáért fizetést kell adni, és nem ösztöndíjat, amely ráadásul még röghöz is köti a fiatal szakorvosokat. Ráadásul erre a juttatásra nem lehet hitelt felvenni, és a nyugdíj összegébe sem számítják bele. Például, aki a Markusovszky ösztöndíjban részesül, annak húsz éven belül a támogatás idejének kétszeresét kell ledolgoznia az állami egészségügyben, ellenkező esetben vissza kell fizetnie a támogatás összegét. E támogatás keretében a szakorvos-jelöltek havi 100 ezer forintot kapnak az államtól az öt éves szakképzésük alatt, ezért pedig 10 évet kell dolgozniuk hazai kórházban. Probléma az is – mondja az orvosnő, hogy a hallgatók azt látják: az idősebb orvosok is elégedetlenek, és nem találják meg a számításukat a rendszerben. Azt tapasztalják, hogy a szakorvos is megy. Ötöd-hatodévben szembesülnek először azzal is, hogy mennyire feudális a rendszer és mindez a fiatalok jó részének már elfogadhatatlan.

Egy, a lapunknak nyilatkozó rezidens szerint kár haragudni azokra, akik mindezt unják és elmennek külföldre dolgozni. Az ő ismerőseinek a többsége azért indult neki a világnak, mert „csak embernek szerették volna érezni magukat a munkahelyükön.”

Súlyos betegeket átmenetileg nem fogadnak
Felújítják a fővárosi Jahn Ferenc kórház sürgősségi osztályát. Az átalakítási munkálatok alatt a területi betegeket ellátják, a nagyon súlyos – több szakmás ellátásra szoruló – eseteket viszont nem tudják fogadni. Őket az Országos Mentőszolgálat a Bajcsy-Zsilinszky Kórházba, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjába, a Semmelweis Egyetemre, az Uzsoki utcai Kórházba, vagy a Szent Imre Kórházba szállítja. A sürgősségi osztály átépítése hétfőn kezdődik és a korlátozott betegellátás február közepéig tart.

Szerző
2018.01.15 06:00

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00