Hihetünk-e a szemünknek?

Publikálás dátuma
2018.01.16 06:46
Fotók: Szalmás Péter
Fotó: /
Maróan ironikus és nagyon is mai előadást hozott létre első rendezéseként Dankó István a Katona József Színház fiatal színésze, Gogol Holt lelkek című művét vitte színpadra a Katona Sufni játszóhelyén.

Intim és sajátos a Holt lelkek Kálmán Eszter által tervezett díszlete a Katona József Színház legkisebb játszóhelyén, a Sufniban. A nézők két oldalról veszik körül a játékteret, mint egy lelátó, akár sportpályán is érezhetnénk magunkat, a szereplők is egy zöld felületen lépdelnek. Dankó István már az egyetemen is foglalkozott Gogol művével és most a Katonában is lehetőséget kapott, hogy színre vigye, első rendezésként. Szakonyi Károly színpadi adaptációját használja, csakhogy az összes szerepet négy színésszel játszatja. Lestyán Attila, Elek Ferenc és Mészáros Blanka több figurát kelt életre. A magát kollégiumi tanácsosnak és földbirtokosnak kiadó Csiscsikovot Vizi Dávid egyetemi hallgató játssza.

Ez a megoldás és az, hogy egy jócskán összehúzott, tömörített változatot látunk, kifejezetten izgalmas eredményt hoz. Az egyes jelenetek, olyanok, mint valami sűrítmények, rögtön a lényeget kapjuk. Már az elején elhangzik, hogy ebben a kormányzóságban „becsületből itt nem él meg az ember.”. Nem kell különösebb fejlettebb asszociációs rendszer ahhoz, hogy ne a mai mindennapjaink jussanak eszünkbe. És az is jó, amikor a pincértől azt kérdezi Csicsikov, hogy miért beszél terebélyes fákról a parkban, amikor azok vézna göcsörtös husángok. A válasz pedig így hangzik: Megírta az újság, hogy terebélyesek! Kormányzónk atyai gondoskodásából… Így hát tudjuk, hogy szépek és terebélyesek. Aki nem olvas újságot, hanem csak a szemének hisz, azt könnyen megtévesztik a látottak…

A Holt lelkek története egyébként is sokkolóan mainak hat, hiszen arról a kisstílű velejéig korrupt rendszerről szól, ami számunkra is ismerős lehet. Mondhatnánk Gogol ugyan nem most írta ezt a művet, de azóta szinte semmi sem változott. Olyan az egész előadás, mintha apró részleteket kinagyítanánk - az együttes kép pedig önmagáért beszél. Nagyon pontos látlelet. A hatalomban lévőket és a hatalomban tartókat egyaránt éles kontúrral ábrázolja és nem tesz különbséget abban, kinek van nagyobb felelőssége, hogy ez az egész fennmarad. Az előadást záró gondolat előtt pedig egy apró mozzanattal, miután a kényelmetlenné váló holt lelkeket vásároló Csicsikovot a hatalom birtokosai kiiktatták, a kormányzó a zöld felületre becsúsztat egy apró játékfutballkaput, majd azt mondja: "De mi, uraim, emelt fővel nézhetünk az emberek szemébe, lesz minden ami kell, de főleg ami nem, hiszen napnál világosabb ártatlanságunk…"

2018.01.16 06:46

Saját halottjának tekinti Tandori Dezsőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Publikálás dátuma
2019.02.16 16:39

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Saját halottjának tekinti Tandori Dezső Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas költő, író és műfordítót, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
A minisztérium közleményében felidézi, hogy Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: a legváltozatosabb szépirodalmi műfajok mellett írt gyermekverseket, krimiket, filozofikus esszéket, esszéregényeket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított. Tandori Dezső munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat, 1996-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott, 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el életművét. 2007-ben vehette át a rangos német kitüntetést, a Goethe-érmet, 2014 óta a nemzet művésze volt. Tandori Dezső nyolcvanéves korában szerdán hunyt el. 
Szerző
2019.02.16 16:39

Meghalt a Hitlert alakító svájci színész

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:06

Fotó: AFP/ John MACDOUGALL
77 éves korában, zürichi otthonában pénteken este elhunyt Bruno Ganz színész, akit a magyar közönség többek között A Bukás – Hitler utolsó napjai, illetve a Berlin felett az ég című filmekből ismerhetett. A hírt a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte a színész menedzsmentjére hivatkozva.
Ganz 1972-től színházi színészként kezdte pályafutását, Göttingenben, Brémában játszott. Később a Zürichi Színház tagja lett. 1970-ben lett a berlini Schaubühne tagja.
2019.02.16 14:06