Hihetünk-e a szemünknek?

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:46
Fotók: Szalmás Péter
Maróan ironikus és nagyon is mai előadást hozott létre első rendezéseként Dankó István a Katona József Színház fiatal színésze, Gogol Holt lelkek című művét vitte színpadra a Katona Sufni játszóhelyén.

Intim és sajátos a Holt lelkek Kálmán Eszter által tervezett díszlete a Katona József Színház legkisebb játszóhelyén, a Sufniban. A nézők két oldalról veszik körül a játékteret, mint egy lelátó, akár sportpályán is érezhetnénk magunkat, a szereplők is egy zöld felületen lépdelnek. Dankó István már az egyetemen is foglalkozott Gogol művével és most a Katonában is lehetőséget kapott, hogy színre vigye, első rendezésként. Szakonyi Károly színpadi adaptációját használja, csakhogy az összes szerepet négy színésszel játszatja. Lestyán Attila, Elek Ferenc és Mészáros Blanka több figurát kelt életre. A magát kollégiumi tanácsosnak és földbirtokosnak kiadó Csiscsikovot Vizi Dávid egyetemi hallgató játssza.

Ez a megoldás és az, hogy egy jócskán összehúzott, tömörített változatot látunk, kifejezetten izgalmas eredményt hoz. Az egyes jelenetek, olyanok, mint valami sűrítmények, rögtön a lényeget kapjuk. Már az elején elhangzik, hogy ebben a kormányzóságban „becsületből itt nem él meg az ember.”. Nem kell különösebb fejlettebb asszociációs rendszer ahhoz, hogy ne a mai mindennapjaink jussanak eszünkbe. És az is jó, amikor a pincértől azt kérdezi Csicsikov, hogy miért beszél terebélyes fákról a parkban, amikor azok vézna göcsörtös husángok. A válasz pedig így hangzik: Megírta az újság, hogy terebélyesek! Kormányzónk atyai gondoskodásából… Így hát tudjuk, hogy szépek és terebélyesek. Aki nem olvas újságot, hanem csak a szemének hisz, azt könnyen megtévesztik a látottak…

A Holt lelkek története egyébként is sokkolóan mainak hat, hiszen arról a kisstílű velejéig korrupt rendszerről szól, ami számunkra is ismerős lehet. Mondhatnánk Gogol ugyan nem most írta ezt a művet, de azóta szinte semmi sem változott. Olyan az egész előadás, mintha apró részleteket kinagyítanánk - az együttes kép pedig önmagáért beszél. Nagyon pontos látlelet. A hatalomban lévőket és a hatalomban tartókat egyaránt éles kontúrral ábrázolja és nem tesz különbséget abban, kinek van nagyobb felelőssége, hogy ez az egész fennmarad. Az előadást záró gondolat előtt pedig egy apró mozzanattal, miután a kényelmetlenné váló holt lelkeket vásároló Csicsikovot a hatalom birtokosai kiiktatták, a kormányzó a zöld felületre becsúsztat egy apró játékfutballkaput, majd azt mondja: "De mi, uraim, emelt fővel nézhetünk az emberek szemébe, lesz minden ami kell, de főleg ami nem, hiszen napnál világosabb ártatlanságunk…"

Szerző

Boszorkányok egymás közt

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:45
Fotó: Zsólyomi Norbert
Pátkai Rozina szívesen nyit a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a fotográfia felé. Ez teljesen egyedi irány a hazai zeneéletben.

„Mindig is nagyon fontos volt a családunkban a vizuális kultúra. Amióta pedig zenével foglalkozom, sokszor szembesülök azzal, hogy milyen fontos lehet a zenéhez kapcsolható vizuális tartalom” – mondja Pátkai Rozina. Fotózás, videózás közben is mindig ott van számára a zenei inspiráció, akár egy videoklip ötlete. „Nem tartom magam sem grafikusnak, sem festőnek, csak rajzolok. A rajzaim naplószerűek, gyakran konkrét események inspirálnak, amiket meg szeretnék örökíteni. A zene, a rajz, a fotó számomra az igazi pihenés. Ezek azok a tevékenységek, amikor igazán egyedül lehetek és sokat gondolkodhatok vagy éppen nem kell gondolnom semmire. El tudok mélyülni a dalokban, a rajzokban, a fotókban, az alkotási folyamatban, ami számomra izgalom, élmény, teljes kikapcsolódás, meditáció. Nem vagyok tudatos alkotó: egyik nap rajzolni van kedvem, másnap zongorázom vagy egy zeneszerkesztő szoftverrel matatok, harmadnap bossa nova koncertet adok. Nemrégiben például fotólabort építettem a lakásunkban, de nagyszerű élmény akár az iskolai filmvágó gépen kísérleti filmeket létrehozni.”

Ez a közelítésmód vezetett odáig, hogy Rozina beiratkozott a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakára. „Hirtelen jött ötlet volt - régóta nagyon vágytam rá, hogy újra képzőművészettel és a művészeti ágak közötti átjárhatósággal foglalkozzam. Nagyszerű mesterektől tanulok az iskolában, remélem, lassan egyre inkább összeérhet az életemben a zene, illetve a képző- és médiaművészet” – mondja a kiváló énekesnő.

Holnap esti Müpa-koncertjének címe: Pátkai Rozina és Minka. Még az egyetem magyar szakán fedezte fel a szimbolista Czóbel Minka költőnőt (1855–1947), aki az elsők között írt Magyarországon szabadverseket, a Nyugat egyik előfutárának is tartják, anyanyelvi szinten beszélt franciául, angolul és németül. Ő fordította magyarra először Verlaine verseit, lefordította németre Az ember tragédiáját, angolra pedig Petőfi több költeményét. „Bár nem került a hivatalos szépirodalmi kánon nagyjai közé, nekem sokat jelentenek a művei, sugárzik belőlük az álmodozással vegyes folyamatos kételkedés, mely nekem is sajátom. Minka élete második felében nem alkotott, talán a kételyek erősödhettek fel benne, az állandó elutasításban elfáradhatott, elvonultan élt Anarcspusztán. Boszorkánynak tartották, ami nem csoda, hiszen rengeteg mindenhez értett. A Minka-projektem amolyan boszorkánykodás, számomra nagyon különleges, izgalmas irodalmi és zenei utazás, amelyben verseket zenésítek meg elektronikus zenei környezetben. Az alkotás közben – pont úgy, ahogy montírozás vagy rajzolás közben – nincsenek határok, akadályok, megfelelések, műfaj- és stílusbeli kötelezettségek, szabadon fejezhetem ki magam egyszerű eszközökkel, és ez nagyon vonzóvá teszi ezt a projektet számomra. Mindazonáltal az egyik legnagyobb előadói kihívás is, mivel nemcsak vokálisan, hanem hangszeresen is megnyilvánulok a színpadon” – foglalja össze új projektjét Rozina.

A koncert akusztikus zenei részében két éve működő triójával játszik, amelyben ifj. Tóth István gitározik és Ávéd János szaxofonozik, s főleg előző lemezeiről (Vocé é eu, Paraiso na terra) válogatnak. Aztán csatlakozik hozzájuk Rohmann Ditta klasszikus csellóművész és Dés András ütőhangszeres, akikkel már „kiterjedtebb kamarazenei és szabad improvizációs hangszerelések is elhangzanak majd, illetve olyan új versmegzenésítéseim, amelyek lemezen még nem megtalálhatóak. Így az utóbbi években lassacskán kibontakozó dalszerzői tevékenységemnek is fontos állomása lesz ez a koncert. Eredetileg zongorával komponált dalaimat T. S. Eliot és Fernando Pessoa verseire férjem, Fenyvesi Márton hangszerelte kvintett-formációra, aki az est zenei rendezője is egyben. Az elektronikus zenei blokk Minka-dalai is saját elektronikus zenei munkáim kortárs és 20. századi magyar költők verseire, melyeknek hangutómunkáiban szintén Fenyvesi Mártonnal dolgoztam együtt. A látványvilág a vetítésekben fel-felbukkanó rajzaim mellett Karcis Gábor és Bartha András áldozatos munkájának köszönhető. Mindemellett szerepel egy még kevésbé ismert, de véleményem szerint fantasztikus költő és képzőművész is, Melykó Richárd, akivel februárban duókoncertet adunk.”

Névjegy
Pátkai Rozina bölcsészkarra járt, majd „két kisgyermekkel és két diplomával” jelentkezett az Etűd Zeneiskolába, ahol Winand Gábor tanítványa lett. Mindössze 2010 óta koncertezik rendszeresen, de bossa nova-énekesnőként rövid idő alatt hazai és nemzetközi elismerésben részesült. „Biztosan nem hagyok fel a műfajjal, repertoárunkon továbbra is szerepel jó néhány kedvenc bossa nova-dal, és szeretném ezt a tradicionális repertoárt tovább bővíteni” – mondja a folyton új utakat kereső énekesnő.

Szerző

Boszorkányok egymás közt

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:45
Fotó: Zsólyomi Norbert
Pátkai Rozina szívesen nyit a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a fotográfia felé. Ez teljesen egyedi irány a hazai zeneéletben.

„Mindig is nagyon fontos volt a családunkban a vizuális kultúra. Amióta pedig zenével foglalkozom, sokszor szembesülök azzal, hogy milyen fontos lehet a zenéhez kapcsolható vizuális tartalom” – mondja Pátkai Rozina. Fotózás, videózás közben is mindig ott van számára a zenei inspiráció, akár egy videoklip ötlete. „Nem tartom magam sem grafikusnak, sem festőnek, csak rajzolok. A rajzaim naplószerűek, gyakran konkrét események inspirálnak, amiket meg szeretnék örökíteni. A zene, a rajz, a fotó számomra az igazi pihenés. Ezek azok a tevékenységek, amikor igazán egyedül lehetek és sokat gondolkodhatok vagy éppen nem kell gondolnom semmire. El tudok mélyülni a dalokban, a rajzokban, a fotókban, az alkotási folyamatban, ami számomra izgalom, élmény, teljes kikapcsolódás, meditáció. Nem vagyok tudatos alkotó: egyik nap rajzolni van kedvem, másnap zongorázom vagy egy zeneszerkesztő szoftverrel matatok, harmadnap bossa nova koncertet adok. Nemrégiben például fotólabort építettem a lakásunkban, de nagyszerű élmény akár az iskolai filmvágó gépen kísérleti filmeket létrehozni.”

Ez a közelítésmód vezetett odáig, hogy Rozina beiratkozott a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakára. „Hirtelen jött ötlet volt - régóta nagyon vágytam rá, hogy újra képzőművészettel és a művészeti ágak közötti átjárhatósággal foglalkozzam. Nagyszerű mesterektől tanulok az iskolában, remélem, lassan egyre inkább összeérhet az életemben a zene, illetve a képző- és médiaművészet” – mondja a kiváló énekesnő.

Holnap esti Müpa-koncertjének címe: Pátkai Rozina és Minka. Még az egyetem magyar szakán fedezte fel a szimbolista Czóbel Minka költőnőt (1855–1947), aki az elsők között írt Magyarországon szabadverseket, a Nyugat egyik előfutárának is tartják, anyanyelvi szinten beszélt franciául, angolul és németül. Ő fordította magyarra először Verlaine verseit, lefordította németre Az ember tragédiáját, angolra pedig Petőfi több költeményét. „Bár nem került a hivatalos szépirodalmi kánon nagyjai közé, nekem sokat jelentenek a művei, sugárzik belőlük az álmodozással vegyes folyamatos kételkedés, mely nekem is sajátom. Minka élete második felében nem alkotott, talán a kételyek erősödhettek fel benne, az állandó elutasításban elfáradhatott, elvonultan élt Anarcspusztán. Boszorkánynak tartották, ami nem csoda, hiszen rengeteg mindenhez értett. A Minka-projektem amolyan boszorkánykodás, számomra nagyon különleges, izgalmas irodalmi és zenei utazás, amelyben verseket zenésítek meg elektronikus zenei környezetben. Az alkotás közben – pont úgy, ahogy montírozás vagy rajzolás közben – nincsenek határok, akadályok, megfelelések, műfaj- és stílusbeli kötelezettségek, szabadon fejezhetem ki magam egyszerű eszközökkel, és ez nagyon vonzóvá teszi ezt a projektet számomra. Mindazonáltal az egyik legnagyobb előadói kihívás is, mivel nemcsak vokálisan, hanem hangszeresen is megnyilvánulok a színpadon” – foglalja össze új projektjét Rozina.

A koncert akusztikus zenei részében két éve működő triójával játszik, amelyben ifj. Tóth István gitározik és Ávéd János szaxofonozik, s főleg előző lemezeiről (Vocé é eu, Paraiso na terra) válogatnak. Aztán csatlakozik hozzájuk Rohmann Ditta klasszikus csellóművész és Dés András ütőhangszeres, akikkel már „kiterjedtebb kamarazenei és szabad improvizációs hangszerelések is elhangzanak majd, illetve olyan új versmegzenésítéseim, amelyek lemezen még nem megtalálhatóak. Így az utóbbi években lassacskán kibontakozó dalszerzői tevékenységemnek is fontos állomása lesz ez a koncert. Eredetileg zongorával komponált dalaimat T. S. Eliot és Fernando Pessoa verseire férjem, Fenyvesi Márton hangszerelte kvintett-formációra, aki az est zenei rendezője is egyben. Az elektronikus zenei blokk Minka-dalai is saját elektronikus zenei munkáim kortárs és 20. századi magyar költők verseire, melyeknek hangutómunkáiban szintén Fenyvesi Mártonnal dolgoztam együtt. A látványvilág a vetítésekben fel-felbukkanó rajzaim mellett Karcis Gábor és Bartha András áldozatos munkájának köszönhető. Mindemellett szerepel egy még kevésbé ismert, de véleményem szerint fantasztikus költő és képzőművész is, Melykó Richárd, akivel februárban duókoncertet adunk.”

Névjegy
Pátkai Rozina bölcsészkarra járt, majd „két kisgyermekkel és két diplomával” jelentkezett az Etűd Zeneiskolába, ahol Winand Gábor tanítványa lett. Mindössze 2010 óta koncertezik rendszeresen, de bossa nova-énekesnőként rövid idő alatt hazai és nemzetközi elismerésben részesült. „Biztosan nem hagyok fel a műfajjal, repertoárunkon továbbra is szerepel jó néhány kedvenc bossa nova-dal, és szeretném ezt a tradicionális repertoárt tovább bővíteni” – mondja a folyton új utakat kereső énekesnő.

Szerző