Meglepetés erejével hatott Erdélyben, hogy december 27-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok szerint több mint százmillió eurós (több mint 30 milliárd forint) támogatást folyósít az Orbán-kabinet több erdélyi magyar szervezetnek. A pénzt a magyar állam 2017-es költségvetéséből biztosítják. A legnagyobb összeget, 26,78 milliárd forintot (közel 90 millió eurót) az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület kapta „programjainak, célkitűzéseinek, ingatlan beruházásainak, eszközbeszerzéseinek, működésének támogatása” jogcímen. A kiemelt támogatások címzettjei leginkább a történelmi egyházak és a sportlétesítmények (amelyek zömében 2010 után, az Orbán-kormányok beruházásaként illetve hathatós anyagi támogatásával jöttek létre). A Sepsiszentgyörgyi Sport Akadémia 1 milliárd, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia működtetője, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia által létrehozott Mans Sana Alapítvány 810 millió forint , a Csíkszereda Sport Akadémia 500 millió, az Erdélyi Madárfészek Godako Ökölvívó Akadémia 454 millió, a Székelyudvarhelyi Kézilabda Akadémia 441 millió forint, a Székelyvarság Sí- és Túraközpont Egyesület 420 millió évvégi támogatásban részesült.
A legnagyobb meglepetést mégis az az 1,45 milliárd forintos támogatás okozta, amelyet a magyarországi Mandiner mintájára, 2014-ben ugyancsak budapesti anyagi támogatásból létrehozott, piacvezetőnek nem nevezhető kolozsvári székhelyű portál, a főtér.ro kapott. Leginkább talán a főszerkesztőt, Papp Attila Zsoltot lepte meg, aki a hirtelen támadt médiaérdeklődésre csak annyit tudott mondani, hogy az összeget nem a portál, hanem az azt működtető alapítvány, az Erdélyi Médiatér Egyesület kapta. Kiderült, a támogatás részleteivel, az egyesület terveivel és a kapott összeg felhasználási módjával nincs tisztában, hiszen nem is tagja az egyesületnek, a kolozsvári Transindexnek nyilatkozva elmondta, úgy tudja, a portál költségvetése nem változik jelentősen 2018-ban sem, „nagyjából hasonló összegből kell gazdálkodnia ezután is, mint eddig”.
Az év végén szétosztott rendkívüli támogatások kapcsán az on-line nyilvánosságban már nyíltan felmerült, hogy ezek a milliárdok talán nem teljesen önzetlenül kerülnek határon túlra, egy részük visszafolyhat a budapesti Fidesz pártkasszába. Hivatkozásként pedig a vajdasági támogatások jelennek meg, hiszen a Pásztor István vezette vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és holdudvara volt az első a határon túli nagy kedvezményezett az utóbbi években. Ezért próbáltunk utánajárni, hogy van-e bármiféle bizonyíték arra, hogy Vajdaságból visszafolytak –folynak a pénzek Budapestre, mire alapozódnak ezek a feltételezések. Forrásaink szerint, bár makacsul tartja magát bizonyos körökben ez a feltevés, semmiféle bizonyíték nincs rá. A gyanú mindenekelőtt azért ütötte fel a fejét, mert Vajdaságban is sok esetben szinte kéretlenül igen nagy összegű támogatások jelentek meg. „Ezek több mint gyanúsak”, fogalmazott egy, a belső viszonyokat jól ismerő beszélgetőpartnerünk. „A Magyar Szó is kapott tavaly augusztusban egy nagy összegű, 500 millió forintos támogatást, nem beszélve a VMSZ új, 1,2 millió euróért -360 millió forint -, magyar állami pénzekből vásárolt székházáról, amelyről a hozzáértők azt állítják, hogy félmilliónál biztosan nem lehet nagyobb a piaci értéke ennek a szabadkai ingatlannak”.
A Magyar Szó 500 milliójának felhasználását ugyancsak titok lebegte körül, a napilap kiadójának vezetője csak annyit árult el, hogy nyomdaberuházásra fordítják majd. Vajdasági forrásaink szerint ez a támogatás is meglepetést okozott még az érintettek körében is. A lap működése alapvetően biztosítható a szerb költségvetésből. Tulajdonosa a VMSZ által dominált Magyar Nemzeti Tanács (MNT), amely a regionális költségvetésből megkapja a vajdasági magyar intézményrendszer fenntartásához szükséges pénzt, a lap például évente 230 millió forintnak megfelelő összeget. 2013 és 2016 között a vajdasági magyar lap összesen 18 millió forint magyar támogatást kapott, most meg, a magyar választások előtt hirtelen félmilliárdot.
A VMSZ-el és az Orbán kormánnyal szemben álló Szabad Magyar Szó viszont egyetlen forint támogatást sem kap, és a VMSZ - MNT által kezelt szerb költségvetésből sem részesül. A VMSZ és Pásztor Istvánék kritikátlan beállása Orbán Viktor és kormánya mögé megosztotta a vajdasági magyar társadalmat és politikát, a VMSZ-ből kiszakadt a Magyar Mozgalom, a Magyar Szóból kilépő újságírók pedig létrehozták a Szabad Magyar Szót.
Az alapítvány vezetői egyelőre érdemi tájékoztatást nem adtak, így azt sem tudni, hol, mikor és milyen célra pályázták meg az összeget vagy hogy egyáltalán pályáztak-e. Az alapítvány vezetőinek névsorát nézve azonban több „érdekesség” felszínre kerül. Mindenekelőtt az, hogy Tőkés László közeli médiabirodalom körvonalazódik Erdélyben. Az alapítvány elnöke, Mohácsi László Árpád ugyanis a volt püspök politikus fotósa, az egyesületet pedig Tőkés pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt volt sajtósa, Fall Sándor alapította. A hvg-ben egy múlt héten megjelent írásból pedig kiderült, a támogatást Tőkés László volt sajtója, jelenleg a Századvég kutatójaként dolgozó Demeter Szilárd lobbizta ki, saját megfogalmazása szerint azért, hogy „holnaptól ne Szász Jenő építsen médiát Erdélyben”. (Demeter a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. vezetője is, amely ugyancsak 1,4 milliárdot kapott az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára. A magyar sajtóban Habony Árpád média ügyintézőjének is nevezték, amit ő kategorikusan cáfol. Demeter állítja, hogy egy magánbeszélgetésben beszélt minderről, nem a nyilvánosságnak szánta, ami megjelent, ezért most a cikket jegyző újságíró, Parászka Boróka szakmai hitelességét megkérdőjelező írást tett közzé a legolvasottabb székelyföldi portálon. Megkerestük Parászkát, aki a Népszavának leszögezte: „Én előre jeleztem, hogy publikusnak szánom. 1,45 milliárd forint közpénzről nem folytatok magánbeszélgetést, nem leszek titokgazda.)
A másik „érdekességet” alátámasztják Demeter szavai, de az egyesület személyi állománya önmagában is jelzi. Orbán Viktor ugyan kiegyezett az RMDSZ-el, tulajdonképpen be is darálta azt, de továbbra sem bízik benne. Olyannyira bedarálta, hogy Kelemen Hunor elnök újévi köszöntője a Ceausescu kort juttatta eszünkbe, amikor a kisebbségi magyar vezetők köszönték Ceausescu elvtársnak és a Pártnak a minden jót. Kelemen a közmédiában sugárzott köszöntőjében az Orbán-kormánynak, a Fidesz KDNP-nek, nem pedig Magyarországnak mondott köszönetet.
Egy, a támogatási, pályázati rendszert a rendszerváltás óta jól ismerő forrásunkat, aki az elmúlt évtizedekben mindig hangsúlyozta, hogy a kisebbségi magyar oktatás számára jutó magyar kormányzati támogatás csupán „tűzoltásra elegendő”, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar állam elmulasztja (amit Németország megtett a maga vonatkozásában) a magyar történelmi emlékek megmentését, arról kérdeztük, hogy most már valóban lehet magyar jövőt is építeni Erdélyben? Mire költődik el a kétségtelenül jelentős összeg, látszat, kirakat az egész, amint egyesek állítják, tényleg csak haverokat hoz helyzetbe, klientúrát épít Budapest vagy a támogatás növekedése a civil szférát, a kisebbségi magyar kultúrát és oktatást is helyzetbe hozta?
„Bonyolult kérdések, és még bonyolultabb a válasz”, mondta forrásunk. „Valóban hatalmas, soha nem látott mennyiségű összegek érkeznek a határon túlra is, oktatási intézmények, szórványkollégiumok is épültek, jut pénz felújításra, bővítésre, újak építésére is. E területen a pénzek kezelésének, itthoni felhasználásának szakszerűségével sincs nagy baj, lényegében oda jutnak, ahová kell és elérhető módon. Azt viszont többen nehezményezik, hogy bonyolult ellenőrzési rendszer épült rá a támogatások kezelésére, mintha minden támogatott intézményről eleve azt feltételeznék, hogy csaló, spekuláns mindaddig, amíg nem bizonyítja be. A működés-támogatás viszont ennyi pénz mellett is elég sok kívánnivalót hagy maga után, minden valószínűség szerint azért, mert nem elég látványos, nem elég piacos. A másik gond, hogy a támogatási rendszer nem tekinti felnőttnek és így megközelítőleg sem egyenlő partnernek a határon túli érdekvédelmi szervezeteket, szakmai intézményeket.
Ennek legszembetűnőbb jele a határon túli alkuratóriumok, szaktestületek teljes felszámolása. Ez teljesen beleillik egy monolitikus vezetési stílusba: mindent mi tudunk a legjobban, mi mondjuk meg itt, hogy nektek mi jó ott, és lesz belőle: "értünk, nekünk, de nélkülünk" döntés. A támogatások politikai és esetleges klientúraépítési tartalmát nem tudom követni, az elcsordogálásokra nem látok rá, így erről nyilatkozni sem tudok”, fogalmazott forrásunk.
Az Orbán-kormány 2010-ben kezdte építeni az erdélyi médiabirodalmat, akkor még Simicska Lajos segítségével az RMDSZ-el szemben álló Tőkés és Szász Jenő pártjainak támogatására. Simicska erdélyi médiabirodalma ellen most már csődeljárás indult, a vállalkozó önerőből, a magyar állami források és állami cégektől jövő korábbi támogatások hiányában nem tartja fenn. Vélhetően nem a kolozsvári portál működésére szánták az 1,45 milliárdot, hanem az elárvult Simicska média és továbbiak megszerzésére a választási évre. Ezt pedig nem a stratégiai partner RMDSZ-re (RMDSZ alapítványokra, vagy RMDSZ közeli személyekre) bízták, hanem a nyíltan és változatlanul RMDSZ ellenes Demeterre és Tőkés László más embereire. Demeter nyilatkozatában többek között az is szerepelt, a lényeg az, hogy a médiatámogatás ne az RMDSZ-nél, ne az Erdélyi Magyar Református Egyháznál és ne az MPP-nél, Szász Jenő korábbi, az új elnök vezetésével az RMDSZ-el kiegyezett pártnál landoljon. Az erdélyi református püspökség, amely egyelőre az Orbán-kormány egyik legnagyobb támogatottja a Kárpát-medencében, mindig tüske volt Tőkés szemében, miután 1990-ben alulmaradt a püspökválasztáson.
Az Átlátszó Erdély portálon megjelent hétfőn az a Demeter Szilárd interjú, amelyről az alapítvány vezetői állították, hogy majd mindent tisztáz. De ebből sem derült ki sok konkrétum, csak az, hogy mind a támogatást elnyerő alapítvány, mind az erdélyi médiaprojekt tényleges vezetője a századvéges Demeter, aki magát az alapítvány nem hivatalos nagykövetének nevezte és elmondta, az 1,45 milliárd nem a portál fejlesztésére, hanem valami nagy, átfogó médiakoncepció megvalósítására költik majd. A tényleges koncepciót viszont nem ismertette.
Az erdélyi támogatások szétosztása röviden összefoglalva azt igazolja, hogy a választási évre beindította nehéztüzérségét a Fidesz, Orbán pedig mind párt, mind egyházi vonalon egyszerre két vasat tart a tűzben. Ugyanakkor azt is, hogy az erdélyi magyar civil társadalom és független média maradványait is elsöprik a budapesti milliárdok.
Kellő időben
Az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke, Mohácsi László Árpád „üzleti” titkokat nem kíván megosztani a sajtóval egyelőre. A támogatás elnyerésének részletei kapcsán múlt héten még az alapítvány "nem hivatalos nagykövetének" tisztázó interjúját ígérte.
- Olyan újságcikket is olvashattunk, amely szerint az 1,45 milliárd forintos magyar kormányzati támogatást megkapó Erdélyi Médiatér Egyesület, amelynek Ön elnöke, nincs is bejegyezve. Igaz ez?
- A Romániában bejegyzett magyar civil szervezetek, alapítványok, a magyar történelmi egyházak jelentős többségének a román bíróságon csak a román neve került bejegyzésre a kizárólag román nyelven megfogalmazható alapító okiratba. A magyar kormányhatározatokban stb. a szokásjog szerint a határon túli magyar szervezetek magyar neveit használják. Viszont a magyar kormány illetékes szervével kötött szerződésekben egyértelmű azonosítók alapján identifikálják a szervezeteket, így például az Erdélyi Médiatér Egyesület esetében a hivatalos postacím, székhely megadása mellett szerepel a nyilvántartási szám (esetünkben a Nagyváradi Bíróságon 118/A/2013), illetve az adószám (esetünkben 32001047).
- Mikor, kitől és milyen céllal kérték Önök ezt a támogatást? A Bethlen Gábor Alapnál pályáztak, valamely más fórumnál vagy személyesen a miniszterelnöktől kérték?
- Az erre adandó válasz érdemi részét majd az Átlátszó Erdély oknyomozó riportjából meg fogják tudni.
- Mire fordítják, mit terveznek belőle és milyen határidővel?
- Stratégiai és üzleti célokat nem szeretnénk veszélyeztetni, ezért a kellő időben minden lépésről tájékoztatjuk a nyilvánosságot.
