Még tart a lakásboom

Publikálás dátuma
2018.01.16 06:20
Népszava fotó
Fotó: /
Az uniós forrásokon alapuló út-, vasút-, valamint az épületépítések az építőipar motorjai, az új lakások piaca veszített lendületéből.

Tavaly novemberben az építőipari termelés 30,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, októberhez képest viszont 1,4 százalékkal gyengébb teljesítményt nyújtott. A szektor két alágazata közül a lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél éves összehasonlításban 29,1 százalékos volt a növekedés, köszönhetően lakóépületek, az ipari és oktatási épületek építésének. A másik alágazatnál, az egyéb építményeknél pedig 33,9 százalékos volt az emelkedés a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

A tavalyi jó év után még idén és akár jövőre is bővülhet az új lakások építési piaca, de figyelmeztető jelekre is felhívják a figyelmet ágazati szakértők. Az előrejelzések szerint 20 ezer, vagy valamivel több új lakást is átadhatnak 2018-ban és még 2019-ben is.

Az építőipari növekedésben szerepe volt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forrásokon alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása is - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Miközben 2016-ban 10 ezer lakás épült, előzetes adatok szerint a múlt évben 17-18 ezer lakást adtak át. A vállalkozások a beruházásokat igyekeznek 2019 végig átadni, mert egyre valószínűbb, hogy az új lakásokra 5 évre bevezetett kedvezményes 5 százalékos áfa 2020. januárjától megszűnik, és ismét 27 százalékos forgalmi adó terheli majd ezeket. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a kormány nem számol az 5 százalékos áfa meghosszabbításával. Az új lakás építés lendületvesztésére utal az is, hogy az épületek építésére kötött szerződések száma több, mint 8 százalékkal csökkent, igaz az út- vasútépítést is magába foglaló egyéb építményekre 43 százalékkal több kontraktus született, s így összességében majd' 12 százalékkal nőtt az új szerződések száma - mondta Balogh László.

Továbbra is az uniós forrásokon alapuló beruházások és az épületépítéseken belül a lakásépítések adják az ágazat motorját, ám egyre több olyan tényező van, amelyek visszafoghatják a növekedést - hívta fel a figyelmet Németh Dávid is, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Részben a munkaerőhiány és az ebből adódó drágulás akadályozhatja a növekedést - említette.

A tavalyi év egészében 28 százalékkal nőhetett az építőipar teljesítménye, de 2018-ban 18 százalékos dinamika várható - mondta Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az építőiparba ugyan visszatért 34 ezer ember, így már 317 ezren dolgoznak az ágazatban, ám még ez is elmarad a 10 évvel ezelőtti 334 ezertől.

Ágazati szakemberek szerényebb, ám még mindig két számjegyű növekedést várnak idén az ágazatban. Azonban hiába bővült a létszám, sok a képzetlen, vagy alacsony képzettségű munkás, ami a minőségi kifogások szaporodásával jár együtt - tették hozzá.

Húsz milliárdos pályázat
Egy 20 milliárd forintos technológiai fejlesztési program indul az ágazatban, amelyre már januártól pályázhatnak a magyar építőipari kis- és középvállalkozások - jelentette be Varga Mihály gazdasági miniszter.
A héten induló pályázati forrásokat elsősorban gépek, eszközök beszerzésére, de fejlesztési szoftverek vásárlására is igénybe lehet venni. A nagyvállalatok támogatására a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében lehet pályázni, amelyet az idei évtől kezdődően megnyitnak az építőipari kivitelezők előtt is.

Szerző
2018.01.16 06:20

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25