Még tart a lakásboom

Publikálás dátuma
2018.01.16 06:20
Népszava fotó
Fotó: /
Az uniós forrásokon alapuló út-, vasút-, valamint az épületépítések az építőipar motorjai, az új lakások piaca veszített lendületéből.

Tavaly novemberben az építőipari termelés 30,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, októberhez képest viszont 1,4 százalékkal gyengébb teljesítményt nyújtott. A szektor két alágazata közül a lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél éves összehasonlításban 29,1 százalékos volt a növekedés, köszönhetően lakóépületek, az ipari és oktatási épületek építésének. A másik alágazatnál, az egyéb építményeknél pedig 33,9 százalékos volt az emelkedés a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

A tavalyi jó év után még idén és akár jövőre is bővülhet az új lakások építési piaca, de figyelmeztető jelekre is felhívják a figyelmet ágazati szakértők. Az előrejelzések szerint 20 ezer, vagy valamivel több új lakást is átadhatnak 2018-ban és még 2019-ben is.

Az építőipari növekedésben szerepe volt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forrásokon alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása is - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Miközben 2016-ban 10 ezer lakás épült, előzetes adatok szerint a múlt évben 17-18 ezer lakást adtak át. A vállalkozások a beruházásokat igyekeznek 2019 végig átadni, mert egyre valószínűbb, hogy az új lakásokra 5 évre bevezetett kedvezményes 5 százalékos áfa 2020. januárjától megszűnik, és ismét 27 százalékos forgalmi adó terheli majd ezeket. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a kormány nem számol az 5 százalékos áfa meghosszabbításával. Az új lakás építés lendületvesztésére utal az is, hogy az épületek építésére kötött szerződések száma több, mint 8 százalékkal csökkent, igaz az út- vasútépítést is magába foglaló egyéb építményekre 43 százalékkal több kontraktus született, s így összességében majd' 12 százalékkal nőtt az új szerződések száma - mondta Balogh László.

Továbbra is az uniós forrásokon alapuló beruházások és az épületépítéseken belül a lakásépítések adják az ágazat motorját, ám egyre több olyan tényező van, amelyek visszafoghatják a növekedést - hívta fel a figyelmet Németh Dávid is, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Részben a munkaerőhiány és az ebből adódó drágulás akadályozhatja a növekedést - említette.

A tavalyi év egészében 28 százalékkal nőhetett az építőipar teljesítménye, de 2018-ban 18 százalékos dinamika várható - mondta Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az építőiparba ugyan visszatért 34 ezer ember, így már 317 ezren dolgoznak az ágazatban, ám még ez is elmarad a 10 évvel ezelőtti 334 ezertől.

Ágazati szakemberek szerényebb, ám még mindig két számjegyű növekedést várnak idén az ágazatban. Azonban hiába bővült a létszám, sok a képzetlen, vagy alacsony képzettségű munkás, ami a minőségi kifogások szaporodásával jár együtt - tették hozzá.

Húsz milliárdos pályázat
Egy 20 milliárd forintos technológiai fejlesztési program indul az ágazatban, amelyre már januártól pályázhatnak a magyar építőipari kis- és középvállalkozások - jelentette be Varga Mihály gazdasági miniszter.
A héten induló pályázati forrásokat elsősorban gépek, eszközök beszerzésére, de fejlesztési szoftverek vásárlására is igénybe lehet venni. A nagyvállalatok támogatására a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében lehet pályázni, amelyet az idei évtől kezdődően megnyitnak az építőipari kivitelezők előtt is.

Szerző
2018.01.16 06:20

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07