Sokkoló adatok - Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:03
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Évente átlagosan 200-250 ember hal meg Magyarországon kihűlés miatt, az idei tél eddig 81 áldozatot szedett.

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált. A KSH adatai többé kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), a Belügyminisztériumot és az Országos Rendőr-főkapitányságot, de kérdéseinkre csak az Emmi válaszolt. "Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem rendelkezik adatokkal a kihűlés következtében bekövetkező halálesetekről" - olvasható szűkszavú tájékoztatásukban. Bár erre nem kérdeztünk rá, hozzátették: az Országos Mentőszolgálat a halál okát nem állapítja meg a helyszínen, ezt később szakértői vizsgálat tisztázhatja. Arra a kérdésünkre, figyelembe veszik-e az MSZF jelentéseit, nem kaptunk választ.

Az viszont tény, hogy az éjjeli menedékhelyek látogatottsága a téli hónapokban jelentősen megnövekszik. Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója szerint országos szinten a 80 százalékot is meghaladja a kihasználtság, de vannak olyan régiók, ahol teltházas éjszakák is előfordulnak. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy 10 ezren vettek részt. - Tehát legalább ennyien biztos, hogy vannak. Körülbelül egyharmaduk lakik életvitelszerűen az utcán - mondta Aknai.

"A téli krízis időszakban átlagosan 70-80 százalékban veszik igénybe a hajléktalan személyek az éjjeli menedékhelyeket Budapesten" - közölte megkeresésünkre a Fővárosi Önkormányzat. Mint írták, Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat, alapítványok, egyházak, egyesületek fenntartásában 34 éjjeli menedékhely működik összesen 2308 férőhelyen. A diszpécserszolgálat november 1-től április utolsó napjáig minden nap reggel 8-tól hajnali 2 óráig fogadja a bejelentéseket a 06-1-338-4186-os telefonszámon, segítve a lakosság, a különböző hatóságok, szervezetek és az intézmények munkáját.

Részben ennek a szervezőmunkának a hatása, hogy a kihűléses halálesetek nagyobbik része nem az utcán történik. Mint arra az MSZF is valamennyi közleményében felhívja a figyelmet, az áldozatok jelentős része saját, rosszul fűtött otthonában hűlt ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése.

- A statisztikákból jól látszik, hogy az évi több mint 200 áldozat kétharmada fűtetlen lakásokban hal meg - állítja a Habitat for Humanity Magyarország szóvivője. Farkas Boglárka elmondta: a legveszélyeztetettebbek az 50-59 évesek és a 80 év felettiek, a halálesetek negyede az ő körükből kerül ki. - Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul - tette hozzá.

FŐHAJTÁS - Az idei tél 81 áldozatára és korábban kihűlt társaikra emlékezve gyújtottak gyertyát hétfő este a Kossuth téren a Magyar Szociális Fórum és a Minden Ember Számít Egyesület aktivistái FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

FŐHAJTÁS - Az idei tél 81 áldozatára és korábban kihűlt társaikra emlékezve gyújtottak gyertyát hétfő este a Kossuth téren a Magyar Szociális Fórum és a Minden Ember Számít Egyesület aktivistái FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Arról, hogy mit tesz ez ellen a kormány, legutóbb Sneider Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője érdeklődött a parlamentben. Kérdésére Pintér Sándor belügyminiszter a következő választ adta: bevezették az úgynevezett "vörös kódot", amit kritikus időjárási helyzetben adnak ki, és ezzel arra kötelezik a bentlakásos szociális intézményeket is, hogy éjjeli menedékhelyet nyújtsanak azoknak, akik nem kapnak más módon segítséget. Továbbá a 2011-ben elindított szociális tüzelőanyag program keretében több százezer rászoruló családnak nyújtanak támogatást, 2017-ben összesen négymilliárd forintot különítettek el erre a célra. Ez egymilliárddal több a 2016-os összegnél, akkor összesen 184 949 háztartás jutott egy-másfél havi tüzelőanyaghoz.

Azt a Habitat sem vitatja, hogy a szociális tüzelőanyag program jelentős intézkedéssé nőtte ki magát, ám - mint arra legutóbbi, tavaly októberben megjelent országjelentésükben is felhívták a figyelmet -, a támogatás települések közötti elosztása nem rászorultsági szempontok, hanem a közmunkaprogramban átlagosan foglalkoztatottak létszáma, és a településen élő 80 év feletti idősek száma alapján történik, miközben figyelmen kívül hagy olyan, a támogatási igény szempontjából alapvető tényezőket, mint a fával vagy szénnel fűtő háztartások száma.

Hozzátették: noha leginkább a szegény családoknak vannak fűtési nehézségeik, a szegénység és energiaszegénység csak részben összefüggő fogalmak, mivel számos jövedelmi szempontból nem szegénynek tekinthető háztartás is küzd ilyen problémával. Egész pontosan a szegénységi küszöb felett élők 6,8 százaléka. Ez is legalább 580 ezer embert jelent.

Szűkösen, de legalább melegen
A statisztika szerint a kistelepülésen lakó, egyedülálló, rossz szociális helyzetben élők a legveszélyeztetettebbek a téli hónapokban, ezért rájuk sokkal jobban oda kell figyelni.
- Ebből a szempontból előny, hogy kevesen laknak a faluban – mondta Süle Tibor, a somogyi Alsóbogát polgármestere. Itt mindenki ismer mindenkit, s így a másik problémáival is tisztában vagyunk. Az önkormányzati dolgozóink a falu minden részéről jönnek, pontosan tudják, melyik családnak okoz komoly nehézséget a téli fűtési szezon. Persze azért a falugondnok is figyeli, hol füstöl a kémény…
A polgármester szerint náluk jellemzően nem az egyedülálló idősek vannak veszélyben, ugyanis a nyugdíj állandó, így ha kevés is, azért könnyebb tavasszal és nyáron kigazdálkodni belőle a tűzifát, mint azoknak, akiknek nincs rendszeres jövedelmük.
- A rászorulók három köbméter szociális tűzifát kaptak, ami persze nem elég a télre, de nekik minden számít – folytatta Süle Tibor. – A bogáti családok nagyjából hatodánál okoz így is komoly gondot a fűtés, nekik próbálunk segíteni: például egyezkedünk az erdészettel, hogy adjon nekik részletre fát. Az erdőn gyűjteni már nem nagyon lehet nyesedéket sem, hiszen mindent visznek a pécsi erőműbe eltüzelni.
A szintén somogyi Várdán a falugondnok mellett a szociális segítők feladata, hogy figyeljék a nehezebb sorsúakat, s jelentsék, ha megszorulnak.
- A három köbméternyi szociális tűzifa mellett a falu saját fával is tud segíteni – mondta Varga András. – A belterületi utak menti gyérítésből származó fát ingyen adjuk, ha valaki megszorul. Régen jellemző volt, hogy tavasz végére mindenki beszerezte a következő évi tüzelőt, ma már részletekben, s az utolsó pillanatban veszik meg az emberek. Már, ha van rá pénzük. De erre is felkészültünk, hiszen az önkormányzat ad szociális kölcsönt. Nemrég éppen ötvenezer forintot kért valaki fára, ami az egész télre nem elég, de reménykedett, hátha be tudja osztani.
A baranyai Csányoszrón sokkal nagyobb a veszélyeztetettek aránya. Ahogyan Nagyfi Endre polgármester fogalmazott: az ormánsági faluban rászorulók és nagyon rászorulók élnek.
- Nem is teszünk különbséget, amikor a segítségről van szó, így a szociális tűzifából is mindenki egyformán kapott – jegyezte meg a faluvezető. Az igazsághoz az is hozzátartozik sajnos, hogy az igény kétszer nagyobb volt, mint amennyi fa jutott. De nemcsak tüzelőt adunk: több karitász szervezettel kapcsolatban állunk, s tőlük meleg ruhát, cipőt, takarót kapunk, valamint kályhákat, ugyanis akadt olyan ház, ahol semmilyen fűtésre használható berendezés nem volt.
A helyi időseknek könnyebbséget jelenthet, hogy napközben nem kell fűteniük, ugyanis a napközis szociális otthonban nemcsak meleg, hanem főtt étel is várja őket. Falugondnok nincs a településen, így a szomszédok és a polgármester figyeli, reggel kilencig mindenütt kezdjen el füstölni a kémény – ha nem látják a füstoszlopot, azonnal bezörgetnek az érintetthez.
- Valahogy mindenki átvészeli a telet – állította Nagyfi Endre -, persze komoly lemondásokkal. Alig akad olyan ház, ahol minden helyiséget kifűtenek, az idősek jellemzően a konyhában gyújtanak be, s ott is alszanak egy sezlonon, s a családok is összeköltöznek ilyenkor egy szobába. Szűkösen vannak, de legalább meleg van… - VAS ANDRÁS

Szerző

Szigorítják a jogosítvány megújítását

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:01
FOTÓ :MTI/MIHÁDÁK ZOLTÁN
Mostantól egyáltalán nem, vagy az eddiginél drágábban és akár hónapokkal később tudják meghosszabbítani jogosítványukat egyes betegségekben szenvedő autóvezetők.

Egy nemrég megjelent rendelet értelművé tette, hogy milyen betegségben szenvedőktől kell megtagadni az orvosoknak a jogosítványt, és kiktől kell szakorvosi igazolást kérniük. Január közepétől nehezebben kaphatnak vezetői engedélyt a krónikus betegek, többségüknek nem lesz elég a háziorvostól, vagy az üzemorvostól kérni a papírt. Például a cukor-, és szív-, valamint az idegrendszeri problémákkal kezelteknek, a folyamatosan gyógyszert szedőknek friss szakorvosi véleményt, labor és egyéb diagnosztikai leleteket is be kell szerezniük.

Az "ismeretlen okból átment a szembejövő sávba és frontálisan ütközött, lehajtott az árokba, fának csapódott" - típusú balesetek kockázatának csökkentése a cél - magyarázta lapunknak az új szabályozás értelmét egy szakember. Hozzátette: ezek a balesetek nehezen kivizsgálhatók, de a műszaki hiba általában az esetek 1-2 százalékára magyarázat. Nagy részüket az elalvás, a hirtelen rosszullétek, vagy a hirtelen halál okozza. A mostani változtatások ezeket a tragédiákat próbálják mérsékelni.

Az új szabályok szerint például nem kaphat jogosítványt a vezető, ha van eszméletvesztéssel, rosszulléttel járó betegsége, vagy olyan kórban szenved, amely befolyásolhatja mozgásképességét. Például a súlyos szívritmus-zavarban szenvedőktől biztosan megtagadható a jogosítvány. Ezen felül a jogszabály több tucat olyan betegséget is felsorol, amelyek megléte esetén évenkénti szakorvosi felülvizsgálatot írnak elő. A hivatásos sofőröknek nem lehet meghosszabbítani a jogosítványukat, ha például beültetett szívritmus-szabályozó, vagy bármi egyéb szívműködést segítő eszköz van a mellkasukban.

A kardiológus szakorvos, Vértes András főorvos nem számít hosszabb sorokra az új szabályok miatt. Mint mondja: a problémamentes esetekben most is gyorsan kiadják az érintetteknek az igazolást. Akik meg csak rendszeres felülvizsgálat mellett vezethetnek, eddig is előjegyzés alapján jöttek kontrollra. Azt pedig kifejezetten üdvözlendőnek tartja, hogy a jogszabály világosan megkülönbözteti azt az állapotot, amikor valaki még vezethet, és amikor ezt már nem teszi lehetővé az egészségi állapota.

Eddig sem vezethetett valaki közvetlenül az agyműtét után, vagy, ha epilepsziával kezelik

de ezekről a kórképekről a szakorvosok szinte automatikusan tájékoztatják a kezelőorvost, de a lapunk által megkérdezett háziorvosok is csak elvétve emlékeztek egy-egy olyan esetre, amikor a szakorvos az általa felfedezett – autóvezetést kizáró – betegség esetén kezdeményezte volna a jogosítványhoz kiadott orvosi igazolás felülvizsgálatát.

Az új jogszabály Selmeczi Kamill háziorvos szerint megnövelheti a krónikus betegek számára a jogosítvány érvényesítéséhez szükséges időt. Ő azt tanácsolja, a lejárat előtt egy-két hónappal érdemes már kopogtatni a háziorvosi rendelőben a szükséges beutalókért.

Komáromi Zoltán háziorvos arra figyelmeztettet, hogy ha valakinek a jogosítvány megújításához van szüksége labor vagy egyéb diagnosztikai leletre, akkor azért fizetni kell. A jogosítvány meghosszabbítása nem része a kötelező és térítésmentes ellátásoknak. Mint mondta: ő például az általa gondozott krónikus betegségek karbantartásához kért vizsgálatok leletei alapján bírálja el a vezetői alkalmasságot. Külön térítéses vizsgálatra csak akkor küldi pácienseit, ha ezek nem állnak rendelkezésre.

A Népszava gyors piaci körkérdése szerint rendelője válogatja, hogy hol mennyit számláznak a jogosítványhoz szükséges vizsgálatok díjaként. Így egy-egy vezetői engedély meghosszabbítása több tízezer forintba is kerülhet, sőt az is előfordulhat, ha valaki az utolsó pillanatig vár – a várólisták miatt –, hogy akár hetekre jogosítvány nélkül maradhat.

Szerző

Százmilliós telkekkel segíti az állam Orbán gyülekezetét

Publikálás dátuma
2018.01.16. 06:00
TEMPLOM - A hegyen terjeszkedik FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
Nem sokkal a Svábhegyi Református Központ létrehozásával kapcsolatos hatósági ügyek kiemeltté nyilvánítása után a vagyonkezelő megvette a gyülekezet által kiszemelt telkeket.

Összesen csaknem 650 millió forintért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azt a két telket, amelyeken az Orbán Viktor kormányfőt is tagjai között tudó Svábhegyi Református Gyülekezet terjeszkedne – értesült a Népszava. A gyülekezet a Felhő utca 10. szám alatt található templom mellett hozna létre református központot, a Felhő utca 6., illetve 8. szám alatti telkeken. Ezek az ingatlanok nem a reformátusok kezében voltak, de az állam az MNV-n keresztül tavaly december 15-én megvette azokat és – legalábbis a korábbi tervek szerint – valamilyen módon a gyülekezet kezelésébe adná. A Hegyvidéki Önkormányzat a templom telke esetében ezt formailag úgy oldotta meg, hogy az ingatlant ötven évig tartó ingyenes használatra adta át a gyülekezetnek.

Az MNV lapunknak küldött tájékoztatása szerint még nem született döntés az ingatlanok sorsáról, így egyelőre nem tudni, valóban a gyülekezethez kerülnek-e. Egy tavaly nyári kormányrendeletben azonban nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Felhő utca 6/a és a Felhő utca 8. telkeken megvalósuló beruházás hatósági ügyeit, a rendeletben pedig nevesítették is a Református Központot.

Az MNV közlése szerint a Felhő utca 6/a-n lévő, 3549 négyzetméteres telekért 383 millió forintot fizettek a korábbi tulajdonos Fővárosi Közterület Fenntartónak (FKF Zrt.), míg a Felhő utca 8. alatt található 3645 négyzetméteres telekért 264 millió forintot kapott a XII. kerületi önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy az FKF-nek négyzetméterenként nagyjából 107 ezer forint járt, a hegyvidéki önkormányzatnak pedig 72 ezer forint. A vagyonkezelő azt is kiemelte lapunknak küldött válaszában, hogy „az ingatlanok vételára megegyezik a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értékkel”.

- Az FKF tulajdonában lévő telken egy munkásszálló áll, ezt november végén, december elején ürítették ki, a munkásokat pedig más szállókon helyezték el. A túlnyomó többség még jobban is járt, miután a hegyvidéki ingatlan igencsak távol esett a munkahelyüktől – mondta a Népszavának Király András, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ) elnöke. A másik telken három földszintes épület található, amelyekben 5 üres lakás van.

Orbán Viktor a templom öt évvel ezelőtti felszentelésén egyébként azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának, hogy a kormány nevében „mélyen motiválva” érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. – Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is – mondta.

"A Fidesz sakkban tartja az egyházakat"
Varga Norbert politológus, egyetemi docens, görögkatolikus hittanár - akinek fő területe a Biblia és a Korán politikai gazdaságképének kutatása - szerint a hódmezővásárhelyi "történet" részben mérföldkő, mert az egyetemességet hirdető római katolikus egyház egyik tagja egy párt mellett agitált, ami csupán egy részét képezi le a társadalom egészének. Márpedig az egyház nem rekeszthet ki senkit pártállása, bőrszíne vagy meggyőződése miatt, ez alapvető krisztusi tanítás. Varga Norbert szerint a katolikus egyház saját papjainak társadalom-tudományi képzést kellene tartani, mert lassan kezdenek megfeledkezni e legfőbb értékükről, az egyetemességről. Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, Németh László hódmezővásárhelyi plébános nyíltan kampányolt a Fidesz és annak polgármesterjelöltje mellett. Azt kérte a hívektől, hogy ne szavazzanak a független, minden ellenzéki párt által támogatott Márki-Zay Péterre, aki egyébként az egyházközség világi vezetője. A plébános percekig sorolta, mennyi pénz áldozott a kormány a városra, az egyházra.
A katolikus egyház Európa keleti részében, s így Magyarországon is a nagy totalitárius időkben megtapasztalhatta, hogy a hatalom ledarálja az ellenségeit. Így, mivel életben akart maradni, az egyház nagyobbik része értékrendszerét meghazudtolva megalkudott a diktatúrával, gondolván, hogy ez a kisebbik rossz. Krisztus tanítása azonban nem a meghunyászkodásról és a kicsinyes alkukról szól, hanem a szeretetről, pozitívumról, megbocsátásról. A magyar katolikus egyház önmagával sem tisztázta múltbeli szerepét az elmúlt évtizedekben, ez lehet az egyik "eredője" a hódmezővásárhelyi ügynek is.
Köteles László, Komlóska görögkatolikus vallású polgármestere szerint a Fidesz ugyanúgy sakkban tartja az egyházat, ahogy az önkormányzatokat szeretné, s támogatásaival egyfajta vazallusi szerepkörbe akarja kényszeríteni őket. Ezt elégelték meg az olyan jóérzésű, igazi keresztény emberek, mint amilyennek Márki-Zay Pétert vagy önmagát is tartja. Hozzátette: azt mindkét oldalról elítéli, ha valaki a templomot és a híveket használja fel politikai célokra.
A váci püspök is úgy nyilatkozott a Hír TV-nek, hogy egy pap nem viselkedhet pártfunkcionáriusként. Beer Miklós szerint erkölcsi elvekre felhívhatja a hívei figyelmét, és a választáson való részvételre is buzdíthat, de olyat nem tehet, hogy megmondja, kire kell szavazni. - DOROS JUDIT

Szerző