Sokkoló adatok - Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt

Évente átlagosan 200-250 ember hal meg Magyarországon kihűlés miatt, az idei tél eddig 81 áldozatot szedett.

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált. A KSH adatai többé kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), a Belügyminisztériumot és az Országos Rendőr-főkapitányságot, de kérdéseinkre csak az Emmi válaszolt. "Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem rendelkezik adatokkal a kihűlés következtében bekövetkező halálesetekről" - olvasható szűkszavú tájékoztatásukban. Bár erre nem kérdeztünk rá, hozzátették: az Országos Mentőszolgálat a halál okát nem állapítja meg a helyszínen, ezt később szakértői vizsgálat tisztázhatja. Arra a kérdésünkre, figyelembe veszik-e az MSZF jelentéseit, nem kaptunk választ.

Az viszont tény, hogy az éjjeli menedékhelyek látogatottsága a téli hónapokban jelentősen megnövekszik. Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója szerint országos szinten a 80 százalékot is meghaladja a kihasználtság, de vannak olyan régiók, ahol teltházas éjszakák is előfordulnak. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy 10 ezren vettek részt. - Tehát legalább ennyien biztos, hogy vannak. Körülbelül egyharmaduk lakik életvitelszerűen az utcán - mondta Aknai.

"A téli krízis időszakban átlagosan 70-80 százalékban veszik igénybe a hajléktalan személyek az éjjeli menedékhelyeket Budapesten" - közölte megkeresésünkre a Fővárosi Önkormányzat. Mint írták, Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat, alapítványok, egyházak, egyesületek fenntartásában 34 éjjeli menedékhely működik összesen 2308 férőhelyen. A diszpécserszolgálat november 1-től április utolsó napjáig minden nap reggel 8-tól hajnali 2 óráig fogadja a bejelentéseket a 06-1-338-4186-os telefonszámon, segítve a lakosság, a különböző hatóságok, szervezetek és az intézmények munkáját.

Részben ennek a szervezőmunkának a hatása, hogy a kihűléses halálesetek nagyobbik része nem az utcán történik. Mint arra az MSZF is valamennyi közleményében felhívja a figyelmet, az áldozatok jelentős része saját, rosszul fűtött otthonában hűlt ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése.

- A statisztikákból jól látszik, hogy az évi több mint 200 áldozat kétharmada fűtetlen lakásokban hal meg - állítja a Habitat for Humanity Magyarország szóvivője. Farkas Boglárka elmondta: a legveszélyeztetettebbek az 50-59 évesek és a 80 év felettiek, a halálesetek negyede az ő körükből kerül ki. - Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul - tette hozzá.

FŐHAJTÁS - Az idei tél 81 áldozatára és korábban kihűlt társaikra emlékezve gyújtottak gyertyát hétfő este a Kossuth téren a Magyar Szociális Fórum és a Minden Ember Számít Egyesület aktivistái FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Arról, hogy mit tesz ez ellen a kormány, legutóbb Sneider Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője érdeklődött a parlamentben. Kérdésére Pintér Sándor belügyminiszter a következő választ adta: bevezették az úgynevezett "vörös kódot", amit kritikus időjárási helyzetben adnak ki, és ezzel arra kötelezik a bentlakásos szociális intézményeket is, hogy éjjeli menedékhelyet nyújtsanak azoknak, akik nem kapnak más módon segítséget. Továbbá a 2011-ben elindított szociális tüzelőanyag program keretében több százezer rászoruló családnak nyújtanak támogatást, 2017-ben összesen négymilliárd forintot különítettek el erre a célra. Ez egymilliárddal több a 2016-os összegnél, akkor összesen 184 949 háztartás jutott egy-másfél havi tüzelőanyaghoz.

Azt a Habitat sem vitatja, hogy a szociális tüzelőanyag program jelentős intézkedéssé nőtte ki magát, ám - mint arra legutóbbi, tavaly októberben megjelent országjelentésükben is felhívták a figyelmet -, a támogatás települések közötti elosztása nem rászorultsági szempontok, hanem a közmunkaprogramban átlagosan foglalkoztatottak létszáma, és a településen élő 80 év feletti idősek száma alapján történik, miközben figyelmen kívül hagy olyan, a támogatási igény szempontjából alapvető tényezőket, mint a fával vagy szénnel fűtő háztartások száma.

Hozzátették: noha leginkább a szegény családoknak vannak fűtési nehézségeik, a szegénység és energiaszegénység csak részben összefüggő fogalmak, mivel számos jövedelmi szempontból nem szegénynek tekinthető háztartás is küzd ilyen problémával. Egész pontosan a szegénységi küszöb felett élők 6,8 százaléka. Ez is legalább 580 ezer embert jelent.

Szűkösen, de legalább melegen

A statisztika szerint a kistelepülésen lakó, egyedülálló, rossz szociális helyzetben élők a legveszélyeztetettebbek a téli hónapokban, ezért rájuk sokkal jobban oda kell figyelni.

- Ebből a szempontból előny, hogy kevesen laknak a faluban – mondta Süle Tibor, a somogyi Alsóbogát polgármestere. Itt mindenki ismer mindenkit, s így a másik problémáival is tisztában vagyunk. Az önkormányzati dolgozóink a falu minden részéről jönnek, pontosan tudják, melyik családnak okoz komoly nehézséget a téli fűtési szezon. Persze azért a falugondnok is figyeli, hol füstöl a kémény…

A polgármester szerint náluk jellemzően nem az egyedülálló idősek vannak veszélyben, ugyanis a nyugdíj állandó, így ha kevés is, azért könnyebb tavasszal és nyáron kigazdálkodni belőle a tűzifát, mint azoknak, akiknek nincs rendszeres jövedelmük.

- A rászorulók három köbméter szociális tűzifát kaptak, ami persze nem elég a télre, de nekik minden számít – folytatta Süle Tibor. – A bogáti családok nagyjából hatodánál okoz így is komoly gondot a fűtés, nekik próbálunk segíteni: például egyezkedünk az erdészettel, hogy adjon nekik részletre fát. Az erdőn gyűjteni már nem nagyon lehet nyesedéket sem, hiszen mindent visznek a pécsi erőműbe eltüzelni.

A szintén somogyi Várdán a falugondnok mellett a szociális segítők feladata, hogy figyeljék a nehezebb sorsúakat, s jelentsék, ha megszorulnak.

- A három köbméternyi szociális tűzifa mellett a falu saját fával is tud segíteni – mondta Varga András. – A belterületi utak menti gyérítésből származó fát ingyen adjuk, ha valaki megszorul. Régen jellemző volt, hogy tavasz végére mindenki beszerezte a következő évi tüzelőt, ma már részletekben, s az utolsó pillanatban veszik meg az emberek. Már, ha van rá pénzük. De erre is felkészültünk, hiszen az önkormányzat ad szociális kölcsönt. Nemrég éppen ötvenezer forintot kért valaki fára, ami az egész télre nem elég, de reménykedett, hátha be tudja osztani.

A baranyai Csányoszrón sokkal nagyobb a veszélyeztetettek aránya. Ahogyan Nagyfi Endre polgármester fogalmazott: az ormánsági faluban rászorulók és nagyon rászorulók élnek.

- Nem is teszünk különbséget, amikor a segítségről van szó, így a szociális tűzifából is mindenki egyformán kapott – jegyezte meg a faluvezető. Az igazsághoz az is hozzátartozik sajnos, hogy az igény kétszer nagyobb volt, mint amennyi fa jutott. De nemcsak tüzelőt adunk: több karitász szervezettel kapcsolatban állunk, s tőlük meleg ruhát, cipőt, takarót kapunk, valamint kályhákat, ugyanis akadt olyan ház, ahol semmilyen fűtésre használható berendezés nem volt.

A helyi időseknek könnyebbséget jelenthet, hogy napközben nem kell fűteniük, ugyanis a napközis szociális otthonban nemcsak meleg, hanem főtt étel is várja őket. Falugondnok nincs a településen, így a szomszédok és a polgármester figyeli, reggel kilencig mindenütt kezdjen el füstölni a kémény – ha nem látják a füstoszlopot, azonnal bezörgetnek az érintetthez.

- Valahogy mindenki átvészeli a telet – állította Nagyfi Endre -, persze komoly lemondásokkal. Alig akad olyan ház, ahol minden helyiséget kifűtenek, az idősek jellemzően a konyhában gyújtanak be, s ott is alszanak egy sezlonon, s a családok is összeköltöznek ilyenkor egy szobába. Szűkösen vannak, de legalább meleg van… - VAS ANDRÁS