Százmilliós telkekkel segíti az állam Orbán gyülekezetét

Publikálás dátuma
2018.01.16 06:00
TEMPLOM - A hegyen terjeszkedik FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Nem sokkal a Svábhegyi Református Központ létrehozásával kapcsolatos hatósági ügyek kiemeltté nyilvánítása után a vagyonkezelő megvette a gyülekezet által kiszemelt telkeket.

Összesen csaknem 650 millió forintért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azt a két telket, amelyeken az Orbán Viktor kormányfőt is tagjai között tudó Svábhegyi Református Gyülekezet terjeszkedne – értesült a Népszava. A gyülekezet a Felhő utca 10. szám alatt található templom mellett hozna létre református központot, a Felhő utca 6., illetve 8. szám alatti telkeken. Ezek az ingatlanok nem a reformátusok kezében voltak, de az állam az MNV-n keresztül tavaly december 15-én megvette azokat és – legalábbis a korábbi tervek szerint – valamilyen módon a gyülekezet kezelésébe adná. A Hegyvidéki Önkormányzat a templom telke esetében ezt formailag úgy oldotta meg, hogy az ingatlant ötven évig tartó ingyenes használatra adta át a gyülekezetnek.

Az MNV lapunknak küldött tájékoztatása szerint még nem született döntés az ingatlanok sorsáról, így egyelőre nem tudni, valóban a gyülekezethez kerülnek-e. Egy tavaly nyári kormányrendeletben azonban nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Felhő utca 6/a és a Felhő utca 8. telkeken megvalósuló beruházás hatósági ügyeit, a rendeletben pedig nevesítették is a Református Központot.

Az MNV közlése szerint a Felhő utca 6/a-n lévő, 3549 négyzetméteres telekért 383 millió forintot fizettek a korábbi tulajdonos Fővárosi Közterület Fenntartónak (FKF Zrt.), míg a Felhő utca 8. alatt található 3645 négyzetméteres telekért 264 millió forintot kapott a XII. kerületi önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy az FKF-nek négyzetméterenként nagyjából 107 ezer forint járt, a hegyvidéki önkormányzatnak pedig 72 ezer forint. A vagyonkezelő azt is kiemelte lapunknak küldött válaszában, hogy „az ingatlanok vételára megegyezik a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értékkel”.

- Az FKF tulajdonában lévő telken egy munkásszálló áll, ezt november végén, december elején ürítették ki, a munkásokat pedig más szállókon helyezték el. A túlnyomó többség még jobban is járt, miután a hegyvidéki ingatlan igencsak távol esett a munkahelyüktől – mondta a Népszavának Király András, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ) elnöke. A másik telken három földszintes épület található, amelyekben 5 üres lakás van.

Orbán Viktor a templom öt évvel ezelőtti felszentelésén egyébként azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának, hogy a kormány nevében „mélyen motiválva” érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. – Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is – mondta.

"A Fidesz sakkban tartja az egyházakat"
Varga Norbert politológus, egyetemi docens, görögkatolikus hittanár - akinek fő területe a Biblia és a Korán politikai gazdaságképének kutatása - szerint a hódmezővásárhelyi "történet" részben mérföldkő, mert az egyetemességet hirdető római katolikus egyház egyik tagja egy párt mellett agitált, ami csupán egy részét képezi le a társadalom egészének. Márpedig az egyház nem rekeszthet ki senkit pártállása, bőrszíne vagy meggyőződése miatt, ez alapvető krisztusi tanítás. Varga Norbert szerint a katolikus egyház saját papjainak társadalom-tudományi képzést kellene tartani, mert lassan kezdenek megfeledkezni e legfőbb értékükről, az egyetemességről. Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, Németh László hódmezővásárhelyi plébános nyíltan kampányolt a Fidesz és annak polgármesterjelöltje mellett. Azt kérte a hívektől, hogy ne szavazzanak a független, minden ellenzéki párt által támogatott Márki-Zay Péterre, aki egyébként az egyházközség világi vezetője. A plébános percekig sorolta, mennyi pénz áldozott a kormány a városra, az egyházra.
A katolikus egyház Európa keleti részében, s így Magyarországon is a nagy totalitárius időkben megtapasztalhatta, hogy a hatalom ledarálja az ellenségeit. Így, mivel életben akart maradni, az egyház nagyobbik része értékrendszerét meghazudtolva megalkudott a diktatúrával, gondolván, hogy ez a kisebbik rossz. Krisztus tanítása azonban nem a meghunyászkodásról és a kicsinyes alkukról szól, hanem a szeretetről, pozitívumról, megbocsátásról. A magyar katolikus egyház önmagával sem tisztázta múltbeli szerepét az elmúlt évtizedekben, ez lehet az egyik "eredője" a hódmezővásárhelyi ügynek is.
Köteles László, Komlóska görögkatolikus vallású polgármestere szerint a Fidesz ugyanúgy sakkban tartja az egyházat, ahogy az önkormányzatokat szeretné, s támogatásaival egyfajta vazallusi szerepkörbe akarja kényszeríteni őket. Ezt elégelték meg az olyan jóérzésű, igazi keresztény emberek, mint amilyennek Márki-Zay Pétert vagy önmagát is tartja. Hozzátette: azt mindkét oldalról elítéli, ha valaki a templomot és a híveket használja fel politikai célokra.
A váci püspök is úgy nyilatkozott a Hír TV-nek, hogy egy pap nem viselkedhet pártfunkcionáriusként. Beer Miklós szerint erkölcsi elvekre felhívhatja a hívei figyelmét, és a választáson való részvételre is buzdíthat, de olyat nem tehet, hogy megmondja, kire kell szavazni. - DOROS JUDIT

2018.01.16 06:00

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04