Ne szem előtt fagyjanak meg? - Eltüntetnék a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.01.16. 11:37
Hajléktalan Jézus - Timothy Schmalz szobrát megáldotta Erdő Péter bíboros. Egy szobrot. Az "emberrel" meg csak a baj van - Fotó:
Évente írjuk ilyentájt, szigorúbb teleken még korábban, hogy mennyi embertársunk fagy halálra pusztán amiatt, mert nem jut neki egy meleg zug, vagy mert nem futja tűzifára. És megálljuk, hogy ne kezdjünk el hosszú listába fogni, mi mindenre megy el a közös pénz ebben az országban, ahelyett, hogy megpróbálnánk megmenteni a veszélyeztetetteket. Legalább az életüket. Évente átlagosan 200-250 ember hal meg Magyarországon kihűlés miatt, az idei tél eddig 81 áldozatot szedett - írjuk a Sokkoló adatok - Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt c. cikkünkben. Kérdés persze, hogy a sokkhatás, kit mire sarkall. 

Új munkacsoportot állított fel a fővárosi önkormányzat azért, hogy kevesebb hajléktalan ember legyen a forgalmas, fővárosi aluljárókban - informál az ATV.hu. A főpolgármesternek a problémák eltakarása tett erőfeszítéseihez jó segítség a szabálysértési törvény. Amely szerint - emlékszünk -  életvitelszerűen tartózkodni a köztereken, az szabálytalan. A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek szerint természetesen elfedés helyett, megoldások kellenének.

A parlament 2011-ben hozott törvényt arról, hogy büntetni rendelik a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, amit az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenített. 2013-ban a főváros és a kerületek azonban kijelölték azokat a területeket, ahol érvényt szereztek a tilalomnak. Tiltott terület lett 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzet. Ezek között vannak egyebek mellett a metróaluljárók.
Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Megpróbálunk a hajléktalan-probléma kezelésének egy olyan módját letenni az asztalra, amik biztosítják a szociális és humanitárius követelmények kielégítését, de egyben azt is, hogy a város funkcionális pontjai, első sorban a százezrek által használt aluljárók, azok a funkciójuknak megfelelő állapotba kerüljenek – ezzel indokolta Tarlós István a munkacsoport felállítását, amely rendőrökből és közterület-felügyelőkből áll, de részt vesz a munkában az alapjogi biztos és a Máltai Szeretetszolgálat is.  A Város Mindenkié csoport alapítója szerint elsősorban azt kellene belátni, hogy a hajléktalanság nem rendészeti, hanem szociális probléma. Arról nem is beszélve, hogy itt van a szigorodó kilakoltatási helyzet, amit szintén  szociális eszközökkel kellene kezelni.

2017. november 15-től életbe lépett a kilakoltatási moratórium, A Város Mindenkiét mégis hetente többen keresik meg amiatt, hogy elvesztették a lakhatásukat, szállásukat, vagy ez fenyegeti őket. Bár teljesen önkéntes alapon működő érdekvédelmi csoportként kevés eszköz áll a rendelkezésünkre, mindenkinek megpróbálunk tanáccsal vagy egyéb módon segíteni. 

Írja a A Város Mindenkié, a hajléktalanok segítsére létrejött szervezet a honlapján, ahol "Kilakoltatás naplók" sorozatot is  indítottak, hogy láthatóvá váljon az a küzdelem, amit kiszolgáltatott emberek nap mint nap folytatnak a méltóságteljes életért. 

Vissza az adatokhoz: 

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált. A KSH adatai többé kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója elmondta, országos szinten jelenleg a 80 százalékot is meghaladja az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága, de vannak olyan régiók, ahol teltházas éjszakák is előfordulnak. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy 10 ezren vettek részt. Vagyis legalább ennyien biztos, hogy vannak, mintegy harmaduk életvitelszerűen az utcán "lakik."

Az is igaz, hogy  - és ez újabb megoldásokra kellene hogy sarkallja mások mellett a főpolgármestert -  a kihűléses halálesetek jelentős része nem az utcán történik, sok áldozat saját, rosszul- vagy sehogysem fűtött otthonában hűlt ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése. Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul.

Szerző

Devizahitelesek - Kedvezőtlen főtanácsnoki indítvány

Úgy tetszik hiába fordult az Európai Bírósághoz a Fővárosi Törvényszék, ugyanis a döntést megelőző főtanácsnoki indítvány azt javasolja, hogy a bírói kar ne tárgyalja a beadványt, mert az elfogadhatatlan, nem mutatja be elég részletesen az ügy hátterét. Ám ha mégis tárgyalná a luxembourgi testület a Szeber-ügyként is ismert devizahiteles panaszt, akkor álljon az állam oldalára, mert a hazai szabályozás Nils Wahl főtanácsnok szerint összhangban van az uniós fogyasztóvédelmi ajánlásokkal. 

Mindez az Európai Bíróság sajtóosztályának közleményéből derül ki, amelyik röviden összefoglalta a mai napon kihirdetett a főtanácsnoki indítványt egy a devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben (az ügyszám azoknak, akik utána akarnak nézni a részleteknek is C-483/16. sz. Sziber ügy).

Mint ismeretes, a Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban.

Ezen akadályok e személyek állításai szerint már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint az állítólagosan túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

A mai napon megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a Bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.

Arra az esetre, ha a Bíróság nem értene egyet az elfogadhatatlanság vonatkozásában tett e javaslattal, a főtanácsnok szerint a Bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a jogvita tárgyát képező magyarországi jogszabályi követelmények összhangban vannak az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal (egészen pontosan a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvvel), mivel azok – a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva – lehetővé teszik a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges rendezését.

Azt is tudni kell, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, az ő feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet pedig későbbi időpontban hozzák meg.

Szerző

Szerény forinterősödés a devizapiacon

Publikálás dátuma
2018.01.16. 09:03
Népszava fotó

Alig változott, a főbb devizákkal szemben szerény erősödést ért el a forintárfolyam keddre virradóra a nemzetközi devizapiacon. Az euró jegyzése a hétfő esti 308,95 forintról kedd reggel nyolc órára 308,87 forintra csökkent, a dolláré 251,81-ről 251,70 forintra, a svájci franké pedig 261,47-ről 261,31 forintra ment le. Az euró árfolyama három éves csúcs közelében jár a dollárral szemben: jegyzése a hétfő esti 1,2269 dollárról 1,2271-re emelkedett kedd reggelre.(MTI)



Szerző
Témák
devizapiac