Szombaton írásbeliznek a középfokra felvételizők

Publikálás dátuma
2018.01.16. 12:32
Fotó: Shutterstock
Szombaton tartják a középfokú felvételi központi írásbeli vizsgákat a nyolc és hat évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a kilencedik évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákoknak - közölte az Oktatási Hivatal kedden az MTI-vel. 

Az írásbelin a kilencedik évfolyamon 54 ezer, a hatodikon 8600, a nyolcadikosokén pedig csaknem hatezer diák ad számot a tudásáról magyar nyelvből és matematikából. Központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. A 2017/2018-as tanév felvételi eljárásában a középiskolák 63 százaléka, 421 intézmény határozott úgy, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen vegyenek részt központi írásbeliken.

A pótló írásbelit 2018. január 25-én 14 órától rendezik azoknak, akik szombaton, alapos indokkal nem tudnak megjelenni. Ismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer vizsgázhat.

Szerző

Magyarország az élen! - Mint az Unió legkevésbé demokratikus állama

Publikálás dátuma
2018.01.16. 12:23
Gulyás Mártontól elvették a drónját a rendőrök a CEU melletti tüntetésen tavaly áprilisban - Fotó: Tábori Ádám
Még a második legrosszabbtól is messze elmaradunk a Freedom House listáján.

Magyarország még szabadnak minősül, de a demokrácia állapotát mérő 100 pontos skálán csak 72 pontot értünk el - informál a hvg.hu. Az EU második legrosszabb helyezettje Bulgária, de még ők is elértek 80 pontot. A régiónkból Románia 84, Lengyelország 85, Horvátország 86, Szlovákia 89, Csehország és Szlovénia 93, Ausztria pedig 94 ponton áll, az EU 28 tagállamából 16 is 90 pont fölött jár, vagyis a világ legdemokratikusabb országai közé tartoznak.

Az egész világon mindössze két ország ért el 100 pontot: Finnországban és Svédországban tökéletes a demokrácia. 99 pont Hollandiának és Kanadának járt. A legrosszabb hely Dél-Szudán, amely mindössze 2 pontot ért el a százas skálán, valamint az önálló országnak nem számító területek közül Tibet, ahol 1 pont az eredmény.

Magyarországot külön is kiemeli az elemzés. E szerint ez az egyik olyan ország, amely ígéretes sikertörténet is lehetett volna az előző évtizedekben, mostanra pedig egy autoriter rendszer felé halad. Az ország populista vezetői konszolidálták a hatalmukat, közben meggyengítették a demokratikus intézményrendszert, és már törvényi szinten is támadják a civil szervezeteket.

Szerző

Ne szem előtt fagyjanak meg? - Eltüntetnék a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.01.16. 11:37
Hajléktalan Jézus - Timothy Schmalz szobrát megáldotta Erdő Péter bíboros. Egy szobrot. Az "emberrel" meg csak a baj van - Fotó:
Évente írjuk ilyentájt, szigorúbb teleken még korábban, hogy mennyi embertársunk fagy halálra pusztán amiatt, mert nem jut neki egy meleg zug, vagy mert nem futja tűzifára. És megálljuk, hogy ne kezdjünk el hosszú listába fogni, mi mindenre megy el a közös pénz ebben az országban, ahelyett, hogy megpróbálnánk megmenteni a veszélyeztetetteket. Legalább az életüket. Évente átlagosan 200-250 ember hal meg Magyarországon kihűlés miatt, az idei tél eddig 81 áldozatot szedett - írjuk a Sokkoló adatok - Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt c. cikkünkben. Kérdés persze, hogy a sokkhatás, kit mire sarkall. 

Új munkacsoportot állított fel a fővárosi önkormányzat azért, hogy kevesebb hajléktalan ember legyen a forgalmas, fővárosi aluljárókban - informál az ATV.hu. A főpolgármesternek a problémák eltakarása tett erőfeszítéseihez jó segítség a szabálysértési törvény. Amely szerint - emlékszünk -  életvitelszerűen tartózkodni a köztereken, az szabálytalan. A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek szerint természetesen elfedés helyett, megoldások kellenének.

A parlament 2011-ben hozott törvényt arról, hogy büntetni rendelik a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, amit az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenített. 2013-ban a főváros és a kerületek azonban kijelölték azokat a területeket, ahol érvényt szereztek a tilalomnak. Tiltott terület lett 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzet. Ezek között vannak egyebek mellett a metróaluljárók.
Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Megpróbálunk a hajléktalan-probléma kezelésének egy olyan módját letenni az asztalra, amik biztosítják a szociális és humanitárius követelmények kielégítését, de egyben azt is, hogy a város funkcionális pontjai, első sorban a százezrek által használt aluljárók, azok a funkciójuknak megfelelő állapotba kerüljenek – ezzel indokolta Tarlós István a munkacsoport felállítását, amely rendőrökből és közterület-felügyelőkből áll, de részt vesz a munkában az alapjogi biztos és a Máltai Szeretetszolgálat is.  A Város Mindenkié csoport alapítója szerint elsősorban azt kellene belátni, hogy a hajléktalanság nem rendészeti, hanem szociális probléma. Arról nem is beszélve, hogy itt van a szigorodó kilakoltatási helyzet, amit szintén  szociális eszközökkel kellene kezelni.

2017. november 15-től életbe lépett a kilakoltatási moratórium, A Város Mindenkiét mégis hetente többen keresik meg amiatt, hogy elvesztették a lakhatásukat, szállásukat, vagy ez fenyegeti őket. Bár teljesen önkéntes alapon működő érdekvédelmi csoportként kevés eszköz áll a rendelkezésünkre, mindenkinek megpróbálunk tanáccsal vagy egyéb módon segíteni. 

Írja a A Város Mindenkié, a hajléktalanok segítsére létrejött szervezet a honlapján, ahol "Kilakoltatás naplók" sorozatot is  indítottak, hogy láthatóvá váljon az a küzdelem, amit kiszolgáltatott emberek nap mint nap folytatnak a méltóságteljes életért. 

Vissza az adatokhoz: 

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált. A KSH adatai többé kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója elmondta, országos szinten jelenleg a 80 százalékot is meghaladja az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága, de vannak olyan régiók, ahol teltházas éjszakák is előfordulnak. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy 10 ezren vettek részt. Vagyis legalább ennyien biztos, hogy vannak, mintegy harmaduk életvitelszerűen az utcán "lakik."

Az is igaz, hogy  - és ez újabb megoldásokra kellene hogy sarkallja mások mellett a főpolgármestert -  a kihűléses halálesetek jelentős része nem az utcán történik, sok áldozat saját, rosszul- vagy sehogysem fűtött otthonában hűlt ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése. Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul.

Szerző