Ügyvivő miniszterelnököt neveztek ki Romániában

Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök személyesen vitte az elnöki palotába a lemondását, amelyet Klaus Iohannis román államfő tudomásul vett, helyére Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek - infromál az MTI.

A PSD második kormánya is kudarcot vallott 

A 2016-os parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), amely hétfőn megvonta a bizalmat Tudosétól, eredetileg Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította. Klaus Iohannis aggodalmát fejezte ki azért, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is kudarcot vallott. A jobboldali elnök szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége. 

Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja Románia következő kabinetjét.Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, a jobboldali államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfő-jelöltjét elutasítja.

Női miniszterelnököt Romániának? 

Viorica Dancila európai parlamenti képviselőt jelöli Romániában a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) a miniszterelnöki posztra - erről döntött a párt végrehajtó bizottsága a keddi ülésén.  A mérnöki végzettségű, 54 éves Dancila 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek. 2008-2010 között abban a dél-romániai Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette. Kinevezése esetén Dancila lehet Románia első női miniszterelnöke.

Szerző

Az utcán lőttek hasba egy politikust

Oliver Ivanovicra ismeretlen tettesek lőttek rá kedd reggel 8 óra után néhány perccel, amikor az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában éppen pártja épületébe akart belépni. A férfit hasba lőtték, kórházba szállítása után meghalt - erősítette meg a koszovói sajtó értesülését a város főügyésze egy pristinai napilapnak. Belgrád erre reagálva bejelentette: mégsem ül tárgyalóasztalhoz kedden Brüsszelben a pristinai féllel, hogy a két ország kapcsolatának rendezéséről tárgyaljon.

Az elkövetők egy mozgó járműből adták le a lövéseket. A mérsékelt politikusnak tekintett 64 éves Ivanovicot 2016-ban az Európai Unió jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírósága háborús bűnök, egyebek mellett gyilkosság miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, tavaly azonban a koszovói fellebbviteli bíróság az ügy újratárgyalását rendelte el. A koszovói politikus 33 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, később házi őrizetben volt.

Több mint egyéves szünet után kedden folytatódott volna a Szerbia és Koszovó viszonyát rendező párbeszéd, a felek már el is utaztak Brüsszelbe, ám a merénylet hírére a szerb delegáció lemondta a megbeszélést, és visszatért Belgrádba. A háromnaposra tervezett találkozón az eddig megbeszéltek gyakorlati alkalmazásáról, a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségének létrehozásáról, a mozgásszabadságról, az igazságszolgáltatásról, valamint energiaügyekről lett volna szó.

A küldöttséget vezető Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője terrorista cselekménynek nevezte a koszovói szerb politikus meggyilkolását, amelynek célja szerinte az volt, hogy Koszovó szerbek lakta északi részén fejetlenséget okozzon, és a Szerbiában, valamint a Koszovón élőket összeütközésekbe taszítsa. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is sajátjának tekinti a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic szerb államfő délre összehívta a szerb nemzetbiztonsági tanács ülését, a megbeszélést követően pedig sajtótájékoztatón közli Szerbia hivatalos álláspontját az esettel kapcsolatban. (MTI)

Szerző

Mentelmi joga felfüggesztését kéri a cseh kormányfő

Andrej Babis cseh kormányfő kedden bejelentette: kérni fogja a parlamenti alsóházat, hogy vonja meg mentelmi jogát, és adja ki a rendőrségnek, amely büntetőjogi eljárást indított ellene, mert gyanúja szerint európai uniós támogatásokkal élt vissza.

Andrej Babis a képviselőház mandátumvizsgáló bizottságának ülése előtt ismertette döntését újságírókkal. A testület várhatóan döntést hoz arról, javasolja-e a parlamenti alsóháznak Babis kiadását. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón ismét politikai ügynek nevezte az eljárást, amelyet szerinte azzal a céllal szerveztek meg, hogy eltávolítsák őt a politikából

A Gólyafészek nevű szabadidőközpontről van szó, amelynek építésekor a tulajdonos állítólag jogtalanul jutott mintegy 50 millió koronás (580 millió forintos) európai uniós támogatáshoz. Az ügyben Jaroslav Faltynek képviselő, Babis pártájának, az ANO-nak az első alelnöke is érintett, ő is kérni fogja a parlamenttől kiadatását. Az ellenük folyó eljárást éppen képviselői mentelmi joguk miatt függesztették fel.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón ismét politikai ügynek nevezte az eljárást, amelyet szerinte azzal a céllal szerveztek meg, hogy eltávolítsák őt a politikából. Ezt az összeesküvést a maffia szervezte meg, amely milliárdokat lopott el hosszú éveken át - élt a jól ismert támadva védekezés módszerével Babis, aki azt is hozzátette, hogy szerinte a rendőrségnek nincsenek konkrét bizonyítékai arról, hogy törvénysértés történt volna.

Az OLAF a prágai sajtóban nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy a Gólyafészek jogtalanul jutott az európai uniós támogatáshoz. A szabadidőközpont  képviselői kérelmükben félrevezető információkat adtak meg, más fontos tényeket pedig elhallgattak. Nem volt átlátható a vállalkozás tulajdonosi struktúrája sem, holott ez egyik alapfeltétele az uniós támogatás megítélésének. A Gólyafészek ügyben a rendőrség 11 ember ellen indított büntetőjogi eljárást, köztük van Babis felesége, sógora és első házasságából származó gyermekei is. (MTI)

Szerző