Nem kapott bizalmat Babis kormánya

Publikálás dátuma
2018.01.16 18:56
Fotó: AFP/Vladimir Simicek
Fotó: /
 

Nem kapta meg a kormányalakításhoz szükséges bizalmat Andrej Babis cseh miniszterelnök, akinek ráadásul a mentelmi jogát is felfüggeszthetik. A kudarc nyomán most be kell nyújtania a lemondását, de Milos Zeman köztársasági elnök jóvoltából egyelőre megbízott kormányfőként tovább irányíthatja az országot, és második esélyt is kaphat a többség bizalmának az elnyerésére.

Babis kedden bejelentette: ő maga fogja kérni a parlamenti alsóházat, hogy az vonja meg mentelmi jogát, és adja ki a rendőrségnek, amely eljárást indított ellene, mert a gyanú szerint visszaélt európai uniós támogatásokkal. Sajtótájékoztatóján politikai ügynek nevezte az eljárást, amelyet szerinte azzal a céllal szerveztek meg, hogy eltávolítsák őt a közéletből. Ezután a parlamenti mandátumvizsgáló bizottság mind Babis, mind az általa vezetett, ANO nevű párt első alelnöke, Jaroslav Faltynek képviselő ügyében is a mentesség felfüggesztése mellett foglalt állást.

Délután ült össze az alsóház plenáris ülése, ahol egy ezzel elvben semmilyen összefüggésben nem álló kérdés volt napirenden: a bizalmi szavazás a Babis vezette ANO-kormányról. Több párt felvetette, hogy az előállt helyzetben előbb a mentesség felfüggesztéséről kellene szavaznia a törvényhozásnak, de ezt a többség elutasította, és a mentesség kérdését egyelőre félretették.

A bizalmi szavazáson csak 78-an – vagyis kizárólag az ANO képviselői - szavaztak bizalmat a kormánynak, ellene voksoltak 116-an, 6 képviselő pedig tartózkodott. A 63 éves Andrej Babis pártja az első helyen végzett ugyan a tavaly őszi parlamenti választáson, de abszolút többséget nem szerzett, és az euroszkeptikusnak, illetve populistának tartott ANO-val egyetlen másik párt sem volt hajlandó koalícióra lépni.

Babis ugyan kész lenne kisebbségi kormányt alakítani – abban reménykedve, hogy az erősen megosztott pártpaletta adott választékából hol az egyik, hol a másik politikai csoportosulással összefogva kormányozhat –, számítását azonban könnyen keresztülhúzhatja az általa tulajdonolt Agrofert központhoz tartozó, Gólyafészek nevű szabadidőközponttal, a felvett 50 millió koronás uniós támogatás jogszerűségével kapcsolatos rendőrségi eljárás.

Szerző
2018.01.16 18:56
Frissítve: 2018.01.16 19:53

Kiszivárgott: Merkel Putyinnal vállvetve vágna rendet a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:14

Fotó: AFP/ JOHN MACDOUGALL
Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14
Frissítve: 2018.08.20 15:31

Késes támadót lőttek le a katalán rendőrök

Publikálás dátuma
2018.08.20 13:42
Elszállítják a támadó holttestét a cornellai kapitányságról
Fotó: AFP/ Lluis Gene
Allah akbar!- kiáltással rontott rá egy Barcelona melletti rendőrőrs dolgozóira egy késsel hadonászó férfi. Esélye sem volt a rendőrökkel szemben.
2018.08.20 13:42