Szórni, de nem sóval!

Az eddig lehullott hó elsősorban vidéken és a magasabban fekvő helyeken okoz gondot, de nem árt tisztában lenni a lehullott hó eltávolításának, az utak, járdák csúszásmentesítésének módjával.

Az úttest burkolatának tisztításáról az út fenntartójának, az ingatlanok előtti járda - annak hiányában egy méter széles sáv - megtisztítása pedig a tulajdonosának feladata. A síkosság-mentesítést szükség szerint – akár naponta több alkalommal is – el kell végezni, hiszen egy-egy balesetből adódó kártérítés az ingatlan tulajdonosát vagy adott esetben a társasház lakóközösségét együttesen terheli. Éppen ezért tévhit, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele.

Fontos tudni, hogy ha valaki a veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk a kárt megtéríteni. Bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.

De nem mindegy, mivel tesszük járhatóvá. Az évtizedek óta alkalmazott sót (konyhasó, nátrium-klorid) 2010 szeptember eleje óta tilos erre használni. Kormányrendelet rendelkezik a fás szárú növények védelméről: „Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.” Ugyan a rendelet nem mondja ki, mit lehet használni, de szakértők szerint szóba jöhet többek között a zeolit, a zeocal, a kalcium-klorid-pehely, de ígéretes szerként tartják számon a kálcium-magnézium-acetát keveréket, ami nem tartalmaz kloridot. Persze – elsősorban vidéken - használhatók a „hagyományos” szóróanyagok: fűrészpor, faforgács, fahamu, homok, kis szemcséjű salak, zeolit, kálisó.

A kalcium-klorid (CaCl2) a leghatékonyabb környezetbarát jégmentesítő, de más előnyei is vannak, mivel jóval alacsonyabb fagyáspontja - mínusz 25 fokig hatásos -, hatékonyabb a jégolvasztó képessége, mint a konyhasónak. Fontos tulajdonsága még, hogy nem lép kémiai reakcióba az aszfalttal, és az elolvadt hóval, jéggel kialakult oldata nem fagy vissza, így nem rongálja az útfelületet.

Ha a járda már tiszta, hozzáláthatunk az autónk megtisztításához jégtől, hótól. Személyautók és leginkább ponyvás kisteherautók esetében nemcsak a látótér szűkülése okozhat gondot, hanem ha a jármű tetején maradt hó vagy jég menetközben esik le és ezzel kárt okozunk, akkor azt a kötelező biztosításunk terhére fogjuk megtéríttetni, ezzel pedig el is búcsúzhatunk a bónuszkategóriánktól – mutat rá a penzcentrum.hu.

Ha nem megfelelően takarítjuk le a szélvédőnket, és a rendőr megállít minket, ha nem okoztunk balesetet, akkor leginkább figyelmeztet, de legfeljebb a szabálysértési bírság törvényi minimumát, tehát ötezer forintot szabhat ki. Ha balesetet okozunk amiben az is közrejátszott, hogy nem takarítottuk le megfelelően a szélvédőnket, ez súlyos gondatlanságnak minősülhet, ezt súlyosító körülményként vehetik figyelembe.

Sérülhet az alapelv

A közlekedés rendjéről szóló jogszabályban nincs benne, hogy tilos lenne behavazott kocsival közlekedni, de egy ilyen helyzetben veszélyeztetjük mások biztonságát, akadályozzuk a forgalmat, és megsértjük azt az alapelvet, miszerint az időjárási viszonyoknak megfelelően kell közlekednünk.