Marék Veronika: sokan azt hiszik, pikpakk lehet mesét írni

Publikálás dátuma
2018.01.17 06:46
Fotó: Molnár Ádám
Marék Veronika meseíró és nem matematikus lett. Rövid, könnyen érthető könyveit gyakran már egyéves gyermekek  is lapozgatják.

- Decemberben ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Nehezebbek a mindennapok annak, aki már néhány éve azt írta a honlapján, hogy hetven felett „már minden nap ajándék”?

- Ez már az irrealitások világa, én már nem is élek, ezt Dániel András, az Egy kupac kufli szerzője mondta nekem. És a valósághoz nem sok köze van az életkoromnak, ezért tetszik ez a kedves mondat. Belülről nem érzi az ember olyan roskatagnak magát.

- Eric Berne kanadai pszichiáter szerint hat éves korig a gyermekek megírják a maguk sorskönyvét, vagyis tudattalan élettervüket. Mi volt az öné?

- Azt hiszem, ha nem meseszerző, akkor matematikus lettem volna. Nekem az nagyon tetszik, hogy hatszor hat az harminchat, ennél szebb nincs! Bonyolultan alakult az első néhány évtizedem, kisgyermek voltam a világháború alatt, aztán jött minden más, kikacsintgattam más szakmák felé: először a színház, majd a bábszínház irányába. Rengeteg bábdarabot írtam, aztán jött egy jelentős szünet, öregkoromra viszont az a csoda ért, hogy végre profi bábszínházak játsszák a bábműveimet. Egész életemben ennek a szerelemnek a viszonzására vártam!

- Könnyű műfaj a mese?

- Nem az. Éppen attól szenvedek, hogy nagyon sokan, például fiatalok, azt hiszik, pikpakk lehet mesét írni. Az igazság az, hogy a mese egy egzakt irodalmi műfaj, és az is volt kétszáz éve, Andersen idejében, meg kétezer éve, az ókorban is, amikor az Ámor és Psyché történet született. Komoly belső törvényszerűség szerint épül fel, nem lehet leülni az asztalhoz azzal, hogy na, most márpedig mesét írok. Arról nem beszélve, hogy a gyerekeknek nem jó minden, nem elég nekik a szupererő, a bunyó.

- Boribon-meséi nem túlságosan terjedelmesek, néha a mondanivaló is nagyon egyszerűsített. Miért?

- Azután, hogy megjelent a Laci és az oroszlán, a ’60-as évek közepén elkészítettem A csúnya kislány-t. Az előbbiben egy kisoroszlán, utóbbiban pedig egy sündisznó oldja meg a problémát. Egy írószövetségi értekezleten egy pedagógusnő elemezte az akkori mesetermést, és azt mondta a két művemre, hogy ezek tizenkettő egy tucat mesék. Olyannyira nem esett ez jól, hogy évekre abba is hagytam a munkát. Egyébként is, rájöttem, hogy a végtelenségig nem folytatható az, hogy felbukkan egy kis fantasztikus lény, aki segít megoldani a gondokat. Így átnyergeltem az ismeretterjesztő könyvekre, igazándiból a Kippkopp is az volt – réti növényekről, állatokról. Ebből pedig egy olyan mesevilág keletkezett, ami máig működik. Hogy válaszoljak, a legnépszerűbb rész a Kippkopp és a hónapok, amely tizenkét rövid mesét tartalmaz. És szerintem, ez terjedelmileg is jól megfelel gyereknek, szülőnek egyaránt. Gyakran egyéves kisgyermeknek odaadják és lapozzák a könyveimet. Boribon-meséim kapcsán szoktam visszahallani azt, hogy a gyerek már kívülről tudja, így, amikor megismeri a betűket, ebből kezd olvasni.

- Boribon és Kippkopp történeteit bábszínházi előadásokban lehet már látni. Lát arra esélyt, hogy A kockásfülű nyúl után ezekből is készüljön tévéfilmsorozat?

- Mindent ki kell várni, még idősen is. Nemrég összetalálkoztam Fabók Szilviával, aki azért keresett meg, mert a Kippkopp a fűben című meséből szeretett volna animációs filmet készíteni. És olyan gyönyörű munkát hozott létre, hogy csak hápogtam a megtekintése után. Rögvest aláírtam, hogy elkészítheti a Kippkopp a hóban-t is. A főhős hasonlít az én eredeti megjelenítésemhez, a környezet viszont százszor szebb, olyan természet közeli, amelyről csak álmodni lehet. Ez olyan emlékezetes születésnapi ajándék akárcsak az, hogy a Pagony Könyvkiadó díszdobozban kiadta öt Boribon-mesémet.

Névjegy
Marék Veronika, József Attila-díjas mesekönyvíró, grafikus, az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő, majd az ELTE BTK magyar szakán tanult, diákja volt az Állami Bábszínháznak. Első mesekönyve, az A Bem téri gyerekek címmel 1956-ban jelent meg, legismertebb meséi a Boribon és Annipani-sorozat, valamint a Kippkopp-történetek. Decemberi 80. születésnapja alkalmából életmű-kiállítása volt a Budapest Projekt Galériában.

Megijedhetett egy népszavazástól a keszthelyi Fidesz, inkább nem dolgoznak Tiborczék keze alá

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mégsem lesz Keszthelyen kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, bár ezzel a Mészáros és Tiborcz-féle érdekeltségek jártak volna jól.
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör - írja a hvg.hu.  Az ügy előzménye, hogy a helyi képviselő-testület az év elején úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton szállók környékét.

Buzgalmuk a NER csillagainak kedvezett

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót. Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. 
Ruzsics szerint azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését. -bár azt Nagy kérdésre válaszolva sem árulta el, milyen politikai csoportok milyen félretájékoztatására gondol. A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében”.  

Szállodák, kikötők estek ki a fejlesztési pixisből

Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt. A másik, módosítással érintett területre esik • a Balaton hotel, • a Hullám Szálló, • a Pavilonsor, • a Balaton-parti focipálya. A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál. A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.  

Egy népszavazás betett volna a városvezetésnek

A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna. 

Nincsenek összhangban a célok, a források és a lehetőségek a Corvinus átalakításánál

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:40

Fotó: Népszava
Legfeljebb régiós, nem pedig európai vagy világszintű javulást lehet elérni a fenntartóváltással. Az állami után most gazdasági függés jöhet.
A Mol-vezér kinevezése egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a kormány az üzleti-gazdasági szféra szolgálatába állítsa a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – értékelte lapunknak a BCE egyik oktatója Palkovics László szerdai bejelentését. Az innovációs miniszter Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel annak a kuratóriumnak a vezetésére, amely júliustól fogja irányítani az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemet. A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány ötfős kuratóriumának tagja lesz (Chikán Attila egykori és Lánczi András jelenlegi rektor mellett) Csák János, a Mol-csoport korábbi elnöke és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. A bejelentés az egyetemi közösségen belül felerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a társadalomtudományi képzések háttérbe szorulnak, a Corvinus idővel egyfajta üzleti egyetemmé válik. Forrásunk szerint az, hogy ne ebbe az irányba induljanak a folyamatok, egyedül Lánczi András érdekérvényesítő erején múlik. A rektor továbbra is kitart amellett, hogy a Corvinus tudományegyetem, ne pedig „business school” legyen. A szaktárca azt várja az átalakítástól, hogy a közvetlen állami fenntartás megszüntetésével olyan adminisztrációs korlátoktól szabadul meg az egyetem, amelyek „a hatékony fejlődés útjában állnak”. A kitűzött célok elérése azonban még az alapítványi fenntartással is kétséges. A kormány azt szeretné, ha a Corvinus 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülne, ám az intézmény gazdasági helyzetét jól ismerő forrásunk szerint erre nem lesznek elegendőek az alapítvány számára juttatott források. Az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama – ami jelenleg mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki – fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. – Ennyi pénzből legfeljebb regionális szinten lehet láthatóbbá tenni az egyetemet, de még ezt sem lesz könnyű elérni. A célok, a források és a lehetőségek nincsenek összhangban – fogalmazott egyik forrásunk. Növelni akarják például a külföldi oktatók arányát, ám ők nyilvánvalóan nem fognak idejönni a magyar bérekért. Az viszont komoly bérfeszültséget generálna, ha egy külföldi oktatónak négyszer-ötször annyi pénzt ajánlanának, mint egy magyarnak. A Corvinus egy másik elismert professzora úgy nyilatkozott: az alapítványi fenntartással még így is több lehetősége lesz az egyetemnek. Arra a kérdésünkre, ugyanezeket a célokat az eddigi, állami fenntartás keretei között nem lehetett-e volna kitűzni, úgy válaszolt: de igen. "Úgy viszont a megvalósítás sokkal „macerásabb” lett volna, ugyanis nemcsak egy egyetemet, hanem az egész állami felsőoktatást kellett volna fejleszteni", fogalmazott. Szerinte az alapítványi működésre vannak jó nemzetközi példák – például a finn Aalto Egyetemet is közalapítvány tartja fenn. Igaz, ott nincs tandíj, míg a Corvinuson a fizetős hallgatók arányának növelését tervezik. Továbbá a központi költségvetés jelentős részét ott továbbra is a finn állam biztosítja, ami nem okoz akkora bizonytalanságot, mint egy részvénycsomag. A Corvinus ezután sem szórhatja két kézzel a pénzt, muszáj lesz takarékoskodnia annak érdekében, hogy egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság esetén nagyobb gondok nélkül működhessen tovább, és a részvényekkel együtt ne dőljön be maga az egyetem is.
Frissítve: 2019.04.26 07:40