Marék Veronika: sokan azt hiszik, pikpakk lehet mesét írni

Publikálás dátuma
2018.01.17 06:46
Fotó: Molnár Ádám
Marék Veronika meseíró és nem matematikus lett. Rövid, könnyen érthető könyveit gyakran már egyéves gyermekek  is lapozgatják.

- Decemberben ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Nehezebbek a mindennapok annak, aki már néhány éve azt írta a honlapján, hogy hetven felett „már minden nap ajándék”?

- Ez már az irrealitások világa, én már nem is élek, ezt Dániel András, az Egy kupac kufli szerzője mondta nekem. És a valósághoz nem sok köze van az életkoromnak, ezért tetszik ez a kedves mondat. Belülről nem érzi az ember olyan roskatagnak magát.

- Eric Berne kanadai pszichiáter szerint hat éves korig a gyermekek megírják a maguk sorskönyvét, vagyis tudattalan élettervüket. Mi volt az öné?

- Azt hiszem, ha nem meseszerző, akkor matematikus lettem volna. Nekem az nagyon tetszik, hogy hatszor hat az harminchat, ennél szebb nincs! Bonyolultan alakult az első néhány évtizedem, kisgyermek voltam a világháború alatt, aztán jött minden más, kikacsintgattam más szakmák felé: először a színház, majd a bábszínház irányába. Rengeteg bábdarabot írtam, aztán jött egy jelentős szünet, öregkoromra viszont az a csoda ért, hogy végre profi bábszínházak játsszák a bábműveimet. Egész életemben ennek a szerelemnek a viszonzására vártam!

- Könnyű műfaj a mese?

- Nem az. Éppen attól szenvedek, hogy nagyon sokan, például fiatalok, azt hiszik, pikpakk lehet mesét írni. Az igazság az, hogy a mese egy egzakt irodalmi műfaj, és az is volt kétszáz éve, Andersen idejében, meg kétezer éve, az ókorban is, amikor az Ámor és Psyché történet született. Komoly belső törvényszerűség szerint épül fel, nem lehet leülni az asztalhoz azzal, hogy na, most márpedig mesét írok. Arról nem beszélve, hogy a gyerekeknek nem jó minden, nem elég nekik a szupererő, a bunyó.

- Boribon-meséi nem túlságosan terjedelmesek, néha a mondanivaló is nagyon egyszerűsített. Miért?

- Azután, hogy megjelent a Laci és az oroszlán, a ’60-as évek közepén elkészítettem A csúnya kislány-t. Az előbbiben egy kisoroszlán, utóbbiban pedig egy sündisznó oldja meg a problémát. Egy írószövetségi értekezleten egy pedagógusnő elemezte az akkori mesetermést, és azt mondta a két művemre, hogy ezek tizenkettő egy tucat mesék. Olyannyira nem esett ez jól, hogy évekre abba is hagytam a munkát. Egyébként is, rájöttem, hogy a végtelenségig nem folytatható az, hogy felbukkan egy kis fantasztikus lény, aki segít megoldani a gondokat. Így átnyergeltem az ismeretterjesztő könyvekre, igazándiból a Kippkopp is az volt – réti növényekről, állatokról. Ebből pedig egy olyan mesevilág keletkezett, ami máig működik. Hogy válaszoljak, a legnépszerűbb rész a Kippkopp és a hónapok, amely tizenkét rövid mesét tartalmaz. És szerintem, ez terjedelmileg is jól megfelel gyereknek, szülőnek egyaránt. Gyakran egyéves kisgyermeknek odaadják és lapozzák a könyveimet. Boribon-meséim kapcsán szoktam visszahallani azt, hogy a gyerek már kívülről tudja, így, amikor megismeri a betűket, ebből kezd olvasni.

- Boribon és Kippkopp történeteit bábszínházi előadásokban lehet már látni. Lát arra esélyt, hogy A kockásfülű nyúl után ezekből is készüljön tévéfilmsorozat?

- Mindent ki kell várni, még idősen is. Nemrég összetalálkoztam Fabók Szilviával, aki azért keresett meg, mert a Kippkopp a fűben című meséből szeretett volna animációs filmet készíteni. És olyan gyönyörű munkát hozott létre, hogy csak hápogtam a megtekintése után. Rögvest aláírtam, hogy elkészítheti a Kippkopp a hóban-t is. A főhős hasonlít az én eredeti megjelenítésemhez, a környezet viszont százszor szebb, olyan természet közeli, amelyről csak álmodni lehet. Ez olyan emlékezetes születésnapi ajándék akárcsak az, hogy a Pagony Könyvkiadó díszdobozban kiadta öt Boribon-mesémet.

Névjegy
Marék Veronika, József Attila-díjas mesekönyvíró, grafikus, az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő, majd az ELTE BTK magyar szakán tanult, diákja volt az Állami Bábszínháznak. Első mesekönyve, az A Bem téri gyerekek címmel 1956-ban jelent meg, legismertebb meséi a Boribon és Annipani-sorozat, valamint a Kippkopp-történetek. Decemberi 80. születésnapja alkalmából életmű-kiállítása volt a Budapest Projekt Galériában.

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00

Megszakította útját Budapesten egy utasszállító, a személyzet a rendőrségtől kért segítséget

Publikálás dátuma
2019.02.19 21:44
Illusztráció
Shutterstock
Erőszakos utas kényszerítette a földre a Wizz Air Bukarest-Liverpool járatát.
Egy erőszakos utas miatt szakította meg útját Budapesten a Wizz Air Bukarest – Liverpool járata kedden este, írja az AIRportal.hu. A személyzet valahol Hollókő fölött jutott arra az elhatározásra, hogy nem folytatják útjukat. A leszállási engedély mellett pedig
azt is kérték, hogy a rendőrség vonuljon ki a repülőgéphez.
Mentőre nem volt szükségük. A pilóták mindössze azt közölték a légiforgalmi irányítással, hogy a járat fedélzetén egy erőszakosan viselkedő utas okozott problémát, akit közben sikerült megfékezni. Többet nem tudni, a légitársaság még nem nyilatkozott.
Frissítve: 2019.02.19 22:00