BaTMaN az iskolában

A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség” olyan gyógypedagógiai gyűjtőfogalom, amely az iskolába járó gyermekek sokféle eredetű és természetű akadályozottságát foglalja magába. (A BaTMaN betűszó azért is találó, mert a helyi közösségekben általában értetlenséggel, borzongással, türelmetlenséggel és sajnos nem is ritkán ellenségesen tekintenek az ilyen gyerekekre a pedagógusok, illetve a többi gyermek szülei.) Ezekről a gyerekekről nem tudni ugyanis, hogy miért olyanok, amilyenek. Nem látható és nehezen is érzékelhető a „fogyatékosságuk”, nem tudni, hogy „mi nem stimmel” velük. Csak éppen jelentősen alulteljesítenek az életkorukhoz képest, a közösségbe illeszkedésük konfliktusos, társas kapcsolataik problémásak, a tanulásban vagy/és személyiségfejlődésükben zavarok mutatkoznak.

Természetesen ezek a gyerekek nem egyszerűen „rosszak” vagy „buták” és „nehézfejűek”, hanem a gyógypedagógia tudományos módszereivel beazonosítható diagnózissal küzdenek: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás, figyelemzavar, kóros személyiségfejlődés, stb. Közös jellemzőjük, hogy a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség” (BTMN) enyhébb, átmenetibb és talán leküzdhetőbb gyógypedagógiai jelenség, mint a „súlyos pszichés fejlődési zavar”, ami már „sajátos nevelési igénynek” (SNI) minősül. Viszont ezek az enyhébb gyógypedagógiai jelenségek legalább kétszer gyakrabban fordulnak elő, mint a súlyos pszichés fejlődési zavarok.

A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget” (mint ahogyan a „sajátos nevelési igényt” is) az erre létrehozott szakértői bizottságok állapíthatják meg, s ők írhatják elő az iskolák számára az alkalmazandó oktatási támogatást: gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozást, mentesítést az osztályzattal értékelés alól és helyette más módszerű értékelést, írásbeli helyett szóbeli beszámolást vagy fordítva, továbbá bizonyos tantárgyrészek tanulása alóli mentesítést. A BaTMaN tanulónak „különleges bánásmódhoz” van joga a köznevelési törvény szerint, az előbb felsorolt módszertani segítségek csak a szükséges egyéniesítés - szakértői bizottságok által intézményesített - felszíne kellene legyen. Ehhez képest a gyakorlatban még ezek a szakvéleménybe foglalt támogatások sem jutnak el az érintettekhez. Miért? Mert nincsen rá finanszírozás, mert központosították a szolgáltatásokat, mert nincsen elég státusz az utazó gyógypedagógus hálózatban, vagy mert ennyi munkabérért nem kap gyógypedagógust a rászorulóktól sok-sok kilométerre lévő állami intézmény-fenntartó.

A problémát a mai köznevelési-irányítás nem az iskolákban elérhető gyógypedagógiai szolgáltatások fejlesztésével kívánja megoldani, hanem – elképesztő módon – magának a problémának a kiiktatásával. Úgy hírlik, hogy a szakminisztérium és a kormány a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség” kategória megszüntetésével fogja orvosolni a hiányt. Nyilván úgy gondolják, hogy ha nem lesz ilyen tanulói csoport, akkor nincsen szükség a törvénybe foglalt „különleges bánásmódhoz való jogra” sem, és nem kérhetők számon többé a köznevelési rendszer adósságaként a BaTMaN-es tanulóktól elvont köznevelési szolgáltatások sem.

Csakhogy a tanulók minimum 5 százaléka BaTMaN! Az általános- és középiskolás gyerekek nagyságrendileg 1,1 milliós tömegére vetítve ez több mint 55 ezer tanuló. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán külön szakirány és több intézet is foglalkozik a tanulásban akadályozottsággal, a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek” kutatásával, kezelésével és mindezek oktatásával a gyógypedagógus alap- és mesterképzésben. Tudjuk a gyakorlatból azt is, hogy a szakértői bizottságok – alkalmazkodva az egyre szűkösebb erőforrásokhoz – már eddig is csak a legnyilvánvalóbb és legsúlyosabb esetekben minősítették „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőnek” a vizsgált tanulókat. A látencia tehát ebben a jelenségkörben igen magas, főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy a megbélyegzéstől, kirekesztéstől való félelmükben a szülők egyre nehezebben viszik el szakértői vizsgálatra a gyerekeiket. A probléma tehát, amiről beszélünk, legalább kétszer akkora, mint amit a statisztikák mutatnak: nagyságrendileg 100 ezer gyereket és családjukat érintheti.

Ha megszüntetik a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség” törvényi kategóriáját – a nekik mindezidáig törvény szerint járó segítő szolgáltatásokkal és jogosultságokkal együtt –, akkor a gyerekek által hordozott gyógypedagógiai sajátosságok mindenféle kötelező különbségtétel, egyéniesítés, differenciáltság nélkül jelennek meg a köznevelési rendszer felülről diktált, szürke, uniformalizált és homogenizált gyakorlatában. A BaTMaN-gyerekek már előre jól láthatóan a közösség ellenségeivé válnak (vagy jobb esetben a békésen lemaradó, lemorzsolódó és elszigetelődő kisebbség megtűrt részévé), a gyógypedagógiai feladat pedig megoldandó iskolai konfliktussá silányul és oldódik meg nyilvánvalóan a „többi gyerek érdeke a fontos, nem azé az egyé!” elv alapján. Így taszítják ki a problémájával együtt mindig azt az egy tanulót a közösségekből.

A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségeket” nem fogja sem kezelni, sem orvosolni, sem enyhíteni e fogalom száműzése a köznevelési törvényből. A jelenlegi, sok tízezer érintett tanuló támogatását és megsegítését szolgáló szakmai eszközrendszert fejleszteni, bővíteni kellene és hatékonyságát javítani az ehhez szükséges szervezeti, anyagi és személyi feltételek biztosításával.

Ez lenne ugyanis az állam feladata a köznevelésben. És nem a pedagógia, gyógypedagógia szakmai kérdéseiben történő önkényes hatalmi döntéshozatal.

2018.01.17 07:03

DK: Rendkívüli ülést tart a Néppárt vezetősége a Gruevszki-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.11.16 21:58

Fotó: AFP/ MARKKU ULANDER / LEHTIKUVA
A tervezett ülésről Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője beszélt, szerinte a konzervatív pártcsaládban betelt a pohár, amiért Orbán Putyint próbálja utánozni macedón kollégája befogadásával.
Rendkívüli ülésre összehívják a Gruevszki-ügy miatt az Európai Néppárt elnökségét- közölte az ATV Egyenes beszéd című műsorban Molnár Csaba. A DK EP-képviselője szerint azért ül össze a Fideszt is soraiban tudó pártcsalád vezetése, mert „van egy olyan renitens közöttük, megint Orbán Viktor, aki nem hajlandó elkötelezni magát az európai értékek mellett”. Az ellenzéki politikus arról is beszámolt a műsorban, hogy a héten, Strasbourgban szinte csak emiatt az ügy miatt állították meg azok, akik a magyar helyzettel kapcsolatban érdeklődtek – olvasható a csatorna honlapján.
Molnár szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt próbálja tenni, mint Vlagyimir Putyin, aki sok balkáni vezetővel jóban került, és megígérte nekik, ha bajba kerülnek, majd mehetnek hozzá Oroszországba, így például Macedóniából is vannak ott egykori politikusok.
A DK politikusa úgy véli, ha nem lenne ez az egész történet „mélységesen lelombozó és egész Magyarországra nézve szégyent borító, nevetni lehetne rajta”, mivel szerinte a magyar kormány James Bond-filmekbe illő akciók próbált végrehajtani, csak közben folyamatosan lebuktak.  Elmondta, miközben egyik diplomata adta a másik kezére a menekülő volt macedón miniszterelnököt, aki előtte még a bankszámláit is kiürítette hazájában, az albán és macedón sajtó az egész összeesküvést 24 óra alatt leleplezte. Molnár szerint ez körülbelül a szittya Moszad-színvonal. „Bénán csinálják azt is, amit csinálnak”- fűzte hozzá. 
 Hozzátette: azok alapján, ahogy az elmúlt napokban a kormányközeli média az ügyet kezeli, biztosra veszi, hogy menedékjogot fognak adni Nikola Gruevszkinek. „Miért vennének részt egy nettó embercsempészetben, ha az lenne a vége, hogy utána hazaküldik?”- tette fel a kérdést.
2018.11.16 21:58
Frissítve: 2018.11.16 22:06

„Hősnek tartom Orbánt”: Trump volt főtanácsadója a Fidesszel gyúr az EP-választásra

Publikálás dátuma
2018.11.16 21:17
Steve Bannon
Fotó: AFP/ MIKE THEILER
Steve Bannon egy edinburgh-i konferencián mesélt arról, hogy mozgalma együttműködik a magyar kormánypárttal.
Orbánt barátomnak és hősnek is tartom, még 2015-ben, a menekültválság kezdetén figyeltem fel rá – mondta Steve Bannon Edinburgh-ban, ahol egy konferencia résztvevőjeként nyilatkozott újságíróknak.
Orbán Viktort előbb a BBC-nek méltatta, és a riporter kérdésére azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarországon korlátoznák a sajtószabadságot. 
Bannon gyorsan rájöhetett, hogy téved, mert ezután az RTL Klub hírigazgatója kérdezte – egyúttal elmondta neki, hogy a csatornát nem engedték be a Terror Házába, amikor Steve Bannon ott Schmidt Mária társaságában lépett fel.
Bannon sajnálatosnak tartotta, hogy így történt, mint mondta, ő örült volna, ha kemény kérdéseket kap a televíziótól.
A csatornának később interjút is adott, amiben elárulta, hogy a 2019-es EP-választásokig többször fog Magyarországra látogatni, és populista pártokat támogató mozgalma, a Movement közös közvélemény-kutatásokat készít majd a Fidesszel.
2018.11.16 21:17