Mivel Kádár idején Kohn bácsi nevét nem illett említeni, így a mondás inkább Mórickához fűződik: az, hogy neki mindig mindenről a szex jut eszébe. Hát egy kicsit így vagyunk ezzel most itt Amerikában, sőt nem csak itt: nekünk mindig mindenről Donald Trump jut az eszünkbe.
Ezen a héten például azt terveztem, hogy valami másról írok. Arról, hogy milyen sok könyv lát napvilágot, amelyek nem Trumpról szólnak. És közülük sok milyen hosszú! Itt van például egy új kiadvány, amely az arab-izraeli viszály történetét dolgozza fel (606 oldal), egy másik a látványos Isztambulról szól (800 oldal), egy harmadik az amerikai alkotmány „apjáról,” James Madisonról (773 oldal). Nagyon szeretném elolvasni azt a háromkötetes Sztálin életrajzot, amelyből a most kiadott, 1929-1941-es éveket feldolgozó rész 1184 oldal, vagy az általam respektált Sigmund Freudról szóló kritikai életrajzot (768 oldal). A sok-sok kiadvány közül elvben ezek érdekelnének leginkább, irigylem is azokat, akik olvasás közben talán elfelejtik a napi politika látványosabb mutatványait.
Ám én - szégyen ide vagy oda - egyelőre leginkább Trumpról olvasok cikkeket és (rövid) könyveket, s a róla szóló televíziós műsorokat nézem. Az is igaz viszont, hogy Trumpról néha valaki vagy valami más is eszembe jut. Jó példa erre a minapi nyilatkozata, amelyben felsorolta kitűnő jegyeit a „legjobb” amerikai egyetemeken, elhencegett „fantasztikus” üzleti sikereivel, majd saját magát egy „zseninek” nevezte. Egyik kongresszusi híve némi iróniával rögtön meg is jegyezte, hogy bizony senki más nem fogja így gondolni, ha az elnök nem nyilvánítja ki szerény véleményét. Ismétlem, az illető nem valami ellenlábas, hanem egy republikánus szenátor, Lindsey Graham volt; az ország többsége alighanem röhögött vagy restelkedett.
Az idősebb olvasók már nyilván sejtik, hogy nekem Nicolae Ceausescu jutott eszembe. A román diktátort hívták ugyanis a Kárpátok géniuszának. Ő magát egy politikai zseninek tartotta. Szerinte csak 500 évenként születik egy ilyen ember, mint ő. Pedig tanulatlan volt, a felesége is (akinek vegyészetből doktori címet adatott). Mint Trump, Nicolae is nagyon szerette a televíziót. Rajongott a valaha világszerte népszerű „Columbo” és „Kojak” sorozatokért. (Bevallom: én is.)
Nem megerősített hír Trumpról, hogy reggelenként 8-tól 11-ig a rezidenciáján marad – és akkor ott a televíziót nézi, valamint a Twitterén üzenget. Bár az őt legtöbbször támogató Fox TV-t bámulja leginkább, tudni lehet, hogy figyeli a CNN-t és a roppant kritikus MSNBC-t is. Trump világában a legjobb hír a róla szóló jó hír, a második legjobb hír a róla szóló rossz hír - és csak akkor van baj, ha nincs róla hír.
Erről viszont egyelőre nincs szó. Ismerjük el: tulajdonképpen csakugyan zseniális, ahogy magára vonta Amerika, sőt a nagyvilág figyelmét.
