Ángyán nyoma

Vajon egy fásult országban, kiegyensúlyozatlan kommunikációs térben - amelyben a kormánypárti orgánumok tudomást sem vesznek róla -, hány szemhez, hány fülhöz, s azon túl hány szívhez, lélekhez, értelemhez jut el Ángyán József legutóbbi jelentése a borsodi földek elárverezéséről? Lassan már számolni sem tudjuk, hányadik összegzés készül el arról, miként kaparintja meg egy szűk réteg minden egyes megyében az állami földek nagy részét, miközben a hatalom azt mantrázza folyamatosan, hogy a "helyben élő földműveseké" lesz a terület. Ezt sunyi adatokkal igyekeznek igazolni is, amikor csupán azt sorolják, hány pályázó nyert egy-egy megyében, ám a birtoknagyságot már elfelejtik hozzátenni.

A hivatalos kommünikékből alapvetően hiányzik néhány fontos adat. Például az, miként lehet egy budapesti Mohai úti négyemeletes panelből négyhektáros megyaszói, vagy épp egy mátyásföldi kertes házból 35 hektár serényfalvi birtokot megszerezni. Az előbbi nyertes licitáló állandó lakhelye 228, utóbbié 160 kilométerre van az adott földterülettől. De a budapesti Szilágyi Dezső utcából, Pátyról és Dunaharasztiból sem lehet egyszerű a kétszáznegyven-kétszázhetven kilométerre lévő felsővadászi, felsőgagyi, gagybátori vagy épp sárospataki új szerzeményeket igazgatni. S akkor még nem beszéltünk kormánypárti politikusok ipáról, napáról, unokatestvéreiről, feleségük ángyairól, nagybácsikáiról, táskahordozóiról és sofőrjeiről, akiknek atombiztosan csurran-cseppen valami a nagy közösből, most épp állami föld, máskor céghányad vagy sertés-telep fejlesztési pénz.

A hatalom ringathatja magát abba a kellemes tudatba, hogy mindez nem számít, s Ángyán József mindössze egy nyugdíjas professzor, akinek négyszáz oldalas elemzését sose fogja végigolvasni egy Fidesz-szavazó. Tudja ezt Ángyán József is, aki mindig hangsúlyozza: gyerekeinek és unokáinak tartozik azzal, hogy sziszifuszi munkával, kutatói alapossággal feltárja, miként veszett oda a magyar föld.

Így marad nyoma minden egyes "sundám-bundám csóresznek".

2018.01.17 07:09

Elkaszálná az EU a Siemens és az Alstom egyesülését

Publikálás dátuma
2019.01.20 11:08

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE, SEBASTIEN BOZON
A jövő hónapban emelhet vétót az ügyben az Európai Bizottság.
Nemet mond a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülésére az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters. A vétót a cikk szerint februárban fogják bejelenteni. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban közölte: szerinte az EU-nak jóvá kell hagynia a megegyezés. A Le Journal du Dimanche francia lapnak úgy fogalmazott: az Alstom és a Siemens összefonódásának elutasítása gazdasági és politikai hiba lenne. A megállapodással egyébként a világ második legnagyobb ágazati cége jönne létre.
2019.01.20 11:08

Több luxusautót vettek tavaly Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.01.20 10:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vitték a Mercedeseket és a BMW-ket, az Audi-eladások azonban 19 százalékkal mérséklődtek 2018-ban.
A prémium autók szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban az új autók magyarországi piacán, ahol az eladott 136 601 személyautóból 12 949 prémium kategóriás volt. A teljes piacot tavaly 17,5 százalékkal tornászta feljebb az alacsonyabb kategóriák válság után lendületet vett kereslete, a prémium szegmens ugyanakkor évek óta stabilan 10 százalék körül bővül – írja az MTI.       A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 20 márkát sorol a prémium szegmensbe, amelyek 72,5 százalékát három márka – a Mercedes, a BMW és az Audi – uralja, felváltva osztozkodva az első helyeken. A vezető márkák mögé felzárkózik még a Volvo, a Lexus, mellettük évi 150-200 körüli darabszámot tud elérni Magyarországon az Infinity, a Jaguar és a Porsche.    A prémium kategória élén 2018-ban Magyarországon a Mercedes állt 4018 eladott személyautóval, ami a cég tájékoztatása szerint 25 százalékos bővülés volt.      A prémium kategória második helyezettje, a BMW tavaly 3140 autót értékesített Magyarországon, 16,3 százalékkal bővülve az előző évhez képest. 
2019.01.20 10:43