Központosított elhallgatás

Amikor a múlt héten először vetettük föl, hogy – többek között az információk állami eltérítése miatt – irracionális, a választások tisztaságát veszélyeztető környezetben futunk neki a tavaszi szavazásnak, a cikk alatti kommentfolyamban a jobboldali vélemények (a szokásos libsibolsizáson túl) akörül csomósodtak, hogy nincs itt semmiféle kormányzati elhallgatáspolitika, minden hír szabadon áramlik, ne hisztériázzunk. Történt mindez akkor, amikor a mértékadó gazdasági világlap nyilvánosságra hozta, hogy az EU csalás elleni ügynöksége (OLAF) nyomozást folytat az Elios 2011 és 2015 közötti közbeszerzései ügyében, és azt javasolja a magyar állami szerveknek, hogy indítsanak jogi eljárásokat, illetve küldjék vissza Brüsszelbe a projektekben elköltött 12 milliárd forintot.

Az Elios a jelzett időszakban Tiborcz István, a miniszterelnök veje tulajdonában állt, és a magyar sajtó az Átlátszóval az élen részletesen föltárta, hogyan tukmált rá a Tiborcz-csapat a fideszes önkormányzatokra túlárazott, hibásan működő LED-es lámpákat a kormányfői vő egyik, a pályázatokat (a kiíró oldaláról) előkészítő üzletfelének közreműködésével. Ugyanebben az időben a kormánytöbbség úgy írta át a közbeszerzési törvényt – amely korábban nem tette volna lehetővé az Orbán Viktor lányát feleségül vevő Tiborcz hasonló projektekben történő indulását –, hogy kizárólag a közös háztartásban élő családtagokra szűkítette az összeférhetetlenséget.

Nos, a fideszes sajtó – a közmédiának nevezett állami hírgyáraktól az Origóig és a megyei lapokig – csupán egy szűkszavú hírecskében számolt be az OLAF lépéséről, amibe Tiborcz István, Orbán Viktor és a lenyúlt 12 milliárd nem fért bele, Bajnai Gordon viszont igen. Az MTI egyetlen olyan hírt sem hozott le a témában, amiben Tiborcz neve szerepelt, arra hivatkozva, hogy a közlés „nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”. Ugyanígy jártak el korábban a Kósa- meg a Rogán-család közpénzügyi botrányaival, Orbán és Pharaon viszonyával, a Portik-Rogán kapcsolattal összefüggésben is – vagyis nem közöltek semmit. Annak viszont kötetnyi bizonyítéka van, hogy ha ellenzéki szereplő van a cső rosszabbik végén, akkor a magyar sajtó legalább háromnegyedét hírekkel tömő állami hírügynökséget egyáltalán nem aggasztja a személyhez fűződő jogok sérelme. Ez viszont azt feltételezi, hogy létezik a „közmédián” belül egy cenzori hivatal, amely eldönti, hogy a jogilag azonos megítélésű ügyeket hogyan kell politikai alapon leválogatni.

Emlékeztetőül: 2006-ban az akkori állami média (nagyon helyesen) a politikai következményekkel nem törődve közreadta a kormányon lévő Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét, jelentősen alakítva vele a választói döntéseket. Most arról kellene informálni a közvéleményt, hogy a jelenlegi kormányfő családja alaposan dokumentált módon 12 milliárd forinttal rövidítette meg az országot, és a pénzt az EU immár mindannyiunktól kéri vissza. Van rá elfogadható magyarázat, hogy ha nincs központosított elhallgatás, ez a hír miért is nem tartozik mindannyiunkra?

Szerző
2018.01.17 07:11

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:18

Fotó: / Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
2019.01.20 17:18

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:49

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző
2019.01.20 16:49