Mellárnak adta az MSZP pécsi választókerületét

Publikálás dátuma
2018.01.16. 19:58
Népszava fotó
Nem lesz MSZP-s jelölt Baranyában, ugyanis a szocialisták két független jelöltnek engedték át választókerületeiket. Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt történelmi lépésnek nevezte a gesztust.

Átengedte választókerületét Mellár Tamásnak az MSZP frakcióvezetője – a pécsi közgazdászprofesszornak így érdemi esélye van, hogy behúzzon egy erősen billegő választókerületet. Illetve Tóth Bertalan egy lélegzettel Baranya másik választókerületében Vas Pétert, Szigetvár független polgármesterét ajánlotta jelöltnek. Így a dél-dunántúli megyében nem áll a választási startvonalhoz szocialista politikus, ugyanis az MSZP és a DK választási megállapodása szerint Baranya harmadik és negyedik választókerülete a Demokratikus Koalíciónak dukál.

Karácsony történelmi lépésként méltatta amit „Berci” (értsd: a frakcióvezető) csinált – de hozzátette, az egy felelős politikus dolga, hogy a kormányváltás sikeréért dolgozzon. (megjegyzendő: az MSZP-frakcióvezetőnek a Népszava értesülései szerint biztos helye van a pártlistán.) Mellár Tamás szerint pedig egy közéleti szereplő felelőssége az, hogy szerepet vállaljon a kormányváltásban – mert „újabb négy évet nem bír ki az ország”. A közgazdász szerint akkor van esélye, ha legalább a nagyobb pártok fele támogatja – ez a kritérium pedig megvalósult, amikor az MSZP és Párbeszéd besorolt mögé. Illetve Mellár úgy veszi, hogy a DK támogatását is bírja, hiszen a két párt megállapodott a választókerületekről, azaz a közgazdász indulása semmilyen érdekét nem sérti.

Bár korábban elterjedt a pletyka, hogy Mellárt a Jobbik is támogatná, erről a jelek szerint nincs szó. Az LMP pedig világossá tette, hogy ráindítja saját jelöltjét a közgazdászra. (Részletes tudósítást a Népszava szerdán megjelenő számában olvashatnak.)

A baranyai 1-es választókerület eredményei (2014, a szavazatok százalékában)
Csízi Péter (Fidesz-KDNP 37,19
Tóth Bertalan (MSZP) 32,95
Németh Zsolt (Jobbik) 16,53
Dr. Kóbor József 8,85
Szerző

Népszavazás - Öt kérdést utasított el az NVB

Megtagadta öt népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését kedden a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdések közül négy a benzin és gázolaj nagy-, illetve kiskereskedelmi árrésének maximalizálásáról szólt, az ötödik pedig Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavazati jogának megvonásáról.

Az NVB szerint az üzemanyagokkal kapcsolatos népszavazási kérdések azért nem hitelesíthetők, mert az alaptörvény által biztosított megkülönböztetés tilalmába ütköznének, ráadásul nem felelnek meg az egyértelműség követelményének.
Bíró Zoltán magánszemélyként négy aláírásgyűjtő ívet nyújtott be. Az Országgyűlés alkosson törvényt, hogy a benzin és a gázolaj nagy- és kiskereskedelmi árrése ne lehessen több literenként tíz forintnál - kezdeményezte a kérdésekben.

Az NVB egyhangú döntéseivel megtagadta a kérdések hitelesítését. A nagykereskedelmi árrésekre vonatkozó kérdéseknél többek között arra hivatkozott, hogy az alaptörvény rögzíti a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, amelyeket a jogi személyek számára is biztosít. Egy érvényes és eredményes népszavazás alapján azonban alkotmányellenes különbségtétel jönne létre a csak nagykereskedelemmel illetve a nagy- és kiskereskedelemmel is foglalkozók között, a szabályozás indokolatlan előnyhöz juttatná az utóbbiakat.

Mindezeken túl az NVB szerint az árrés fogalma nem egzakt, ami kihat a kérdés egyértelműségére. A kiskereskedelmi árrésre vonatkozó kérdések hitelesítésének megtagadásakor az NVB arra is hivatkozott, hogy azok az adó mértékét érintik, amiről nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kezdeményezések a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvébe ütköznek. Nem egyeztethető össze a népszavazás rendeltetésével a kezdeményező magatartása, aki négy, lényegében azonos kezdeményezést nyújtott be, hogy a bizottság "válassza ki" a megfelelőt - érveltek.

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője magánszemélyként a következő kérdést nyújtotta be hitelesítésre: "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?". Bencsik András a közösségi oldalán elismerte, hogy a kérdése Gyurcsány Ferencre vonatkozik.

Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Indoklásában arra hivatkozott, hogy Bencsik András maga is azt írta vezércikkében, nem a népszavazás megtartása az alapvető célja. A szervező e magatartása és az, hogy a népszavazást egyetlen ember elleni fellépésként használná, ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvével. Ezeken túl a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, mert a bíróság feladata a büntetőjogi felelősség megállapítása - hívta fel a figyelmet Patyi András, az NVB elnöke.

Az NVB határozatában felhívta a figyelmet arra, az alaptörvény szabályozza a választójogból kizártak körét, és ennek alapja minden esetben bírósági határozat. Ha ebben a kérdésben érvényes és eredményes lenne a népszavazás, utána a jogalkotónak a választójogból kizárás szabályait kellene egy konkrét személyre szabottan bővíteni. Márpedig az alaptörvény módosításáról nem lehet népszavazást tartani, ráadásul ez önkényes diszkrimináció lenne a bizottság szerint.

Az NVB döntései ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.

Szerző
Témák
népszavazás NVB

Népszavazás - Öt kérdést utasított el az NVB

Megtagadta öt népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését kedden a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdések közül négy a benzin és gázolaj nagy-, illetve kiskereskedelmi árrésének maximalizálásáról szólt, az ötödik pedig Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavazati jogának megvonásáról.

Az NVB szerint az üzemanyagokkal kapcsolatos népszavazási kérdések azért nem hitelesíthetők, mert az alaptörvény által biztosított megkülönböztetés tilalmába ütköznének, ráadásul nem felelnek meg az egyértelműség követelményének.
Bíró Zoltán magánszemélyként négy aláírásgyűjtő ívet nyújtott be. Az Országgyűlés alkosson törvényt, hogy a benzin és a gázolaj nagy- és kiskereskedelmi árrése ne lehessen több literenként tíz forintnál - kezdeményezte a kérdésekben.

Az NVB egyhangú döntéseivel megtagadta a kérdések hitelesítését. A nagykereskedelmi árrésekre vonatkozó kérdéseknél többek között arra hivatkozott, hogy az alaptörvény rögzíti a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, amelyeket a jogi személyek számára is biztosít. Egy érvényes és eredményes népszavazás alapján azonban alkotmányellenes különbségtétel jönne létre a csak nagykereskedelemmel illetve a nagy- és kiskereskedelemmel is foglalkozók között, a szabályozás indokolatlan előnyhöz juttatná az utóbbiakat.

Mindezeken túl az NVB szerint az árrés fogalma nem egzakt, ami kihat a kérdés egyértelműségére. A kiskereskedelmi árrésre vonatkozó kérdések hitelesítésének megtagadásakor az NVB arra is hivatkozott, hogy azok az adó mértékét érintik, amiről nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kezdeményezések a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvébe ütköznek. Nem egyeztethető össze a népszavazás rendeltetésével a kezdeményező magatartása, aki négy, lényegében azonos kezdeményezést nyújtott be, hogy a bizottság "válassza ki" a megfelelőt - érveltek.

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője magánszemélyként a következő kérdést nyújtotta be hitelesítésre: "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?". Bencsik András a közösségi oldalán elismerte, hogy a kérdése Gyurcsány Ferencre vonatkozik.

Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Indoklásában arra hivatkozott, hogy Bencsik András maga is azt írta vezércikkében, nem a népszavazás megtartása az alapvető célja. A szervező e magatartása és az, hogy a népszavazást egyetlen ember elleni fellépésként használná, ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvével. Ezeken túl a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, mert a bíróság feladata a büntetőjogi felelősség megállapítása - hívta fel a figyelmet Patyi András, az NVB elnöke.

Az NVB határozatában felhívta a figyelmet arra, az alaptörvény szabályozza a választójogból kizártak körét, és ennek alapja minden esetben bírósági határozat. Ha ebben a kérdésben érvényes és eredményes lenne a népszavazás, utána a jogalkotónak a választójogból kizárás szabályait kellene egy konkrét személyre szabottan bővíteni. Márpedig az alaptörvény módosításáról nem lehet népszavazást tartani, ráadásul ez önkényes diszkrimináció lenne a bizottság szerint.

Az NVB döntései ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.

Szerző
Témák
népszavazás NVB