Teljes metróvonal nem, de egy kisebbfajta földalatti simán kijött volna belőle. A vitatott árak miatt hosszú éveken át támadott 4-es metró - ami eredetileg a Dél-Buda-Rákospalota nevet viselte - 452 milliárd forintból készült el (332 milliárddal többe, mint amit 1996-ban elterveztek rá). A "fapados" 5-ös metró ötletét tavaly porolták le. A Csepeli HÉV-et vezetnék be a föld alatt a Kálvin-térig, és 100 milliárd forintból össze lehetne hozni. A vonal végül úgy érné el Békásmegyert, hogy a Lehel-téren elkanyarodna és a Margitsziget-Szent István parki megálló után menne át a Duna alatt. Potom 100 milliárdos költséggel.
Ennyi pénzből könnyedén ki lehetett volna hasítani azt a húsz milliárd forintot, amiből az M3-as metró felújítása után kijött volna a tervekben szereplő húsz állomás akadálymentesítése. Tavaly Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt ígérte, hogy a metrófelújítás végén 13 állomást látnak el lifttel, ebből aztán csak 9 lett. „Egyetlen megoldást tudunk elfogadni - nyilatkozta a Népszavának Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) főtitkára -, ha minden megálló akadálymentes lesz; egy emberi jogi kérdés nem lehet pénzkérdés."
Még mindig közlekedés. Az M6-os autópálya építésekor 300 millió forintba került egy-egy autópályán átívelő híd. Akkor viszont fáélre lehetett volna tenni a 270 milliárdból arra is, hogy megszüntessük a világviszonylatban is egyedülálló olyan kereszteződést, ami a rákospalotai Szerencs utcánál található: egy alsóbb rendű út vezet át az autósztrádán. Ha az M3-as bevezető szakaszán dugóba keveredő honfitársaink káromkodásait idéznénk, hónapokon át tartana az emiatti évtizedes gyalázkodás-dömping. (A különös lámpás kereszteződés úgy jött létre, hogy a Szerencs utcai felüljáróra szánt pénzt a pártfőtitkárok budapesti látogatása idején 1985-ben a Ferihegyi út két lerobbant felüljárójának felújítására "csoportosították át", majd a Szerencs utca úgy maradt. A felüljáróval egy 33 éves problémát lehetne megoldani.)
Fotó: Thinkstock
Nagyjából 340 korszerű MR és CT-vizsgálatra alkalmas berendezést lehetne vásárolni a magyar kórházakba 270 milliárd forintból. Amikor a fővárosi XIII. kerületi önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének CT és MR Diagnosztikai Központját tavaly októberben felavatták, az hangzott el, hogy a kerület saját forrásból 800 millió forintot költött a beszerzésre. Ilyen korszerű CT és csúcstechnológiájú MR berendezés nincs máshol az országban, egész Európában is csak néhány akad belőlük. A kerületi lakosok számára maximum kéthetes a várakozási idő a CT és MR diagnosztikai vizsgálatokra, amelyeket az önkormányzat – szakorvosi vélemény alapján – térítésmentesen biztosít a kerületieknek.
Ha jól kiszámítjuk, éppen 675 közepes méretű napelemparkot lehetett volna felhúzni a 270 milliárdból. A szegedi székhelyű Zoll-Platz Kft. tavaly építette 400 millió forintos beruházással az első ilyet a Sándorfalvi úton, a volt Merkur-telepen - írta a delmagyar.hu -, a két 0,5 MWh teljesítményű kiserőmű 500 átlagos háztartás éves energiaszükségletét képes biztosítani a 4200 napelemmel. A hitelből épült park mellé újabb kettőt építenek.
Iskolapélda, föld, stadion
Vannak olyan működő projektjeink is, amelyekre ugyanannyit költünk, mint a déli határvédelemre. A kerítésépítés költségeivel megegyezően 270 milliárd forint áll rendelkezésre (de hat évre elosztva!) a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban oktatás-fejlesztésre, ebből 125 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre fordítanak - mondta nemrég Palkovics László oktatási államtitkár. A pénzből iskolákat építenek, a meglévőket renoválják, felújítják az oktatási intézmények eszközállományát, növelik a digitális tananyagokat is.
Zárójelben jegyezzük meg, hogy volt azért miből költeni a kerítésre (de nem állítjuk, hogy megtaláltuk a szokatlan költekezés fő okát). Az államnak a Földet a gazdáknak! program jóvoltából földárverésekből korábban kereken 270 milliárd forint bevétele volt. Itt eredetileg az lett volna a kormányzati cél, hogy a családi, kis- és középbirtokok aránya nőjön a nagybirtokokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékról 80-20 százalékra. Ángyán Józseftől tudjuk, hogy a földek jelentékeny része végül oligarchák kezébe került.
És a végén legyen sportpélda. Kis jóakarattal két Puskás-stadiont is fel tudtunk volna húzni a kerítéspénzből. Arra az egyre, amit 2019 végére befejezünk, és 67 ezer néző fér el a lelátóin, 142 milliárdot áldozunk a központi költségvetésből. Sovány vigasz, hogy a 270 milliárdból hat Duna-arénát is fel tudtunk volna rántani (46 milliárd/uszoda), és 87 óriás ugrótorony kijött volna ki belőle. Az az egy, amire 3,1 milliárdot kifizettek, és végül elbontották, csupán nyolcszor annyiba került, mint máshol.
Az EU nem támogatja a kerítést (2017. szeptember 1-jei felvétel)
