Kiszámoltuk, mire futná a kerítésre költött 270 milliárdból

Az Orbán-kormány 270 milliárd forintot költött eddig a déli „határzárra”, ennek felét szeretnék megtéríttetni az Európai Unióval. (A déli kerítésépítés költségeiről már beszámoltunk.) Az alábbiakban önkényes számolást végeztünk arról, mi mindent meg lehetett volna oldani ebből az irdatlan összegből.

Teljes metróvonal nem, de egy kisebbfajta földalatti simán kijött volna belőle. A vitatott árak miatt hosszú éveken át támadott 4-es metró - ami eredetileg a Dél-Buda-Rákospalota nevet viselte - 452 milliárd forintból készült el (332 milliárddal többe, mint amit 1996-ban elterveztek rá). A "fapados" 5-ös metró ötletét tavaly porolták le. A Csepeli HÉV-et vezetnék be a föld alatt a Kálvin-térig, és 100 milliárd forintból össze lehetne hozni. A vonal végül úgy érné el Békásmegyert, hogy a Lehel-téren elkanyarodna és a Margitsziget-Szent István parki megálló után menne át a Duna alatt. Potom 100 milliárdos költséggel.

Ennyi pénzből könnyedén ki lehetett volna hasítani azt a húsz milliárd forintot, amiből az M3-as metró felújítása után kijött volna a tervekben szereplő húsz állomás akadálymentesítése. Tavaly Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt ígérte, hogy a metrófelújítás végén 13 állomást látnak el lifttel, ebből aztán csak 9 lett. „Egyetlen megoldást tudunk elfogadni - nyilatkozta a Népszavának Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) főtitkára -, ha minden megálló akadálymentes lesz; egy emberi jogi kérdés nem lehet pénzkérdés."

Még mindig közlekedés. Az M6-os autópálya építésekor 300 millió forintba került egy-egy autópályán átívelő híd. Akkor viszont fáélre lehetett volna tenni a 270 milliárdból arra is, hogy megszüntessük a világviszonylatban is egyedülálló olyan kereszteződést, ami a rákospalotai Szerencs utcánál található: egy alsóbb rendű út vezet át az autósztrádán. Ha az M3-as bevezető szakaszán dugóba keveredő honfitársaink káromkodásait idéznénk, hónapokon át tartana az emiatti évtizedes gyalázkodás-dömping. (A különös lámpás kereszteződés úgy jött létre, hogy a Szerencs utcai felüljáróra szánt pénzt a pártfőtitkárok budapesti látogatása idején 1985-ben a Ferihegyi út két lerobbant felüljárójának felújítására "csoportosították át", majd a Szerencs utca úgy maradt. A felüljáróval egy 33 éves problémát lehetne megoldani.)

Fotó: Thinkstock

Nagyjából 340 korszerű MR és CT-vizsgálatra alkalmas berendezést lehetne vásárolni a magyar kórházakba 270 milliárd forintból. Amikor a fővárosi XIII. kerületi önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének CT és MR Diagnosztikai Központját tavaly októberben felavatták, az hangzott el, hogy a kerület saját forrásból 800 millió forintot költött a beszerzésre. Ilyen korszerű CT és csúcstechnológiájú MR berendezés nincs máshol az országban, egész Európában is csak néhány akad belőlük. A kerületi lakosok számára maximum kéthetes a várakozási idő a CT és MR diagnosztikai vizsgálatokra, amelyeket az önkormányzat – szakorvosi vélemény alapján – térítésmentesen biztosít a kerületieknek.

Ha jól kiszámítjuk, éppen 675 közepes méretű napelemparkot lehetett volna felhúzni a 270 milliárdból. A szegedi székhelyű Zoll-Platz Kft. tavaly építette 400 millió forintos beruházással az első ilyet a Sándorfalvi úton, a volt Merkur-telepen - írta a delmagyar.hu -, a két 0,5 MWh teljesítményű kiserőmű 500 átlagos háztartás éves energiaszükségletét képes biztosítani a 4200 napelemmel. A hitelből épült park mellé újabb kettőt építenek.

Iskolapélda, föld, stadion

Vannak olyan működő projektjeink is, amelyekre ugyanannyit költünk, mint a déli határvédelemre. A kerítésépítés költségeivel megegyezően 270 milliárd forint áll rendelkezésre (de hat évre elosztva!) a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban oktatás-fejlesztésre, ebből 125 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre fordítanak - mondta nemrég Palkovics László oktatási államtitkár. A pénzből iskolákat építenek, a meglévőket renoválják, felújítják az oktatási intézmények eszközállományát, növelik a digitális tananyagokat is.

Zárójelben jegyezzük meg, hogy volt azért miből költeni a kerítésre (de nem állítjuk, hogy megtaláltuk a szokatlan költekezés fő okát). Az államnak a Földet a gazdáknak! program jóvoltából földárverésekből korábban kereken 270 milliárd forint bevétele volt. Itt eredetileg az lett volna a kormányzati cél, hogy a családi, kis- és középbirtokok aránya nőjön a nagybirtokokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékról 80-20 százalékra. Ángyán Józseftől tudjuk, hogy a földek jelentékeny része végül oligarchák kezébe került.

És a végén legyen sportpélda. Kis jóakarattal két Puskás-stadiont is fel tudtunk volna húzni a kerítéspénzből. Arra az egyre, amit 2019 végére befejezünk, és 67 ezer néző fér el a lelátóin, 142 milliárdot áldozunk a központi költségvetésből. Sovány vigasz, hogy a 270 milliárdból hat Duna-arénát is fel tudtunk volna rántani (46 milliárd/uszoda), és 87 óriás ugrótorony kijött volna ki belőle. Az az egy, amire 3,1 milliárdot kifizettek, és végül elbontották, csupán nyolcszor annyiba került, mint máshol.

Az EU nem támogatja a kerítést (2017. szeptember 1-jei felvétel)