Kiszámoltuk, mire futná a kerítésre költött 270 milliárdból

Publikálás dátuma
2018.01.17. 17:09
Az arany kerítés látképe (Fotó AFP/Kisbenedek Attila)
Az Orbán-kormány 270 milliárd forintot költött  eddig a déli „határzárra”, ennek felét szeretnék megtéríttetni az Európai Unióval. (A déli kerítésépítés költségeiről már beszámoltunk.) Az alábbiakban önkényes számolást végeztünk arról, mi mindent meg lehetett volna oldani ebből az irdatlan összegből.

Teljes metróvonal nem, de egy kisebbfajta földalatti simán kijött volna belőle. A vitatott árak miatt hosszú éveken át támadott 4-es metró - ami eredetileg a Dél-Buda-Rákospalota nevet viselte - 452 milliárd forintból készült el (332 milliárddal többe, mint amit 1996-ban elterveztek rá). A "fapados" 5-ös metró ötletét tavaly porolták le. A Csepeli HÉV-et vezetnék be a föld alatt a Kálvin-térig, és 100 milliárd forintból össze lehetne hozni. A vonal végül úgy érné el Békásmegyert, hogy a Lehel-téren elkanyarodna és a Margitsziget-Szent István parki megálló után menne át a Duna alatt. Potom 100 milliárdos költséggel.

Ennyi pénzből könnyedén ki lehetett volna hasítani azt a húsz milliárd forintot, amiből az M3-as metró felújítása után kijött volna a tervekben szereplő húsz állomás akadálymentesítése. Tavaly Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt ígérte, hogy a metrófelújítás végén 13 állomást látnak el lifttel, ebből aztán csak 9 lett. „Egyetlen megoldást tudunk elfogadni - nyilatkozta a Népszavának Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) főtitkára -, ha minden megálló akadálymentes lesz; egy emberi jogi kérdés nem lehet pénzkérdés." 

Még mindig közlekedés. Az M6-os autópálya építésekor 300 millió forintba került egy-egy autópályán átívelő híd. Akkor viszont fáélre lehetett volna tenni a 270 milliárdból arra is, hogy megszüntessük a világviszonylatban is egyedülálló olyan kereszteződést, ami a rákospalotai Szerencs utcánál található: egy alsóbb rendű út vezet át az autósztrádán. Ha az M3-as bevezető szakaszán dugóba keveredő honfitársaink káromkodásait idéznénk, hónapokon át tartana az emiatti évtizedes gyalázkodás-dömping. (A különös lámpás kereszteződés úgy jött létre, hogy a Szerencs utcai felüljáróra szánt pénzt a pártfőtitkárok budapesti látogatása idején 1985-ben a Ferihegyi út két lerobbant felüljárójának felújítására "csoportosították át", majd a Szerencs utca úgy maradt. A felüljáróval egy 33 éves problémát lehetne megoldani.)

Fotó: Thinkstock

Fotó: Thinkstock

Nagyjából 340 korszerű MR és CT-vizsgálatra alkalmas berendezést lehetne vásárolni a magyar kórházakba 270 milliárd forintból. Amikor a fővárosi XIII. kerületi önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének CT és MR Diagnosztikai Központját tavaly októberben felavatták, az hangzott el, hogy a kerület saját forrásból 800 millió forintot költött a beszerzésre. Ilyen korszerű CT és csúcstechnológiájú MR berendezés nincs máshol az országban, egész Európában is csak néhány akad belőlük. A kerületi lakosok számára maximum kéthetes a várakozási idő a CT és MR diagnosztikai vizsgálatokra, amelyeket az önkormányzat – szakorvosi vélemény alapján – térítésmentesen biztosít a kerületieknek.

Ha jól kiszámítjuk, éppen 675 közepes méretű napelemparkot lehetett volna felhúzni a 270 milliárdból. A szegedi székhelyű Zoll-Platz Kft. tavaly építette 400 millió forintos beruházással az első ilyet a Sándorfalvi úton, a volt Merkur-telepen - írta a delmagyar.hu -, a két 0,5 MWh teljesítményű kiserőmű 500 átlagos háztartás éves energiaszükségletét képes biztosítani a 4200 napelemmel. A hitelből épült park mellé újabb kettőt építenek.

Iskolapélda, föld, stadion

Vannak olyan működő projektjeink is, amelyekre ugyanannyit költünk, mint a déli határvédelemre. A kerítésépítés költségeivel megegyezően 270 milliárd forint áll rendelkezésre (de hat évre elosztva!) a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban oktatás-fejlesztésre, ebből 125 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre fordítanak - mondta nemrég Palkovics László oktatási államtitkár. A pénzből iskolákat építenek, a meglévőket renoválják, felújítják az oktatási intézmények eszközállományát, növelik a digitális tananyagokat is. 

Zárójelben jegyezzük meg, hogy volt azért miből költeni a kerítésre (de nem állítjuk, hogy megtaláltuk a szokatlan költekezés fő okát). Az államnak a Földet a gazdáknak! program jóvoltából földárverésekből korábban kereken 270 milliárd forint bevétele volt. Itt eredetileg az lett volna a kormányzati cél, hogy a családi, kis- és középbirtokok aránya nőjön a nagybirtokokkal szemben, a korábbi 50-50 százalékról 80-20 százalékra. Ángyán Józseftől tudjuk, hogy a földek jelentékeny része végül oligarchák kezébe került.

És a végén legyen sportpélda. Kis jóakarattal két Puskás-stadiont is fel tudtunk volna húzni a kerítéspénzből. Arra az egyre, amit 2019 végére befejezünk, és 67 ezer néző fér el a lelátóin, 142 milliárdot áldozunk a központi költségvetésből. Sovány vigasz, hogy a 270 milliárdból hat Duna-arénát is fel tudtunk volna rántani (46 milliárd/uszoda), és 87 óriás ugrótorony kijött volna ki belőle. Az az egy, amire 3,1 milliárdot kifizettek, és végül elbontották, csupán nyolcszor annyiba került, mint máshol.

Az EU nem támogatja a kerítést (2017. szeptember 1-jei felvétel)

Újabb össztűz a civilekre

Publikálás dátuma
2018.01.17. 16:55
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Újabb szintet lépet a kormány a Soros György és a civilek ellen harcában: abszurd, mégis rémisztő törvénycsomagot készítenek elő.
Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján eleget lehet tenni a migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményének – ezzel indokolta Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a kabinet miért készített három pontból álló, Stop Soros! névre hallgató törvénytervezetet az „illegális bevándorlás megfékezése” érdekében. A lapunknak nyilatkozó civil szervezetek szerint viszont a kormány csak ismét a civileket akarja vegzálni, a felvázolt tervek pedig jogilag értelmezhetetlenek, a gyakorlatban pedig kivitelezhetetlenek.

A javaslatcsomag első pontja szerint „a törvénytelen migráció elősegítésében szerepet vállalóknak” egy bíróságok által kezelt, erre a célra létrehozott adatbázisban kellene regisztrálniuk magukat. Abban az esetben, ha az „illegális migrációt elősegítő szervezet” forrásainak többsége külföldről származik, akkor a külföldről érkezett pénzek után 25 százalékos illetéket kell fizetni, a pénzt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szedné be.

A javaslatcsomag másik pontja szerint létrehoznák az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amelynek segítségével kitilthatók lennének a külföldi állampolgárok. A magyar állampolgárokat csak a schengeni külső határok nyolc kilométeres övezetéből lehetne távol tartani – közölte Pintér Sándor. Hozzátette: a nyolc kilométeres zónán belül lakókra, diplomatákra, ENSZ-képviselőkre nem vonatkozhatna a távoltartás, ahogyan azokra az országgyűlési képviselőkre sem, akiknek az említett területen feladatuk lehet. Azt hangsúlyozta, hogy magyar állampolgárokat nem lehet kitiltani Magyarországról, azaz – feltehetően – csak a kormányzati célkeresztbe került szervezetek határ menti munkáját akarják így akadályozni.

A törvénycsomag harmadik pontja szerint a szabályok betartását az ügyészség ellenőrzi majd, és ha jogsértést tapasztal, akkor bírósághoz fordul, javaslatokat tesz a szankciókra. A büntetés mértéke a külföldről kapott támogatás 50 százalékát is elérheti.

– Ha valóban elfogadják ezeket a pontokat, akkor több civil szervezet működése is ellehetetlenülhet – mondta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International jogi igazgatója. Szerinte ugyanakkor a belügyminiszter által vázolt javaslatok nem csak ezért aggályosak, hanem azért is, mert betarthatatlanok. – Nem lehet értelmezni például a magyar állampolgárokra vonatkozó tiltott övezetről szóló részt. Ha rám vonatkozna ez az eltiltás, akkor Szerbia felé haladva csipogna egy jelzőrendszer nyolc kilométerre Röszkétől? – vetette fel. Demeter Áron szerint már „az illegális migrációt támogató szervezetek” adatbázisáról szóló rész is nonszensz, hiszen melyik szervezet lenne annyira őrült, hogy embercsempésznek állítsa be magát. A menekültekről gondoskodó szervezetek nem segítik az illegális migrációt – hangsúlyozta, azt is megjegyezve, hogy magát a migrációt sem segíti elő senki, „az ugyanis történik”.

A kormány egyébként önbevallást vár az érintett szervezetektől, azaz azt szeretnék, ha a szervezetek maguktól jelentkeznének a listára. Ha ez nem történik meg, de az ügyészség úgy látja, hogy illegális migrációt elősegítő szervezetről van szó, akkor bíróság elé kerül az ügy és büntetést is kaphat az egyesület. Pintér Sándor szerint ilyen esetben akár bizonyító erejű lehet egy olyan mobiltelefon is, amelyet a gyanúba fogott szervezet adott egy menekültnek Szerbiában, és a telefonon van egy térkép a lehetséges migrációs útvonalról.

A törvénytervezet pontos szövege egyébként ma válik nyilvánossá, ám elképzelhető, hogy ezt követően sem lesz kevesebb kérdés a javaslattal kapcsolatban. Tovább fokozza a zavart, hogy Pintér Sándor a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem kifejezetten Soros György ellen javasolták ezeket a jogszabályokat. – Soros György nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet – mondta, jelentősen szembemenve az elmúlt évek kormányzati propagandájával.

Törölni kell ezt a gyalázatot
A pártok közül elsőként az MSZP reagált Pintér Sándor bejelentésére, közleményükben mindössze egy számot írtak: 1300. Ezzel feltehetően arra utaltak, hogy Magyarország a korábbi kormányzati nyilatkozatok és a mindent beterítő propaganda ellenére már befogadott 1300 bevándorlót.
A Jobbik szerint "a Fidesz képtelen választ adni arra, miért hazudtak 3 éven keresztül az embereknek, miért költöttek el több tíz milliárd adófizetői forintot hazug propagandára”. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője szerint Orbán Viktor újabb lépést tett a diktatúra kiépítése felé. – A DK az új kormány részeként el fogja törölni ezt a gyalázatot – fogalmazott.

Szerző
Frissítve: 2018.01.17. 22:19

Mellár támogatása szélesedik

Formálódik az ellenzéki összefogás Mellár Tamás közgazdászprofesszor mellett Pécsen: Juhász Péter, az Együtt elnöke a Népszavának leszögezte, támogatják a független jelöltet. Erről a párt szerdai elnökségi ülésén döntöttek.

Mint megírtuk, a szocialisták frakcióvezetője Tóth Bertalan kedden jelentette be, hogy beállnak Mellár mellé, míg ma a szocialistákkal koordináltan induló Demokratikus Koalíció is közölte, egyetértenek a döntéssel.

Az LMP sem zárkózik el, Hadházy Ákos a párt társelnöke lapunknak azt mondta, elképzelhető, hogy az LMP támogat olyan jelöltet a választáson, aki nem tartozik a párthoz. Hadházy azonban hozzátette, konkrétumokról csak akkor fognak beszélni, ha az egyesség megszületett.

Keresztes Lóránt az LMP pécsi jelöltje kérdésünkre árnyaltabban fogalmazott: Mellárt tiszteli, és nagyon sok dologban egyetért vele, de azzal nem tud azonosulni, hogy a közgazdászprofesszor az MSZP-Párbeszéd szövetségben látja a lehetőséget a kormányváltásra.

- Az MSZP-t a múlt részének tekintjük, de fontosnak tartom, hogy ilyen kérdésekben Mellárral személyesen beszéljek majd - fogalmazott a politikus, hozzátéve: az LMP december közepén mutatta be a Baranya megyei jelöltjeit, az eseményen részt vett Mellár Tamás is.

A Momentum egyelőre kivár. - Nem folytatunk egyezkedéseket, majd márciusban megnézzük, ki az esélyesebb - mondta a Népszavának Nemes Balázs. A Momentum helyi jelöltje tavaly nyílt vitára hívta a kormánypárti Csizi Pétert, emellett pedig "folyamatosan tárom fel kampánycsapatommal a városban elrejtett piszkos fideszes ügyeket."

Szerző