Mellár Tamás: Nagy bajban van az ország

Publikálás dátuma
2018.01.18 06:00

Fotó: /
Erkölcsi döntést hoztam – ezzel magyarázza politikai szerepvállalását Mellár Tamás közgazdászprofesszor, aki erős ellenzéki támogatással indul a választáson Pécsen.

- Már ősszel jelezte, hogy függetlenként elindulna a választáson, ha egy ellenzéki összefogás odaállna ön mögé. Miért épp most jelentkezett be az MSZP, a Párbeszéd majd a DK?

- Ebben talán annak volt szerepe, hogy már mindenki érzi, sokan akarják meneszteni a Fidesz-kormányt, ugyanakkor a pártoknak nagy a visszautasítottsága. Az ellenzéki pártok is érzik ezt, és sürgeti őket az idő, nincs tovább! Belátták, hogy ha valóban le akarják váltani a kormányt, akkor össze kell fogniuk, és közös jelöltet kell keresni. Abban, hogy mögém álltak, nyilván szerepe van a Válasszunk! 2018-nak, amit jól fogadtak a kormányváltást akaró szavazók.

- A párttámogatás ellenére továbbra is független jelöltként indul?

- Igen.

- Ez azt jelenti, hogy ha nyer, akkor az önt támogató pártoktól nem fogad el utasításokat?

- Semmiképp. Nekem van elképzelésem arról, milyen Magyarországot kell építenünk, milyen értékeket kell követnünk. A véleményemhez azonban nem ragaszkodom vakon, velem mindent meg lehet vitatni, engem meg lehet győzni, de nem az alapján, hogy mi egy párt önös érdeke. Azt nézem, mi az ország és a magyar emberek érdeke.

- Korábban mintha nem érdekelte volna a parlamenti képviselőség, tavaly ősz óta viszont nagyon is. Mi az oka ennek a változásnak?

- Nagy bajban van az ország, s csak akkor léphetünk fejlődő pályára, ha a Fidesz távozik a hatalomból. Ám a Fidesz csak széles körű, szinte valamennyi pártot megmozgató összefogással legyőzhető – a V18 épp ezt az összefogást ösztönzi, és azt vállalta, hogy szakmai munkával segíti a kormányváltókat. Amikor megkerestek, jeleztem, szívesen részt veszek a munkában. Ha ugyanis a Fidesz marad, akkor a mostaninál is nagyobb lesz a baj, és az ország menthetetlenül az Unió perifériájára szorul. Döntésemet részben erkölcsi alapon hoztam: az ember kap valamennyi talentumot, azért, hogy sáfárkodjunk vele, ha nem tesszük, akkor nem a jó isten akaratát szolgáljuk. Egyetemi tanárként oktathatnék, nyugdíjas korú emberként ellehetnék, de hívőként és presbiterként is úgy gondolom, a talentumomat fel kell ajánljam az ország közössége és jövője érdekében.

- Azt mondta nagy a baj. Mitől?

- Az Orbán-kormány folyamatosan leépíti a demokrácia intézményrendszerét, gazdaságpolitikája nem az országot, hanem egy szűk oligarcha-réteget szolgálja, az uniós forrásokat nekik juttatja, nem fejlesztésekre fordítja. Mindent áthat az állami szintű korrupció. A választókat látványberuházásokkal, városközpont- és stadion-építésekkel vezetik félre. Kidobtunk nyolc évet, mert több ezermilliárd forint uniós támogatást nem fejlesztésekre költöttük. Ráadásul a kormány külpolitikája is teljesen elhibázott, hisz az Unió államai helyett a keleti, diktatórikus hatalmakkal működünk együtt. Ebben is korrupciós szándék sejthető, az orosz pénzből megvalósított paksi erőmű vagy a kínai hitelből épített vasút pénzmozgását az Unió nem tudja kontrollálni.

- Orbán és hívei azt hirdetik, hogy amikor kiemelten támogatják az ön által oligarcháknak minősített hazai befektetőket, akkor a nemzeti burzsoáziát építik, hogy a multikkal állják a versenyt a magyar cégek.

- A nemzeti burzsoázia erősítése bölcs és előrelátó cél. Magam is írtam nem egy tanulmányt arról, hogyan kell segíteni a nemzeti burzsoázia megszületését. Azokat a befektetőket, cégeket és termelőket kell támogatni, akik termékükkel, tudásukkal, szorgalmukkal, kreativitásukkal már bizonyítottak. Nekik kell segíteni abban, hogy fejlesszenek, munkahelyet bővítsenek, összefogjanak, közösen értékesítsenek. Az ilyen módszerek beváltak már sokfelé például a skandináv országok vagy Izrael ennek köszönhetően váltak erős gazdasági tényezővé. Csakhogy nálunk nem ez valósul meg, s hogy kiből lesz oligarcha, azt Orbán s köre dönti el. Rájuk írják a törvényeket, őket juttatják előnyökhöz, támogatáshoz, piachoz. Államosítanak valamilyen tevékenységet, aztán ugyanazt odaadják egy barátnak. Azt mondják, hogy te gyártsál ezt vagy azt, aztán az állam minden intézménye a hasonló termékek közöl kizárólag azt rendelheti meg. Ám ezek az agyontámogatott cégek teljesen életképtelenek a nemzetközi piacon, hisz nem szoktak hozzá a versenyhez, nem tudnak exportálni, nem hajtanak hasznot az államnak, épphogy az államból élnek. Nézzük meg, mi lett Simicska Lajos tízmilliárdos bevételű cégeivel a G-nap után?! Fulladoznak, csak addig voltak ezek erős cégek, amíg az állam gondoskodott róluk.

- Mellár Tamás korábban miért vonzódott a Fideszhez, miért látott jövőt ebben a pártban?

- Ma is úgy látom, hogy 1998 és 2002 között a Fidesz – ha hibázott is – jó úton járt. A kormány figyelt a holdudvarához kötődő szakemberek véleményére, okos gazdaságpolitikát folytatott, a GDP 53 százalékára leszorították az államadósságot, nőttek a bérek, csökkent a munkanélküliség. Aztán jött a választás, és a nyugdíjasoknak 19 ezer forintot ígérő szocik legyőzték a Fideszt. Akkor Orbánnal történt valami. Rájött, hogy ha még egyszer hatalomra kerül, olyan rendszert kell kiépítenie – akár a demokratikus jogok megnyirbálásával –, amit nagyon nehéz megbuktatni, a választókat pedig populista húzásokkal kell átverni. A 2010-es választás után a Századvégnél írtuk az elemzéseket és a tanulmányokat a magyar gazdaságról és arról, merre felé kell haladnunk, ám azokra már senki sem volt kíváncsi. Ebből lett elegem, és felálltam. Még a trafik-, meg a földmutyi előtt, mégis azt mondom, korábban kellett volna, már akkor, amikor Orbán választás előtt lepaktált az ország oligarcháival, abból már tudhattam volna, mi fog történni.

- Tegyük fel, hogy létrejön az összefogás és az ellenzék legyőzi a Fideszt. Utána az a sokféle párt miképp tud majd együtt dolgozni?

- Mindig azt mondom, hogy ha a tárgyalófelekben megvan a szakmaiság és a tisztesség, akkor bármit meg tudnak beszélni, és találnak megoldást a kompromisszumra. A V18 most azon dolgozik, hogy a leendő kormánynak milyen minimálprogramot kell vállalnia. Ha a minimumprogramban nem lesz egyezség, akkor a kormány hamar megbukik.

- Mi van, ha látja, hogy a következő kormány pártjai megint csak lepaktálnak az oligarchákkal?

- Az megint nem visz sehová, csak korrupcióhoz.

- De hát minden országban megtörténik ez…

- Igen, általában megtörténik, de fejlődés, sikeres modernizáció csak ott van, ahol ezt az összejátszást a minimálisra szorítják. Nekem közgazdászként, értelmiségiként, morális lényként küzdenem kell, hogy ezek a paktumok ne jöjjenek létre és ne működjenek.

Szélesedő támogatás
Egyre szélesebb az ellenzéki összefogás Mellár Tamás mellett Pécsen: az MSZP és a Párbeszéd után a szocialistákkal koordináltan induló Demokratikus Koalíció, majd az Együtt is jelezte, támogatják a pécsi egyetemen tanító közgazdászprofesszort. Az LMP sem zárkózik el: Hadházy Ákos a párt társelnöke lapunknak azt mondta, elképzelhető, hogy támogatnak olyan jelöltet, aki nem tartozik a párthoz.
Keresztes Lóránt, az LMP pécsi jelöltje kérdésünkre árnyaltabban fogalmazott: Mellárt tiszteli, és nagyon sok dologban egyetért vele, de azzal nem tud azonosulni, hogy a közgazdászprofesszor az MSZP-Párbeszéd szövetségben látja a lehetőséget a kormányváltásra. A Momentum egyelőre kivár a döntéssel, támogatja-e Mellárt.

2018.01.18 06:00

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04