Stop Soros!: csak a büntetés biztos

Publikálás dátuma
2018.01.18. 16:31
Fotó: Tóth Gergő

Közzétette a kormány a Stop Soros! névre hallgató törvénycsomag tervezetét. Az előírások értelmezhetetlennek vagy betarthatatlannak tűnnek, de az világos: a kormány célja a civilek vegzálása, kriminalizálása, büntetése – igaz, az kérdéses, hogy pontosan miként. Nem derül ki például az, hogy miként tartanák távol a schengeni külső határoktól a kiszemelt személyeket, és miért várják a civilektől, hogy saját magukat regisztrálják kvázi embercsempész szervezetként. Sokat elárul a tervezetről, hogy legpontosabban a szervezetek kötelezettségeit írja le, és azokat a szankcionálási lehetőségeket, amelyeket az egyesületek ellen lehet alkalmazni. 

A három törvényből álló jogszabálycsomag „az illegális migrációt támogató szervezetek” ellen lépne fel. Az ilyen egyesületeket adatszolgáltatásra és illetékfizetésre köteleznék, valamint bevezetnék az idegenrendészeti távoltartási intézményét. Utóbbi révén kitilthatók lennének Magyarországról az unión kívüli állampolgárok, magyar állampolgároknak pedig megtilthatnák, hogy a szerb-magyar határ nyolc kilométeres sávján belül tartózkodjanak. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a javaslatról februárban dönthet az Országgyűlés, és legkorábban jövőre lépne életbe.

Az adatszolgáltatás egyébként úgy képzeli el a kabinet: az a szervezet, amelyik magát „illegális migrációt támogató” egyesületnek tartja, jelentkezik a területileg illetékes bíróságon és kezdeményezi a saját nyilvántartásba vételét. Ezután három napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartó bíróság számára, ha külföldről támogatásban részesül. Az így nyilvántartásba vett szervezetek tárgyévet követő május 31-ig kötelesek tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy mennyi pénzt kaptak külföldről, valamint hogy az így szerzett támogatást pontosan mire költötték.

A tervezet szerint a külföldről származó támogatásokat az egyesületek csak az erre a célra létrehozott elkülönített bankszámlaszámon fogadhatják. Az érintett szervezeteket bevándorlási finanszírozási illeték megfizetésére is köteleznék, amelynek mértéke a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás 25 százaléka.

Ha az ügyész tudomást szerez arról, hogy egy szervezet támogatja az illegális migrációt, de az egyesület nem regisztrálja magát, akkor 15 napos határidővel felszólítja a szervezetet a mulasztás pótlására. Ha ennek sem engedelmeskedik a szervezet, akkor az ügyész a külföldről származó pénzbeli juttatás kétszeresének megfelelő bírság kiszabását kezdeményezheti a nyilvántartó bíróságnál. Később azt is kezdeményezheti, hogy az érintett szervezet utalja vissza a külföldről kapott támogatást, sőt végső esetben akár az egyesület megszüntetését is. Ezekről a bíróság mondja ki a végső szót.

Más módon is büntethetők a civil szervezetek: ha ugyanis a migrációt támogató szervezet nem fizeti be a 25 százalékos illetéket a tárgyévet követő június 31-ig, akkor a NAV a be nem fizetett illeték kétszeresének (a külföldről származó pénz 50 százalékának) megfelelő összegű bírságot szabhat ki. Az így befolyt pénzt határőrizetre fordítanák.

A törvényjavaslatban – a címet leszámítva – egyszer sem szerepel Soros György neve, ám Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető szavai szerint könnyen lehet, hogy a vállalkozót is érintik majd az szabályok. – Ahhoz, hogy valakit ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar állampolgárság igazolására van szükség – fogalmazott, megjegyezve, hogy ha valakinek nincs magyar útlevele – márpedig a kormányközeli Origo.hu szerint Soros Györgynek nincs ilyen jellegű okmánya – akkor kitiltható. A döntést belügyminiszter hozza meg, és legfeljebb a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére rendelhető el. Az érintett a bíróságon kérhet jogorvoslatot. Állampolgárságot igazolni egyébként magyar személyi igazolvánnyal, útlevéllel, állampolgársági bizonyítvánnyal vagy honosítási okirattal lehet.

Sokat kell még várni az OLAF-jelentésre
– Én nem foglalkozom senkinek a magánéletével. Miniszterként és polgármesterként is mindig én értesültem utoljára a belső pletykákról – jelentette ki a csütörtöki kormányinfón Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt arra a kérdésre felelte: Hódmezővásárhely vezetőjeként tudott-e arról, hogy Orbán Viktor lányának a párja a város világítását fejlesztő Elios Zrt. vezetője? – Az Elios jó ajánlatot adott, ez volt a legjobb ajánlat – tette hozzá a miniszter, aki szerint most sokkal jobb a városban a közvilágítás.
Tiborcz István korábbi cégének egyébként a hódmezővásárhelyi megbízás jelentette a későbbi pályázatokhoz a referenciát. A vállalattal gyanús közbeszerzési sikereit feltáró OLAF-jelentésről Lázár azt mondta, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára csak az Európai Bizottság vizsgálatának lezárása után lesz lehetőség, a testület azonban még meg sem kezdte a jelentés értékelését.
Az OLAF javaslatokat tett az ügyészségnek, a kormány álláspontja pedig az, hogy minden ilyet ki kell vizsgálni – tette hozzá. Lázár János a 4-es metróra vonatkozó párhuzamot úgy kommentálta: az a jelentés öt év után lett nyilvános, miután az eljárás lezárult és az érintett fővárosi önkormányzat a beleegyezését adta.

Szerző
Frissítve: 2018.01.18. 22:24

Így is meg lehetne akadályozni a zebrás gázolásokat

Publikálás dátuma
2018.01.18. 16:30
Illusztráció: AFP
Láthatósági zászló lehet az egyik megoldás a zebrás gázolások megakadályozására - írta a hvg.hu. A portál utánajárt, hogyan valósítható meg a KRESZ-ben egyelőre nem szereplő, ám önszerveződő helyi csoportok és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által is támogatott javaslat.

Tenni kellene valamit a növekvő gyalogosgázolások ellen - írta a portál, szerintük elsősorban arra van szükség, hogy az autósokban tudatosodjon: a zebrák közelében fokozott óvatossággal kell közlekedni. Jelenleg ugyanis a nem jelzőlámpás átkelőhelyeknél a járművek gyakran nem állnak meg, igaz, nem feltétlenül azért, mert nem akarnak, hanem mert esetleg nem látják meg időben a járókelőket. Ezen segíthet egy egyszerű és olcsó megoldás, a zászlós zebra, amelyen a gyalogosoknak úgy kell áthaladniuk, hogy az út egyik oldalán található rikító színű, láthatósági zászlót a kezükbe fogva megvárják, amíg az autók megállnak, majd az út másik oldalára érve visszahelyezik a zászlót a tartóba. 

A rendszer Gödöllőről, önszerveződéssel indult, az egyik kezdeményezője szerint egy zebra zászlós felszerelése, ezáltal biztonságosabbá tétele nagyjából hatezer forintból megoldható. Jelenleg 15 településen, 33 gyalogos-átkelőhelyen használják a rendszert. Nemrégiben indult el Vácott, Pomázon, Budakalászon, Pátyon, Tárnokon, Kartalon, Diósdon, Érden, Bagon, illetve Szentendrén. A hvg.hu a Magyar Közúttól megtudta, a zászlózáshoz közútkezelői hozzájárulásra van szükség. Ilyet eddig csak Vác kapott, a többi települést felszólították az engedély beszerzésére. A zászlós gyalogos-átkelőhelyek hasznosságát illetően egyelőre nincs sem hazai, sem nemzetközi tapasztalat. A Magyar Közút emiatt saját hatáskörében nem tervezi a zászlós zebrák üzembe helyezését, vagyis a feladat továbbra is az ötletben fantáziát látó magánszemélyekre és szervezetekre hárul. 

A kezdeményezők szerint a zászlós megoldás csupán egy kis eszköz a láthatóság növelésére, nem nyújt végleges megoldást az évente mintegy ezer zebrán történő gázolás elkerülésére. További részleteket itt olvashat.

 

Szerző

Lekvár több mint egymillióért - Édes élet a KDNP-frakciónál

Publikálás dátuma
2018.01.18. 15:08
A mindig nagyon szigorú, és erkölcsi magaslatokról megnyilatkozó frakcióvezető úr, Harrach Péter - Népszava fotó
Valamennyi parlamenti frakció valamennyi, a közös pénzből fedezett 2017-es szerződését, ahogy a költekezéseikre vonatkozó adatokat is kikérte az Országgyűlés Hivatalától a 168 óra. Izgalmas olvasmány lett belőle. Kiderült egyebek mellett, hogy tavaly meglehetősen nagy lábon éltek az országgyűlési képviselőink. Köztük is annak a pártnak a (frakció) tagjai, amely ugyan formailag kormányon van, de a  közvélemény-kutatók által mérhetetlen támogatottságúnak számít.  

A jófajta borocskák

A 2016-ra vonatkozó adatokat még a Népszava kérte ki,  amelyekből kiderült: két éve a KDNP frakciója csaknem másfél millió forintért vásárolt italt. Magyarázatképp akkor a lapnak azt mondták, hogy abban az évben számos kisebb-nagyobb rendezvényt tartottak, „köztük sajtófogadásokat, sajtótájékoztatókat, a kárpátaljai, erdélyi és a felvidéki magyarokkal, valamint választópolgárokkal találkozókat", és hát a vendéglátás, ugye.

Idén már nem kényszerülnek efféle magyarázkodásra, ugyanis  tavaly már nem nevesítették szerződéseikben az alkoholtartalmú italokat. Az étvágy azonban nem csillapult:  a KDNP 17 képviselőt számláló frakciója összesen 4 millió 837 ezer 593 forintot költött el csak élelmiszer- és italvásárlására 2017-ben.

Az áldott jó (keresztény ) szív

Ajándékcsomagok és ásványvíz címen tavaly 10 szerződést is kötöttek, az Országgyűlésnek leadott számlák tanúsága szerint 9 millió 395 ezer 872 forint értékben. De a KDNP ajándékozási kedve itt nem állt meg - írja a 68 óra - 18, a Lekvárosház Kft.-től is vásárolt kétszer ajándékcsomagokat, 1 millió 201 ezer 339 forintért – igen, a cég nevéből és honlapjából következően ennyit fordítottak a kereszténydemokraták lekvárra –, de további ajándékkosár és –csomagbeszerzéseik is voltak 1 millió 863 ezer 850 forint értékben. De, hogy ne csak a test, a szellem is jóllakjon, könyveket is adtak ajándékba: négyszer rendeltek, összesen 883 ezer 172 forintért.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző