Fidesz-szavazók is otthon maradhatnak

Publikálás dátuma
2018.01.18. 20:30
A kép illusztráció. Fotó: Tóth Gergő
Egyszerre nő az elégedetlenség, és ernyed a választási részvételi hajlandóság – az ellentmondás azonban csak látszólagos. A magyarázat: a Fidesz elkezdett felpuhulni, és a jelek szerint az ellenzék ebből kapitalizálhat.

Két hónap alatt 600 ezer ember ábrándult ki a kormányból, így a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megrendelésére készített kutatása azt mérte: azaz 4,92 millió választó elégedetlen a kabinet tevékenységével. Így mindössze 3,2 millió embernek tetszik amit a kormány csinál. Csakhogy a kormányt váltani szándékszó ellenzéknek meg kell küzdenie egy ellentmondással: miközben nő az elégedetlenség, fonnyad a választási kedv.

Apad

Ahogy a lenti ábra mutatja, a választási részvételi hajlandóság – szintén az említett két hónap alatt – három százalékponttal csökkent, a biztosan nem választók száma pedig hat százalékponttal nőtt. Ez azt jelenti.: körülbelül 260 ezer választó döntött frissiben úgy, távol marad a választásoktól (legalábbis, ha most vasárnap lenne esedékes a megmérettetés).

A kevesebb néha több

Márpedig egy ilyen változás – a szavazási kedv apadása – alapvetően a Fidesznek kedvez. Hiszen a politológusok összecsengő állítása szerint minél tömegesebb a részvétel, annál sikersebben szerepelhet az ellenzék. És minél kevesebben mennek el szavazni, a kormánypárt annál jobban áll a maga nagyjából 2–2.3 millió biztos választójával. Most viszont nem ennyire egyértelmű a helyzet. Egyrészt a Fidesz tábor zsugorodott 1 százalékkal (így a teljes népesség 26 százaléka szereti, ez mintegy 2,15 millió embert jelent). Másrészt a kormánypártiak lelkesedése is csökkent: míg szavazóik közül novemberben még 80 százalék ment volna biztosan szavazni, ez az arány januárban 75 százalék. Vagyis további, körülbelül 180 ezer Fidesz-szavazó maradhat otthon az áprilisi választások idején.

Az ellenzék épp átpozicionálja magát

Épp ezért az eredményekből az is kiderül, a választási kedv csökkenésével nem járt együtt a kormányváltási kedv csökkenése. Amíg azok száma változatlan maradt, akik annak örülnének jobban, ha a Fidesz maradna továbbra is kormányon, a váltást várók száma választások közeledtével nagyjából 160 ezer fővel emelkedett. Hogy mindebből az MSZP-re és a Jobbikra nézve mi következik, arról a Vasárnapi Hírek most szombaton megjelenő számában lehet bővebben olvasni.

Szerző

A kormány elismerte, hogy veszteséges lesz Paks 2

Publikálás dátuma
2018.01.18. 20:07
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.

Szűk két hete maradt Ausztriának (vagy bárki másnak), hogy a paksi bővítés állami támogatásáról szóló bizottsági döntést megtámadja az EU Bíróságánál: a verdiktet december elsején hozta le az EU hivatalos lapja, onnantól ketyeg a két hónapos táridő. Már a döntés publikálása is szokatlan volt – tavaly márciusban született meg, és nyolc hónapon át húzták a nyilvánosságra hozatalát a fordítás időszükségletére hivatkozva, végül csak angolul adták ki, majd egy időre az angol szöveget is visszavonták –, a tartalma pedig még inkább rendhagyó. A most elkészült elemzés hasznos segédanyag lehet, amennyiben a vitatott bizottsági álláspont miatt per indul Paks 2 ügyében.

A döntés először is megállapítja, hogy a paksi beruházás teljes egészében állami támogatásból valósult meg (mint az elemzés emlékeztet rá, ez volt az az állítás, amit az Orbán-kormány mindvégig tagadott), a tőkeköltsége magasabb a várható hozamnál, ami a 10 éves építési és a 60 éves üzemelési időtartam alatt ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent – ezt a veszteséget kell az állami támogatással kompenzálni. Hasonló súlyú megállapítás a Bizottság részéről – amelyet a kormány az uniós vizsgálat lezárása érdekében ugyanúgy elfogadott, mint az állami támogatás tényét – az is, hogy „a nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt” piaci alapon senki sem építene atomerőművet az EU területén, mert nem éri meg.

Jogos kérdés persze, hogy miért hagyott jóvá a Bizottság versenyjogi főigazgatósága egy nukleáris beruházást, amely állami támogatást igényel, és torzítja a piacot. Az elemzésből – illetve magából a bizottsági döntésből – kirajzolódó választ eddig nem verte nagydobra a kormány: azért, mert a projekt uniós célokat szolgál (hogy mennyiben, arra később még kitérünk).

A döntést elemző tanulmány szerint az Orbán-kormány a paksi paktum előtt nem vizsgált meg egy sor fontos kérdést, vagy legalábbis egyetlen adatot sem terjesztett elő, ami az ellenkezőjét igazolná. „Nincs reális becslés a várható tényleges áramigényre: a kiindulásként használt 2011-es magyar Energiastratégia számai teljesen hamisak, és már az azóta eltelt 6 évben sem teljesültek. Azt sem vizsgálták, hogy ezt az igényt Paks II a kalkulálható termelői áramárral valóban piaci alapon ki tudná-e elégíteni. Hiányzik továbbá a lehetséges alternatívák megfelelő mélységű elemzése is, hogy azok vajon nem kedvezőbbek-e pénzügyi, energetikai szempontból” - olvasható az elemzésben.

Az elemzés felidézi: „Az eljárás tétje az volt, hogy van-e állami támogatás a projektben, és ha van, akkor megfelel-e a vonatkozó uniós szabályozásban foglalt (engedélyezett) állami támogatás feltételeinek, vagy tiltott állami támogatásnak minősül. A helyzetet bonyolítja, hogy az atomenergia használatával kapcsolatos alapvető szabályokat egy 1957-es külön szerződés, az Euratom Szerződés szabályozza, ennek speciális szabályait az eljárás során ugyanúgy figyelembe kellett venni. A Bizottság azért hagyta jóvá az állami támogatást, mert úgy látta, hogy a beruházás a magyar állam és az Európai Unió közös érdekét szolgálja, amit az Euratom Szerződés 2. cikkéből vezettek le: eszerint „az atomerőmű építése az Euratom szerződés szerint uniós cél, s mint ilyen, állami támogatásban részesíthető”. Az elemzés ugyanakkor leszögezi: az Euratom Szerződés vonatkozó passzusának elsődleges célja nem az európai atomenergia-termelés, hanem az annak biztosításához szükséges tudományos, innovációs és kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenység kritikus tömegének megteremtése volt”, vagyis állami támogatással atomerőműveket nem, csupán a kutatóreaktoroktól a részecskegyorsítókig sokféle, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájához tartozó létesítménytípust lehet megvalósítani – ez volt egyébként mindeddig az egységes európai álláspont. „Egy új, orosz technológiára és orosz tudományos háttérre támaszkodó atomerőmű felépítése az EU területén csak a Bizottság egyoldalú, atomenergiapárti jogértelmezésével minősíthető közös európai célnak” - szögezte le az elemzés.

A bizottsági döntés egyik leggyengébb pontja, hogy az állami támogatást azzal a feltétellel engedélyezte: Paks 2 a tervezett idő- és költségkereten belül épül meg – majd kimondta: „A Bizottság megállapította, hogy mivel ez lesz az egyik első VVER III+ reaktor a világon, és a Roszatom külföldi megrendelései átlagosan 2 évet késnek, illetve, hogy a beruházás jelentős részét a közbeszerzési szabályoknak megfelelően kell végrehajtani, jelentős csúszásra kell számítani a befejezést és a piacra termelés beindulását illetően”. Ezt az ellentmondást azóta sem sikerült feloldani. A másik feltűnő hiba annak deklarálása, hogy az atomerőmű – amely, mint fentebb láttuk, állami támogatás nélkül, piaci alapon sosem épülne meg – nem lesz piactorzító hatású. Egy harmadik jelentős hiányosság, hogy a Bizottság a megtérülési számításoknál elfogadta Paks 2 majdani 90 százalékos átlagos kapacitás-kihasználást, miközben maga is kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Duna vizére támaszkodó friss vizes hűtés az év minden szakában, minden vízállás mellett lehetővé tesz-e ilyen magas fokú kihasználást a környezetvédelmi szabályok betartása (a Duna túlzott hőterhelésének kiküszöbölése) mellett.

Jávor a Facebook-on annyi kommentárt fűzött az elemzéshez: „a paksi bővítés uniós jóváhagyása politikai döntés volt, aminek jogi alapjai alaposan megkérdőjelezhetőek” - azt viszont egyelőre nem tudni, Ausztria meglépi-e a tavalyi kormányváltás előtt beígért lépést, vagyis a bírósághoz fordulást.

Szerző

Észak-Pest: Hiszékeny, Horváth, Hajdu is nyerhet

Publikálás dátuma
2018.01.18. 18:47
Hajdu László (DK, 15. kerület) Fotó: Népszava/Vajda József
Érdekesek a politikai háttéralkuk Angyalföldön, Újpesten és Rákospalotán. Egy MSZP-s, egy volt MSZP-s és egy DK-s jelölt száll be jó eséllyel a választási küzdelmekbe. Még az is előfordulhat, hogy mindhárom helyen roggyan a Fidesz. A történet tanulsága az, hogy az országos kampányt felülírhatják a helyi „mikro-korteshadjáratok”.

A 13. kerületben a szocialisták Hiszékeny Dezsőt, az elmúlt években vesztegetési ügy miatt gyanúsított, de aztán jogerősen felmentett képviselőt indítják, aki 2006 és 14 között Dr. Tóth József polgármester vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere volt. – A személyemen keresztül a kerületet támadták – nyilatkozta korábban a titkosszolgálati fedett nyomozóval, ötmilliós, de bizonyítatlan ajánlattal tarkított ügyről a képviselő. (Az eset 80 százalékát 2033-ig titkosították. – Karcosabb lettem – mondta a hosszú menet után Hiszékeny. De mégis csak ő az, akinek papírja van arról, hogy nem lehetett megvesztegetni.)

Keményebb menet lesz

A jellemzően baloldali kerületben, ahol mindig hangsúlyozzák, hogy más modell alapján politizálnak, mint az országban, a Fidesz Harrach Tamást (Harrach Péter egykori családügyi miniszter fiát) indítja, aki 2010-ben kampányfőnökként szállt be a helyi politikába, így lett belőle önkormányzati képviselő és Fidesz-frakcióvezető a kerületben. Energikus politikusnak tartják, akivel lehet ugyan egyezkedni, de a pártérdeket messzemenően figyelembe veszi. A vesztegetési ügyet túlélő Hiszékenynek jó esélyei vannak, mert ott áll mögötte a kerület teljes MSZP-s struktúrája, de a lendületes Harrach keményebb ellenfél lehet, mint a korábbi újlipótvárosi jobboldali aspiránsok (például Szanyi idejében).

A hagyományos Fidesz-MSZP párharcba próbált beékelődni az ősz folyamán Gyurcsány Ferenc, akinek értesüléseink szerint egy időben határozott elképzelései voltak arról, hogy elinduljon a Demokratikus Koalíció színeiben egyéni jelöltként, de ezzel a kerület vezetői körében nem aratott osztatlan sikert.

Újpestet túl sokan osztják

Így a DK még intenzívebben fókuszált Újpestre – legalábbis annak tuti-befutó körzetére, amit már több hónapja kér rendületlenül. Kiss Péter halála után itt is maradt a szocialista fölény, a nyugdíjas határőrtiszt Horváth Imre lett az MSZP képviselője, akinek bázisát ugyanaz a tényező biztosítja, amire Hiszékeny is támaszkodik. Horváth nem nagyívű szónoklatokkal és beruházásokat érintő nagy dobbantásokkal nyert a Fidesz ellen 20 százalékkal (!), eredményét a kisközösségi szavazói bázis szisztematikus építésével érte el káposztásmegyeri önkormányzati képviselősége idején. A lakótelepi környezetben Horváth otthonosan mozogva formálta természetes kapcsolatait, és úgy készült a 2018-as választásokra, hogy megint kipróbálhatja magát a szocik jelöltjeként. Aztán tavaly év végén váratlan dolog történt. Az MSZP ejtette Horváthot, és ezt nem indokolta senki. Ellenben nyilvánosságra került, hogy Újpesten a háttéralkuk megkötése után átengedték a terepet a DK-nak, és Varju László alelnök veheti fel a versenyt a Fidesz jelöltjével szemben.

Aki sporthasonlattal élve nem kispályás játékos. Zsigmond Barna Pál tavaly év elején lett alpolgármester Wintermantel Zsolt polgármester mellett. A marosvásárhelyi jogász azelőtt csíkszeredai főkonzul volt, később több hazai minisztériumban szerzett tapasztalatot, nős, öt gyermek édesapja.

Horváth Imre övön aluli ütésként fogta fel, ahogy elbántak vele. Amint kiderült, hogy Varju lesz a fő ellenzéki jelölt, kilépett az MSZP-ből, majd felröppent a hír, hogy az LMP beáll mögé, őt fogja támogatni. Sakkjáték kezdődött, aminek az lett a vége, hogy Horváth minden bizonnyal független jelöltként próbálja kamatoztatni a helyi kapcsolatait. Amivel itt győzni is lehet a nagyágyúk ellen. A gond, hogy Varju belépésével túl nagy szeletekre vágták az ellenzéki tortát. Horváthnak valamivel kevesebb az esélye, mint Hiszékenynek. Ráadásul az MSZP saját szavazóit megpróbálja a DK-jelöltje mögé sorakoztatni. Ha sikerül, akkor Varju lenyomja Horváthot, de korántsem biztos, hogy ez elég lesz egy baloldali győzelemhez.

Az óriáskerület nem inog

A 15. kerületben erősebb a DK pozíciója, de ennek fő oka a rákospalotai polgármester, a 70 éves Hajdu László személye. Hajdu szintén annak a kisközösségi politikai bázisnak a szülöttje, mint Horváth, ott van minden kerületi kulturális vagy sporteseményen, és viszonylag jól állja az ütéseket is, mert az elmúlt években folyamatos támadásokban volt része. Nyáron és ősszel odáig fajult a dolog, hogy a Fidesz-KDNP önkormányzati frakciója – a képviselő-testületben kialakult patthelyzetet kihasználva – kísérletet tett jogkörei elvonására. Hajdu, aki a helyi Fidesz erős emberének, László Tamás országgyűlési képviselőnek (az előző polgármesternek) áll útjában azzal, hogy létezik és prosperál, végül megerősödve került ki a csatározásból, és úgy vághat neki DK-jelöltként az országgyűlési választásoknak, hogy Gyurcsányékkal közölte: nincs szüksége helyre az országos listán, mert csak az érdekli, hogy tud-e győzni egyéniben vagy sem.

Hajduval szemben ott áll tehát az újpalotai lakótelepet is magába foglaló óriáskerületben László Tamás, akiről az a hír járja, hogy a háttérből bábként mozgatja a helyi képviselő-testület fideszes frakcióját. Ha pedig ellent mondanak neki – mint karácsony előtt történt –, nincs kegyelem, annak rögtön a pártból való kizárás a vége.

Hogy még érdekesebb legyen, itt a környezetvédelmi kérdésekben otthonosan mozgó, a testületi vitákban karakteres hangot megütő Szilvágyi László személyében az LMP külön jelöltet indít, és már a Jobbik is bemutatta Gyenes Géza doktort, aki a rendszerváltás idején a Dunántúlon működött, most itt fogják kipróbálni.

A legizgalmasabb a fideszes kvázi-jelöltek elindítása. Hírlik, hogy a Fidesz országosan alkalmazza azt a módszert, hogy az ellenzéki zóna roncsolása érdekében álfüggetlen jelölteket támogat. A 15. kerületben ilyesfélének tekintik politikai ellenfelei Móricz Esztert, az MSZP-ből tavaly kizárt képviselőt, akinek szavazatára a Hajdu elleni fenekedések idején mindig nagy biztonsággal számíthatott a Fidesz-frakció. A friss értesülések szerint Móricz a pártok jelöltjeinek árnyékában függetlenként indul, hogy néhány százalékot lefoglaljon. Ami jól jöhet a kormánypártnak az ingatagabb helyeken.

Szerző