Tarlós elfeledkezett a Vörös Hadseregről

Publikálás dátuma
2018.01.18 16:48
Fotók: Szergej Markoszov
Fotó: /
Sokan talán észre sem vették, de néhányan csendesen demonstráltak Tarlós István főpolgármester ellen a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen.

Egy férfi felállt, és hátat fordítva hallgatta a főpolgármester beszédét. Egy asszony, amikor Tarlós István elkezdte felszólalását, hátrament, és az oszlop takarása mögé állt, egy másik nő tüntetőleg elhagyta a zsinagógát: mindketten megerősítették lapunknak, hogy a főpolgármester jelenléte ellen tiltakoznak.

A budapesti gettó felszabadításának 73-ik évfordulója alkalmából rendeztek megemlékezést csütörtök délelőtt a Dohány utcai zsinagógában. A meghívóból kiderült, hogy Frölich Róbert országos főrabbi és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke mellett Tarlós István főpolgármester is megemlékező beszédet mond.

Akadtak, akik nem felejtették el, mi történt 2011-ben. A fővárosi önkormányzat akkor a szűkös anyagi lehetőségekre hivatkozva az előző évinek mintegy harmadára (5,5 millió forintra) csökkentette a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menete támogatását. A néppártosodást akkor még hírből sem ismerő Jobbik egyik politikusának ez is sok volt. Követelte, hogy egyetlen fillér közpénzt se adjanak olyan rendezvényre, ahol szocialista és liberális politikusok „hivatásos médiarettegők gyűrűjében a magyarságot gyalázzák”.

Ilyen körülmények között – a támogatás visszanyesése ellenére – gesztussal ért fel, hogy a fideszes Tarlós István beszédet mondott az Élet Menetén. Csakhogy a főpolgármester ugyanebben az évben minden tiltakozás ellenére kinevezte a szélsőjobboldali Dörner Györgyöt az Új Színház élére. Nem emlékszünk rá, hogy a főpolgármester azóta valamelyik évben részt vett volna az emlékmeneten.

Tarlós személyétől függetlenül közösségi oldalakon olyan vélemények is megjelentek, hogy politikusokat egyáltalán nem kellene engedni beszélni zsinagógában. Tegyük hozzá: 2005-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólalt a Dohány utcában (a megemlékezésen Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin akkori szocialista házelnök, volt kormányfőként Boross Péter és Orbán Viktor is megjelent). Igaz, akkor a gettó felszabadításának kerek évfordulója volt: a hatvanadik.

Információnk szerint a mostani rendezvényre Heisler András hívta meg Tarlós Istvánt. Kérdésünkre Heisler pontosított: a főpolgármestert a Mazsihisz és a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) hívta meg. A Tarlós szereplését megelőző belső vitákról a Mazsihisz elnöke csak annyit mondott: „mindig vannak viták”.

Megkérdeztük az országos főrabbit is. Frölich Róbert szűkszavúan a tények rögzítésére szorítkozott: „Ő a főpolgármester, az eseményt pedig a fővárosi gettó Vörös Hadsereg által történt felszabadításának évfordulója alkalmából tartják”.

A rendezvényen a kormányt Latorcai Csaba helyettes államtitkár képviselte, több ellenzéki politikust is látni lehetett: Bokros Lajost, Fodor Gábort, Gyurcsány Ferencet. A főpolgármester ellen tiltakozók nem akarták megzavarni a megemlékezést, a jelenlévők nagy része talán nem is érzékelte, hogy csendes demonstráció zajlik.

Tarlós István hangsúlyozta, hogy az egykori bűnök elismerése nem a gyengeség jele, hanem a feldolgozás és megbocsátás lehetősége. Arról azonban, hogy a budapesti gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, szót sem ejtett. Helyette a „történelem sorsdöntően kedvező fordulatáról”, „lebontott falakról” beszélt.

Frölich Róbert ellenben nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a budapesti gettó túlélői a Vörös Hadseregnek köszönhetik életüket. Heisler András is megemlékezett arról, hogy a Vörös Hadsereg hozta el a szabadságot, és nem csupán a magyar zsidóság, hanem az egész ország számára. Még akkor is, ha aztán újabb megszállás következett.

2018.01.18 16:48

Érdemes bezárni az állatokat a tűzijáték idejére

Publikálás dátuma
2018.08.19 11:33
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Valóságos sokkhatást okoz a tűzijáték az állatoknál; az augusztus 20-ai tűzijáték miatt a kutyák és a macskák elszökhetnek, de félelmükben támadhatnak is - hívta fel a figyelmet az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében. Az egyesület azt javasolta, hogy a tűzijáték idejére az állatokat vigyék zárt helyre, így a hanghatások csak tompítva jelentkeznek. Ez azt is jelenti, hogy az állatokat nem szabad az ünnepre elvinni, mert a fény- és hanghatások pánikot okozhatnak náluk. A biztonság kedvéért érdemes az állat gazdájának elérhetőségét tartalmazó bilétát elhelyezni a kutyán vagy macskán. Ha az állat elszökött, akkor érdemes a lakhelytől távolabb is, tíz kilométeres körzetben keresni - írták.
2018.08.19 11:33

Halat és kenyeret osztana a menekülteknek Iványi Gábor gyülekezete

Publikálás dátuma
2018.08.19 11:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
A magyar állam nem ad enni azoknak, akik a tranzitzónában várják a fellebbezésük elbírálását. Az el nem ismert kisegyház bibliai szimbolikával segítene.
Három felhívást tett közzé Facebook-oldalán a Magyar Evangéliumi Testvérközösség. Az Iványi Gábor által vezetett, hivatalosan el nem ismert egyház „a Magyarország déli határán fogvatartott és szándékosan éheztetett menekült embertársainknak” szeretne minimális ellátást – naponta öt szelet kenyeret, egy halkonzervet és egy almát szeretnénk biztosítani. Azokra céloznak, akik a tranzitzónában tartózkodnak, és mivel nem először nyújtották be kérelmüket, azaz fellebbeznek, a szigorú törvény értelmében nem kapnak élelmezést sem. A Magyar Helsinki Bizottság becslése szerint ők körülbelül ötvenen lehetnek. Az augusztus 20-ra tervezett akciónak erős bibliai szimbolikája van: Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézus csodát tett az étellel: öt kenyérből és két halból ötezer férfit, illetve az asszonyokat és gyerekeket lakatta jól.  Az első felhívás az egyház híveinek és támogatóinak szól, hogy járuljanak hozzá az akció költségeihez. A másodikat a kormánynak címezték, és felszólítják, hogy „azonnal vessen véget annak a kínzásnak”, mely „hadifoglyokkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben is elfogadhatatlan”. A harmadik egy nyílt levél a bevett egyházak vezetőihez, amelyben csatlakozásra kéri őket a testvérközösség, illetve emlékezteti őket, hogy a státuszuk miatt „Magyarország vezetésének minden döntése mögött Önöknek is ott kell állniuk felelősséggel”.
2018.08.19 11:29