Közeledne Ankarához az Európai Unió

Az Európai Unió vezetői csúcstalálkozón kívánják fogadni Recep Tayyip Erdogan török elnököt. A Die Welt című német lap szerint a magas szintű megbeszélések helyszíne Brüsszel vagy Szófia lehet, mivel jelenleg Bulgária az EU soros elnöke. A beszámoló szerint az Uniót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök képviseli majd. A legutóbbi ilyen szintű találkozót még tavaly májusban, a NATO brüsszeli csúcstalálkozójának margóján rendezték meg.

Brüsszel láthatóan arra törekszik, hogy elsimítsa a feszültségeket Ankarával, ezért kevesebb szót ejt a sorozatos török jogsértésekről. Berlinnek is fontos a jó viszony, hiszen az országgal szűk két éve kötött megállapodás óta jóval kevesebb menekült kért letelepedési engedélyt Németországban. Törökország is próbál közeledni az EU-hoz, január elején Erdogan Emmanuel Macron francia elnök vendége volt. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pedig a közelmúltban többször hangsúlyozta: nincsenek konfliktusaik Berlinnel.

Brüsszeli diplomáciai források ugyanakkor azt is elmondták, a megbeszéléseken nem lesz téma Ankara uniós integrációja.

Szerző

Wizz Air: a nevető harmadik Schwechaton

Publikálás dátuma
2018.01.19. 06:35
Máig várják a befektetők vételi ajánlatát erre a gépre is Fotó: Andrey Khacatryan

Január 19-ig jelentkezhetnek Korneuburgban azok a befektetők, akik vételi ajánlatot kívánnak tenni a decemberben csődöt jelentett Niki légitársaságra. Az anyavállalatával, az Air Berlinnel együtt elbukott, az egykori osztrák Forma 1-es versenyző, Niki Lauda tulajdonában volt céget, amely az Ibériai-félszigetre szállított német és osztrák turistákat, egyszer már majdnem eladták a British Airways és az Iberia anyavállalatához, az IAG-hez tartozó spanyol fapados érdekeltségnek, a Vuelingnek. Ez a cég ugyanis összesen 20 millió eurót fizetett volna a Niki márkanévért, a repülőgépekért, többet, mint a többi versenytárs.

Az adás-vétel azonban nem jött létre, az utasok érdekeit védő Fairplane nevű szervezet ugyanis megtámadta a berlini döntést. Arra hivatkozott, hogy a Niki 1000 dolgozójából 800 osztrák állampolgár, a cégnek komoly érdekeltségei vannak Ausztriában. A keresete eredményes volt, az üzletet érvénytelenítették, a tárgyalást áthelyezték a schwechati repülőtér közelében található bíróságra, ahol teljesen elölről kezdődik a per. Az osztrák helyszín, amelyről gyorsan született egyezség, mivel az új osztrák kancellár és helyettese is akcióba lépett, kedvező a 800 légi alkalmazottnak, mivel az osztrák csődalapból hamarabb számíthatnak elmaradt fizetésük, nyaralási pénzük folyósítására. A Niki becsődölésével 450 ezer repülőjegy vált értéktelenné, az ügyfelek összesen 1,2 millió eurót követelnek a cégtől. Tetézi a gondokat, hogy februárban távozik a fapadostól Oliver Lackmann, a Niki vezetője, aki egy másik repülővállalkozáshoz megy, állítólag függetlenül a csődtől.

A 68 éves Niki Lauda már a berlini tárgyaláson is részt vett, az alkudozásban azonban alulmaradt. Az országában mindmáig népszerű egykori versenyző, aki sokáig pilótaként is dolgozott, állítólag 5 millió euróval kisebb összeget ajánlott, mint a győztes konkurens. Lauda cáfolta az összeget, egyúttal bejelentette, hogy ügyvédjével újra átvizsgálják a Niki papírjait, s megpróbálnak ismét versenybe szállni.

Felfigyelt az Air Berlin és átmenetileg a Niki bécsi eltűnésére a 2004-ben alapított, a londoni tőzsdén jegyzett fapados magyar légitársaság, a Wizz Air, amelynek vezetője, Váradi József januárban bejelentette, hogy az idén három repülőgépet (csupa A320-321-ea Airbust) állomásoztatnak Bécsben, pontosabban Schwechaton, s a három géppel, áprilisi, júniusi és novemberi starttal összesen 17 légi járatot indítanak az osztrák fővárosból. Az első célpont a lengyelországi Gdansk, a boszniai Tuzla és a bulgáriai Várna. A desztinációk száma ezzel 145-re emelkedik. Váradi elmondta, hogy elsősorban olcsó jegyáraik révén agresszív terjeszkedésbe fog a cég, a márciusig 30 millió főre becsült utasforgalom 9 éven belül elérheti a 100 milliót.

A Wizz Air légiflottájának négy év az átlagéletkora, az egyenként 180 ülőhelyes gépek napi 12,2 órát dolgoznak. A bécsi kitelepülés mintegy 277 millió eurós befektetést igényel, amivel kapcsolatban Váradi József elmondta, hogy a repülőtársaság legfőbb tulajdonosai amerikai nyugdíjalapok, s hogy a cég kizárólag készpénzből fejleszt, nem vesz fel bankhitelt. Jelezte, hogy a Niki cég iránt nem érdeklődik, elsősorban a személyzet szerinte nagyon magas fizetése miatt.

A schwechati repülőtér vezetői örülnek a Wizz Air megjelenésének, számításaik szerint 120 új munkahelyet tudnak ezzel összefüggésben teremteni. 2017-ben egyébként már 16 százalékos volt a bécsi repülőtéren a fapados társaságok aránya, míg 2012-ben csak 4,9 százalékot értek el a forgalomban.

A Brexit után is lesz élet

Publikálás dátuma
2018.01.19. 06:32
Macron és May: a hűvös nyugat-európai időjárás nem zavarta meg a tárgyalások meleg, bensőséges hangulatát Fotó: AFP/Ludovic Mari
A francia elnök első hivatalos nagy-britanniai látogatása a két ország közötti kapcsolatok széles skáláját bizonyította.

A Londontól 60 kilométernyire található elit katonai akadémia, Sandhurst volt a helyszíne csütörtökön Theresa May és Emmanuel Macron, valamint népes tárgyalódelegációik megbeszéléseinek. A csúcstalálkozót felfokozott várakozás előzte meg. A brit kormányfő azt kívánta bizonyítani, hogy a Brexitről hozott döntés ellenére a szigetország „nem készül elhagyni Európát”. Az eszmecsere pedig bizonyította, hogy mind az Egyesült Királyság, mind Franciaország és Európa továbbra is fontosnak tekinti a két ország közötti szoros kapcsolatokat. Emmanuel Macron elnökké választása óta először tett hivatalos látogatást Nagy-Britanniában. Az pedig külön jelentőssé tette Európa jelenleg legerősebb politikai vezetőjének tárgyalásait, hogy nem egészen egy héttel követte Donald Trump amerikai elnök egy éve tervezett londoni vizitjének lemondását.

Ahogy azt már Macron elnök hét eleji calais-i tartózkodása is sejtette, a határ biztonsága, az illegális bevándorlók távoltartása kiemelt témája volt a brit-francia megbeszéléseknek. Theresa May kormányfő 45 millió fontot (15,7 milliárd forint) ajánlott fel, hogy a La Manche-csatornához közeli településekről távolabbra lehessen áttelepíteni a törvénytelen bevándorlókat. Ettől egyben azt is remélik hogy megakadályozható lesz a 2016-ban megszüntetett ún. Dzsungel helyett újabb menekülttáborok kialakulása. A jelentős extra támogatásból komoly védelmi intézkedéseket, köztük újabb biztonsági kamerákat és felderítő technológiákat vezetnek be. Folytatni lehet a 2003-ban aláírt Le Touquet-i megállapodást is, melynek értelmében a brit határvizsgálatra francia földön kerül sor.

A határ védelmének erősítésén kívül megegyezés jött létre a két ország katonai együttműködés kiterjesztéséről is. Az Egyesült Királyság három Chinook helikopterrel segíti a franciák antiterrorista tevékenységét a Szahara déli részén található Száhel-övezetben, anélkül, hogy brit katonák a harci tevékenységből is kivennék a részüket. Míg London 50 millió fontos segélyt nyújt a régió fejlesztésére és az emberkereskedelem megfékezésére, Párizs katonai egységeket bocsát a Nagy-Britannia által vezetett észtországi NATO-csapattelepítés rendelkezésére. Az Atlanti Szövetség ezzel az akcióval igyekszik enyhíteni az Oroszország részéről a balti nemzetekre gyakorolt fokozódó biztonsági nyomást.

Semmi nem ragadta meg azonban jobban a közvélemény fantáziáját, mint az a már a csúcstalálkozó előtt kiszivárogtatott hír, hogy 2020 után egy egyelőre nem meghatározott brit intézményben kiállítják az ikonikus bayeux-i falikárpitot, amely színes, hímzett képekben ábrázolja Anglia 1066-os elfoglalását. A csaknem 70 méter hosszúságú és 50 cm magasságú faliszőnyeg lebilincselő képet ad Hódító Vilmos hadjáratáról, és noha a legvalószínűbb feltételezés szerint Canterbury-ben készült el Odo, Bayeux püspökének rendelésére, az impozáns műkincs 950 éves történetében először lenne látható Angliában. A normandiai Bayeux-t is csak egyszer hagyta el azóta, hogy Napóleon 1803-ban kiállította Párizsban. 1945-ben, miután visszaszerezték a náciktól, rövid ideig a Louvre-ban várta a látogatókat. Ha a XI. századi „képregényen” elvégzett vizsgálatok alapján a szállítás veszélyes lenne, a Bayeaux Múzeum igazgatója még keresztbe tehet a politikusoknak. Egyelőre nem tudni, ha egyáltalán, hol tekintheti meg a nagyközönség a hímzést, bár az első számú és legnyilvánvalóbb jelölt a British Museum.

"Vesztes helyzet"
Az Európai Bizottság elnöke szerint az Egyesült Királyság végül tagja maradhat az Európai Uniónak, amennyiben a britek esetleg meggondolják magukat. Jean-Claude Juncker Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén azt is mondta, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az unióba. Úgy vélte, a Brexitnek nem lesznek nyertesei, a britek távozása "katasztrófa", "vesztes helyzet mindenkinek". A korábbi népszavazás döntését több brit politikus is megváltoztatná. Theresa May kormányfő szóvivője viszont megerősítette, hogy a londoni kormány véglegesnek tekinti a kilépést és nem tart lehetségesnek egy újabb referendumot róla.