7-en a 7-ről - Ön kit tiltana ki és honnan?

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:07
Népszava fotó

Arató András, Klubrádió

Valójában ez a szilárd legény egy látens, Bródy rajongó liberális: akkor lenne boldog, ha nem lenne kitéve mindenféle Szélnek. De a kifeszíttetésről, mint az örvendezés forrásáról, elfelejtkezett. Előbb-utóbb pedig mindenkire sor kerül. Úgy értem, bárki lehet soros. A feszültségek bizony összeadódnak, mármint soros kapcsolás esetén. E törvényszerűség akkor is fennáll, ha párhuzamos atomreaktorok adják az áramot.

Avar János, újságíró

Orbánt és embereit. A közügyektől. Persze mellékbüntetésként. S külön a jogászi szakma tájáról is azt a kiválóságot, aki Soros útleveléhez kötné magyar voltát. Ha a hajdani születési anyakönyvek neki nem elegendőek, akár megnézhetné Soros korábbi jogfosztását a zsidótörvények során. Vagy már Horthyék aktáinak sem hisznek?!

Bolgár György, rádiós újságíró

Sem a kitiltás, sem a betiltás nem az én műfajom. Liberális ember vagyok, úgyhogy senkit sehonnan nem zárnék ki, legföljebb jogerős bírósági ítélet után. Remélhetőleg olyan is lesz, de a többiek előtt szélesre tárnám az ajtókat, hogy könnyebben megtalálják a bevezető utat a tisztességesen, emberségesen, demokratikusan gondolkozó emberek közé. Szóval tele vagyok jóindulattal, de azért Orbán Viktort még magyar útlevéllel sem szívesen engedném be még egyszer a parlamentbe. Legalábbis erre kérném a magyar választókat.

Friss Róbert, újságíró

Magamat. Az országból.

Horváth István, hírlapíró

Ezt a rablóbandát, mindenhonnan.

Horváth Zoltán, újságíró

Nem hiszem, hogy több lehetne, mint önmagam megmosolyogtató túlértékelése, ha egy olyan hatalom és illetékesség nélküli nímand, mint amilyen jómagam is volnék, olyan tárgyban nyilatkozna, amire semmiféle ráhatása nincs. A magam meglehetősen szűkre szabott hatókörében legfeljebb annyit tehetek, hogy bizonyos személyeket és szervezeteket nem támogatok, de még csak nem is tűrök. Esetleg szép szóval másokat is erre bíztatok...

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Név szerint senkit. Fordítva okos: vasfüggöny, vízumkényszer, amivel ismét mindenki ki van tiltva és be van zárva, kivéve akit be/ki nem engedünk. Soros Györgynek pedig küldeném a dalt: Törvényt csinálok a kezemből, S kiáltok vidáman, Bácsi más ma már a módi, Maradj ott, ahol vagy!

Szerző

És mégis mozog a föld - Paks alatt

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:06
VESZÉLYZÓNA Ha a bővítést nem engedélyezik a földrengésveszély miatt, Paks 1 engedélye is megkérdőjeleződhet - Népszava fotó
Egy neves geológus szerint alábecsülték Paks 2 szeizmikus kockázatát. A szakértő új vizsgálatokat javasol egy nemzetközi kutatócsoport részvételével.

Hogy a tervezett paksi atomerőmű területe geológiai kockázatot rejt, azt elsőként Paks 1 tulajdonosa, az MVM ismerte el egy tavalyi közleményben: „A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva.” A veszélyt részletező tanulmányt 2017 nyarán hozta nyilvánosságra az Átlátszó.

A dokumentum nyomán Jávor Benedek, a párbeszéd EP-képviselője mutatta be, hogyan trükközik az Orbán-kormány a szeizmológiai előírásokkal. „A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásai alapján aktív törésvonalra nem lehetne atomerőművet építeni, és csupán a magyar szabályozásba beépített trükkös kiskapu révén tudták mégiscsak rányomni a pecsétet az új blokkok telephelyengedélyére. A NAÜ ajánlás ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felszínre kifutó, vagy felszínközeli vetők fölé nem javasolja atomerőművek építését.

A magyar szabályozás ebből a „felszínközeli” kifejezést nagyvonalúan kihagyja, és így arra hivatkozik a hatóság, hogy tanulmány csupán felszínközeli elmozdulásokat azonosított, amit a magyar jog nem tekint kizáró körülménynek.” Ugyancsak Jávor hívta fel a figyelmet korábban, hogy az orosz szabályozás ebben a tekintetben nem a magyarhoz, hanem a NAÜ-előírásokhoz igazodik: „Nem megengedett nukleáris erőmű elhelyezése közvetlenül aktív vetőkön elhelyezkedő telephelyeken”. Az EP-képviselő akkor azt mondta: az adott helyszínen még az orosz szabályok szerint sem lehetne Paks 2-t megépíteni – kezdeményezte is a telephelyengedély visszavonását.

Nem akarjuk a bővítést
A magyar lakosság 61 százaléka ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést – derül ki a Závecz Research-nek a Greenpeace megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A tavaly ősszel felvett és mostanra feldolgozott adatok szerint a beruházás elutasítottsága még sosem volt ilyen magas: nincs egyetlen olyan releváns társadalmi csoport sem, amelyben egyharmadnál nagyobb támogatottsága lenne az atomerőmű-építésnek. Ugyanez a helyzet az egyes pártok szavazótáborában is: még a Fidesz-szavazóknak is csupán az egyharmada szeretne új atomerőművet. Országosan mindössze 19 százaléknyi népesség tekinthető a beruházás hívének, elsősorban a kistelepülések lakói és az alacsony iskolai végzettségűek közül (két éve a támogatók aránya még 31 százalékos volt). Az elutasítás fő oka a nukleáris energiatermeléstől és a sugárzó hulladékoktól való félelem, a válaszadók a harmadik helyen az Oroszországtól való függést említették.

Gerner Péter geológus (aki korábban az ELTE geofizikai tanszékén a Pannon-medence lemezmozgásaival foglalkozott) elvégezte az eddig készült kutatások elemzését, és az eredményt az Átlátszón péntek este nyilvánosságra is hozta. A szakember úgy látja, nem kellő alapossággal vizsgálták, hogy vannak-e a felszínig jutó törések az erőmű közelében. Szerinte az idejétmúlt tektonikai modellek hibái miatt nem lehet tudni, hogy mekkora elmozdulásokra kell számítani a majdani atomerőmű alatti rétegekben.

A veszély mértékét a vízszintes irányú talajgyorsulás maximális értékével szokták megadni, és az erőmű építményeit ehhez méretezik, ami nagyban befolyásolja a költségeket. Gerner elemzése rámutat: a tervezésnél úgy számoltak, hogy az alapkőzetben várható gyorsulási értékek a felszínhez közeledve csökkenni fognak – és ehhez a kisebb gyorsuláshoz méretezik a terveket (0,49 g helyett 0,34 g) –, miközben az adott típusú üledékes talajban a talajgyorsulás a felszín felé haladva inkább növekedni szokott. Így azonban fennáll a veszélye, hogy Paks 2 nem bírja majd ki azokat a földmozgásokat, amelyekre a telephelyen reálisan számítani kell. A szakértő konklúziója, hogy a a számításokat a helyes modell alapján újra el kell végezni, méghozzá egy (a magyar kormánytól) független nemzetközi kutatócsoport részvételével. Az új eredmények alapján akár az erőmű terveinek újbóli elkészítésére is szükség lehet.

„Európai érdek”
A paksi bővítés uniós jóváhagyása politikai döntés volt, aminek jogi alapjai alaposan megkérdőjelezhetőek – ez derül ki abból az elemzésből, amelyet Jávor Benedek hozott nyilvánosságra a Paks 2 állami támogatásával kapcsolatos európai bizottsági határozatról. Az elemzés főbb megállapításai:
A Bizottságnak az Orbán-kormány által elfogadott álláspontja szerint a beruházás teljes összege állami támogatás. A beruházás tőkeköltsége kb. 1%-kal meghaladja a várható hozamot, ami a 10 éves építési és 60 éves üzemelési időtartam alatt összességében ezer milliárd forintos nagyságrendű állami támogatással kell kompenzálni. A nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt piaci megoldással nem épülne atomerőmű az Európai Unióban.
A kormány nem vizsgálta meg, mekkora lesz Magyarország tényleges várható áramigénye, és azt sem, hogy hogy ezt az igényt Paks 2 a kalkulálható termelői áramárral piaci alapon ki tudná-e elégíteni.
A Bizottság a fentiek ellenére azért hagyta jóvá az állami támogatást, mert az Euratom Szerződést egyoldalúan értelmezve európai célnak minősítette, hogy egy EU-tagállamban orosz pénzből, orosz technológiával, orosz üzemanyagot használva atomerőmű épüljön.



Szerző
Témák
Paks földmozgás

Százával tűnnek el a P+R parkolóhelyek

Publikálás dátuma
2018.01.20. 06:05

A főváros vezetése ugyan több ezer P+R parkolót ígért, de ehhez csodára lenne szükség, viszont kevés is lenne. A kerületek főleg a fizetős parkolás kiterjesztésében, a díjbeszedésben és a P+R parkolók eltörlésében jeleskednek.

Márciusig Újpesten a sor, hogy megszüntessen több száz eddig ingyen parkolóhelyet. Az Újpest Városkapunál akkortól már csak térítés ellenében lehet majd használni az eddig ingyenes P+R parkolót. A Fővárosi Közgyűlés még októberben döntötte el, hogy újabb fizetős parkolókat hoznak létre a II. és a IV. kerületben. Az átsorolásokat valamennyi esetben megelőzte a kerületi önkormányzatok felmérése a parkolási szokásokról, azok pedig gyakran hivatkoznak a szomszédos kerületek díjköteles parkolására is. Újpest esetében azért válik fizetőssé a metróállomás és környéke, mert Angyalföldön már szinte az egész kerület az, s az eddig ingyenes helyeken nem a kerületiek állomásoztatják autóikat.

Zuglóban szintén ezzel érveltek, mielőtt szeptembertől díjkötelessé tették a parkolást a Hungária körút mentén, a Városligetben, Dózsa György úton és az Ajtósi Dürer sorban. Hogy ez mennyire volt produktív döntés, kérdéses, szeptember óta ugyanis jobbára üresen ásítoznak az addig zsúfolt városligeti parkolóhelyek. Mindebből a VII. kerületben azt a következtetést vonták le: a zuglóiak szintjére kell emelni a parkolási díjakat. Ezt az ötletet a Fővárosi Közgyűlés is támogatta. A Dózsa György úton ráadásul a Néprajzi Múzeum építése miatt önmagában megszűnt ezer ingyenes parkolóhely.

Szeptember óta ilyen képet mutatnak a korábban zsúfolt parkolók a Városligetnél -FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI

Szeptember óta ilyen képet mutatnak a korábban zsúfolt parkolók a Városligetnél -FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI

Zuglóban azonban nem elégedtek meg az eddigi "eredményekkel". Bár az illetéktelen ingázók kiszorításával indokolták a díjfizetést, immár a Kacsóh Pongrác úttól a Csömöri útig terjedő hatalmas területre is kiterjesztenék a fizetős övezetet. December végén erről már döntött a helyi képviselő-testület, és - követve az újpesti modellt - már vizsgálják a földalatti végállomás P+R parkolójának megszüntetését. Sőt, a BVSC uszoda környéki P+R parkolók - egészen a Kassai térig - sem maradnának ingyenesek. Így további több száz P+R parkolót tüntetnek el a városból.

Ez a tendencia jellemző a fővárosi kerületekre. Ferencváros például 2016-ban az Ecseri úti és a Pöttyös úti metróállomásnál tett fizetőssé 300 P+R parkolóhelyet. A XIX. kerületben a Kőbánya-Kispest intermodális csomópontnál szintén díjköteles lett a parkolás. Ezekben az önkormányzati döntésekben az a közös, hogy végleg megszűnnek nem hivatalos, ám telt házzal működő P+R parkolók, s esély sincs a helyettesítésükre.

Mindeközben a főváros által működtetett P+R parkolók száma, ahol egy menetjegy áráért lehet őrzötten parkolni, távolról sem követi a parkolóhelyek drasztikus fogyását. A főváros P+R fejlesztése a kelenföldi térséget erőltette, ami érthető, minél több utast akarnak terelni a 4-es metróra, és megfelelni az EU-nak, amely finanszírozta a P+R beruházások teljes költségét. A 4-es metró végállomásánál összesen 1500 parkolóhely keletkezett, csakhogy a város más részein nem bővítik ilyen mértékben P+R parkolókat. Horváth Csaba (MSZP) fővárosi képviselő - egy 2008-ban készült tanulmányt idézve - tavaly 40 ezerre becsülte, hány kedvezményes parkolóhelyre lenne szükség. Ehelyett jelenleg 5 ezer áll rendelkezésre. A fővárosnak így is erőltetett tempóra és csodatevőkre lesz szüksége lesz, ha meg akar felelni Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes ígéretének. Eszerint jövő őszre - vagyis az önkormányzati választásokig - majdnem tízezer új P+R parkolóhelyet akarnak teremteni a fővárosban.

Szerző