Catherine jótéteménye

Férfiasan be kell vallanom, hogy egy pillanatra zavarba estem. Idestova háromnegyed évszázada követem a világ egyik - szubjektív véleményem szerint - legremekebb napilapját, a Le Monde-ot, de az esetében eddig ilyennel még nem találkoztam. Néhány hete döbbenten láttam, hogy a friss szenzáció, a szexuális zaklatás megkísértette ezt a redakciót is. Naponta oldalszámra foglalkoznak vele, szinte vezető téma lett.

Különösen nagy port vert fel az a minapi nyílt levél, amelyben száz francia filmes szakember, csupa nő, nem mellesleg éppen a metoo kampány jegyében lebonyolított Golden Globe gála után, az ellenvéleményének adott hangot. Úgy fogalmaztak: "A nemi erőszak bűn, de a kitartó vagy ügyetlen flörtölés nem az, ahogy az agresszív hímsovinizmus sem. A Weinstein-botrány után ráeszméltünk a nők elleni erőszakra, leginkább a munkahelyi környezetben, ahol a férfiak kihasználhatják a hatalmukat. Erre szükség volt, de a szólás szabadsága most átejtett bennünket a ló túloldalára." A nyilatkozathoz a világhírű színésznő, egyben szabad szájú dáma, Catherine Deneuve is csatlakozott, és személyisége súlyával nemzetközi szenzációvá emelte a levelet még akkor is, ha hamarosan bocsánatot kért azoktól, akiket a megfogalmazás sarkossága esetleg megbántott.

Másrészről nem is olyan meglepő, hogy a politikai napilap ilyesfajta véleményeknek is teret ad: a Le Monde állandó témái mellett már régóta ugyanolyan komolyan kezeli a nemi élet ügyeit. Régóta közli például egy nagy tudású orvosnő rovatát, amelyben bölcsen és mértéktartón ad tanácsokat hölgyeknek és uraknak, hogyan is kezeljék legintimebb titkaikat, ha harmóniára, boldogságra törekednek. Az ilyen témákat is áthatja azonban a megszokott Le Monde elegancia, az értelmiség finom lelkülete. Azé az értelmiségé, amely az élet teljességét keresi, és egyformán érdeklődik a közel-keleti válság, a német politikai és társadalmi bonyodalmak, a zeneművészet újdonságai, az irodalom fortélyai és minden egyéb iránt. Aki rangos újságot keres, napi húsz egynéhány oldalon itt tájékozódhat mindenről.

Hiszen ez a lényeg: a Le Monde akkor sem árulja el önmagát és alapítóját, a De Gaulle tábornokkal közösen rangos újságot szervező Hubert Beuve Méryt - ezt a mélyen katolikus tudós embert, aki sajtótörténelmet teremtett -, amikor a világ legkurrensebb témájáról, a szexuális zaklatásról ír. Ilyenkor is szolgálatot teljesít: tájékoztat, milyen is ez a XXI. század, amelyben élni adatott nekünk. Nem siklott ki büszke múltjából, csupán előkészít arra a közeli jövőre, amikorra már ezt az egész undorító történetet elfelejtjük, és csak a tanulságaival leszünk gazdagabbak.

2018.01.20 07:05

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04