Kis amerikai pornográfia

Kereken egy évvel ezelőtt ezen a napon iktatták be Donald J. Trumpot, az Egyesült Államok 45. elnökét. A 2016. novemberi választás előtt egy hónappal ügyvédje, Michael Cohen 130 ezer dollárt fizetett Stephanie Clifford pornószínésznőnek, akit a kedves olvasó esetleg jobban ismer a művésznevén: Stormie Daniels. A hölgy azért kapta a pénzt, hogy ne fecsegjen a milliárdossal 2006-ban létrejött rövid, ám bizonyára a nevéhez méltón viharos kapcsolatáról. Akkoriban Trump harmadik felesége, a szlovéniai fotómodell Melania éppen gyermeket várt. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy Trump, miközben a háttérben Stormie kisasszony kuncogott, tízezer dollárt ajánlott egy kis hármas etyetepetyéért egy másik pornószínésznőnek, bizonyos Jessica Drake-nek.

Mindezt a Wall Street Journal írta meg, amiért a Trump jó barátjának számító Rupert Murdoch sajtómágnás tulajdonában álló konzervatív üzleti lap hirtelen a hazug hírek kútfőjének nyilváníttatott. Michael Wolffnak a kormányzat első időszakáról szóló botránykönyvében a már kiebrudalt volt kampányfőnök, majd elnöki főtanácsadó Steve Bannon odavet egy fél mondatot Trump egy másik ügyvédjéről, Marc Kasowitzról: "Kasowitz a kampányban - hány nő volt? Vagy száz? Kasowitz mindent elintézett."

Ezek a finoman szólva is meghökkentő magánéleti részletek korábban simán megbuktattak volna egy elnököt. Bill Clinton például éppen hogy megúszta kalandját egy fehér házi gyakornokkal, márpedig hozzá képest Trump igazi csődör. Mégse figyel oda a kutya se a szexuális kicsapongások hosszú gyakorlatára. A mélyen vallásos, családpárti választói bázis véleménye egy csöppet sem romlott az elnökről, régi bírálói meg csak széttárják a karjukat: mit is lehetett várni tőle? És tényleg, hát nem pont ilyennek ismerték Trumpot New Yorkban? A rá voksolókat ezek a dolgok nem izgatták. Legrosszabb esetben megkeresték az interneten Stormie Daniels videóit, és nyilván elégedetten bólintottak, elismerve a milliárdos közismerten kiváló ízlését.

Mondhatnánk persze, hogy nem ez a legnagyobb baj Trumppal, hanem a politikája. Csakhogy a politikája sem kevésbé pornográf. Pillanatnyi élvezetért - politikai előnyért - képes sutba dobni erkölcsöt, bármilyen kipróbált kapcsolatot vagy hosszútávú érdeket. Első elnöki éve a hazugságok, aljas kis húzások és vagdalkozó twitter-üzenetek végeláthatatlan sora. Egy darabig lehetett arra hivatkozni, hogy nem volt felkészülve a feladatra, rossz tanácsadókkal vette körül magát, előbb-utóbb majd csak belejön az elnöki viselkedésbe. De nem jött bele, inkább a Fehér Házat tette kuplerájjá, ahol mindenki a másik haját húzza, miközben senkinek nincsenek morális skrupulusai, és bevállal minden pozitúrát, csak maradhasson.

Az amerikai alapító atyák csaknem két és fél évszázaddal ezelőtt az erkölcsre építették országukat. Meg lennének lepve, ha látnák kései utódjukat. Azt viszont alighanem széles mosollyal nyugtáznák, hogy az ország nem követi Trumpot a züllésbe, hanem ellenáll, működnek az elnöki hatalom fékei és ellensúlyai. Lám, mit tesz egy jól megírt és komolyan vett alkotmány!

2018.01.20 07:13

Tüzet nyitottak az ankarai amerikai nagykövetségre

Publikálás dátuma
2018.08.20 08:25
Az ankarai amerikai nagykövetség épülete
Fotó: AFP/ Adem Altan
Autóból lőttek rá a követség épületére, a támadás tovább élezheti az amúgy is feszült török-amerikai kapcsolatot.
Ismeretlen tettesek rálőttek az ankarai amerikai nagykövetség épületére, a lövések egy őrbódét találtak el, de senki sem sérült meg – idézi a hirado.hu hétfőn a Habertürk és a CNN Türk török hírtelevízió értesülését.   Hasonló jellegű konfliktus legutóbb 2016 decemberében történt, akkor  egy férfi lövöldözött a követségi komplexum előtt, igaz, ő csak a levegőbe engedett egy sorozatot. A mostani támadás csak tovább ronthat Washington és Ankara diplomáciai viszonyán, a két állam kapcsolata különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok egy amerikai lelkipásztor szabadon engedését követelve szankciókkal sújtotta Törökországot. 
 Az amerikai Andrew Brunsont a 2016-os hamvába holt puccskísérlet után vették őrizetbe; kémkedéssel és terrorizmussal vádolják, ami Washington szerint nevetséges. A tiszteletes egy kis protestáns gyülekezetet vezetett Izmirben.
Törökország helyzetét súlyosbítja, hogy a török líra értékének 35 százalékát veszítette el az év eleje óta az amerikai dollárral szemben, és Washington vámokkal is bünteti Törökországot, melyek főként az acél-, és alumíniumipari termékeket sújtják.  Recep Tayyip Erdoğan kormánya erre szintén vámok bevezetésével válaszolt, amerikai autókra, alkoholokra és dohányárura vetettek ki sarcot.
2018.08.20 08:25
Frissítve: 2018.08.20 08:58

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32