Australian Open - Fucsovics nyolcaddöntős

Publikálás dátuma
2018.01.20. 09:11
FOTÓ: Szalmás Péter
Fucsovics Márton három sima szettben legyőzte az argentin Nicolas Kickert, ezzel bejutott az ausztrál nyílt teniszbajnokság nyolcaddöntőjébe, ahol a 19-szeres Grand Slam-bajnok Roger Federerrel találkozhat.

A világranglistán 80. magyar játékos - aki életében először főtáblás Melbourne-ben - a moldovai Radu Albot és a 13. helyen kiemelt amerikai Sam Querrey bravúros búcsúztatása után, Kuhárszky Zoltán 1983-as menetelése óta az első magyar férfi volt, aki bejutott az év első Grand Slam-tornáján a 32 közé. Ott a 93. helyen álló Kicker várt rá, akit eddigi egyetlen találkozójukon 6:3, 6:0-ra vert idén újévkor az indiai Púnában.

A hozzá hasonlóan 25 éves ellenfél Melbourne-ben nagyobb ellenállást tanúsított, de 4:3-nál elvesztette az adogatását, majd a precízen játszó magyar kiszerválta a 41 perces szettet (6:3).

A folytatásban Fucsovics rögtön brékelt, 2:0-ra elhúzott, majd 2:1-nél a dél-amerikai ápolási szünetet kért a lábujjait fájlalva. A nyíregyházi teniszezőt azonban nem zökkentette ki a hatperces pihenő, stabil alapvonaljátékkal tartotta előnyét, majd 5:3-nál játszmalabdához jutott. Ekkor Kicker kettős hibát ütött, így 1 óra 21 perc után Fucsovics már kétszettes előnyben volt (6:3).

Az egyre többet rontó és egyre kedvetlenebb argentin a harmadik felvonás elején is elbukta a szerváját. Fucsovics 3:0 után pedig már nem lassított: "semmire" vette el Kicker adogatását, aki 5:0-nál még hozott két gémet, de ennél többre már nem futotta az erejéből. A magyar játékos 1 óra 56 perc alatt bejutott a nyolcaddöntőbe, ahol - vélhetően hétfőn - a címvédő és ötszörös bajnok Roger Federer várhat rá, ha a svájci szupersztár még szombaton legyőzi a francia Richard Gasquet-t.

Harmadik győzelmével Fucsovics várhatóan a 62-63. helyre jön fel a világranglistán, és átszámítva már 48,6 millió forint keresetnél tart Melbourne-ben. Egyben beállította a 2016-ban, 72 évesen elhunyt Baranyi Szabolcs magyar rekordját, aki 1973-ban volt nyolcaddöntős az Australian Openen.

Eredmény:
3. forduló (a 16 közé jutásért):
Fucsovics Márton-Nicolas Kicker (argentin) 6:3, 6:3, 6:2

Szerző

Catherine jótéteménye

Férfiasan be kell vallanom, hogy egy pillanatra zavarba estem. Idestova háromnegyed évszázada követem a világ egyik - szubjektív véleményem szerint - legremekebb napilapját, a Le Monde-ot, de az esetében eddig ilyennel még nem találkoztam. Néhány hete döbbenten láttam, hogy a friss szenzáció, a szexuális zaklatás megkísértette ezt a redakciót is. Naponta oldalszámra foglalkoznak vele, szinte vezető téma lett.

Különösen nagy port vert fel az a minapi nyílt levél, amelyben száz francia filmes szakember, csupa nő, nem mellesleg éppen a metoo kampány jegyében lebonyolított Golden Globe gála után, az ellenvéleményének adott hangot. Úgy fogalmaztak: "A nemi erőszak bűn, de a kitartó vagy ügyetlen flörtölés nem az, ahogy az agresszív hímsovinizmus sem. A Weinstein-botrány után ráeszméltünk a nők elleni erőszakra, leginkább a munkahelyi környezetben, ahol a férfiak kihasználhatják a hatalmukat. Erre szükség volt, de a szólás szabadsága most átejtett bennünket a ló túloldalára." A nyilatkozathoz a világhírű színésznő, egyben szabad szájú dáma, Catherine Deneuve is csatlakozott, és személyisége súlyával nemzetközi szenzációvá emelte a levelet még akkor is, ha hamarosan bocsánatot kért azoktól, akiket a megfogalmazás sarkossága esetleg megbántott.

Másrészről nem is olyan meglepő, hogy a politikai napilap ilyesfajta véleményeknek is teret ad: a Le Monde állandó témái mellett már régóta ugyanolyan komolyan kezeli a nemi élet ügyeit. Régóta közli például egy nagy tudású orvosnő rovatát, amelyben bölcsen és mértéktartón ad tanácsokat hölgyeknek és uraknak, hogyan is kezeljék legintimebb titkaikat, ha harmóniára, boldogságra törekednek. Az ilyen témákat is áthatja azonban a megszokott Le Monde elegancia, az értelmiség finom lelkülete. Azé az értelmiségé, amely az élet teljességét keresi, és egyformán érdeklődik a közel-keleti válság, a német politikai és társadalmi bonyodalmak, a zeneművészet újdonságai, az irodalom fortélyai és minden egyéb iránt. Aki rangos újságot keres, napi húsz egynéhány oldalon itt tájékozódhat mindenről.

Hiszen ez a lényeg: a Le Monde akkor sem árulja el önmagát és alapítóját, a De Gaulle tábornokkal közösen rangos újságot szervező Hubert Beuve Méryt - ezt a mélyen katolikus tudós embert, aki sajtótörténelmet teremtett -, amikor a világ legkurrensebb témájáról, a szexuális zaklatásról ír. Ilyenkor is szolgálatot teljesít: tájékoztat, milyen is ez a XXI. század, amelyben élni adatott nekünk. Nem siklott ki büszke múltjából, csupán előkészít arra a közeli jövőre, amikorra már ezt az egész undorító történetet elfelejtjük, és csak a tanulságaival leszünk gazdagabbak.

Szerző
Várkonyi Tibor újságíró

Catherine jótéteménye

Férfiasan be kell vallanom, hogy egy pillanatra zavarba estem. Idestova háromnegyed évszázada követem a világ egyik - szubjektív véleményem szerint - legremekebb napilapját, a Le Monde-ot, de az esetében eddig ilyennel még nem találkoztam. Néhány hete döbbenten láttam, hogy a friss szenzáció, a szexuális zaklatás megkísértette ezt a redakciót is. Naponta oldalszámra foglalkoznak vele, szinte vezető téma lett.

Különösen nagy port vert fel az a minapi nyílt levél, amelyben száz francia filmes szakember, csupa nő, nem mellesleg éppen a metoo kampány jegyében lebonyolított Golden Globe gála után, az ellenvéleményének adott hangot. Úgy fogalmaztak: "A nemi erőszak bűn, de a kitartó vagy ügyetlen flörtölés nem az, ahogy az agresszív hímsovinizmus sem. A Weinstein-botrány után ráeszméltünk a nők elleni erőszakra, leginkább a munkahelyi környezetben, ahol a férfiak kihasználhatják a hatalmukat. Erre szükség volt, de a szólás szabadsága most átejtett bennünket a ló túloldalára." A nyilatkozathoz a világhírű színésznő, egyben szabad szájú dáma, Catherine Deneuve is csatlakozott, és személyisége súlyával nemzetközi szenzációvá emelte a levelet még akkor is, ha hamarosan bocsánatot kért azoktól, akiket a megfogalmazás sarkossága esetleg megbántott.

Másrészről nem is olyan meglepő, hogy a politikai napilap ilyesfajta véleményeknek is teret ad: a Le Monde állandó témái mellett már régóta ugyanolyan komolyan kezeli a nemi élet ügyeit. Régóta közli például egy nagy tudású orvosnő rovatát, amelyben bölcsen és mértéktartón ad tanácsokat hölgyeknek és uraknak, hogyan is kezeljék legintimebb titkaikat, ha harmóniára, boldogságra törekednek. Az ilyen témákat is áthatja azonban a megszokott Le Monde elegancia, az értelmiség finom lelkülete. Azé az értelmiségé, amely az élet teljességét keresi, és egyformán érdeklődik a közel-keleti válság, a német politikai és társadalmi bonyodalmak, a zeneművészet újdonságai, az irodalom fortélyai és minden egyéb iránt. Aki rangos újságot keres, napi húsz egynéhány oldalon itt tájékozódhat mindenről.

Hiszen ez a lényeg: a Le Monde akkor sem árulja el önmagát és alapítóját, a De Gaulle tábornokkal közösen rangos újságot szervező Hubert Beuve Méryt - ezt a mélyen katolikus tudós embert, aki sajtótörténelmet teremtett -, amikor a világ legkurrensebb témájáról, a szexuális zaklatásról ír. Ilyenkor is szolgálatot teljesít: tájékoztat, milyen is ez a XXI. század, amelyben élni adatott nekünk. Nem siklott ki büszke múltjából, csupán előkészít arra a közeli jövőre, amikorra már ezt az egész undorító történetet elfelejtjük, és csak a tanulságaival leszünk gazdagabbak.

Szerző
Várkonyi Tibor újságíró