Török szárazföldi csapatok nyomultak be Szíriába

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:33
A török hadsereg lövi a kurd Népvédelmi Egységek állásait Fotó: AFP/Bulent Kilic

Súlyos nemzetközi konfliktust idézhet elő a török vezetés, amely a figyelmeztetés ellenére sem hagy fel az észak-szíriai kurd enklávé, Afrin ellen indított hadművelettel: miután szombaton török vadászgépek több mint száz célpontot bombáztak, vasárnap estére már szárazföldi csapatok is benyomultak a régióba.

Ankarában szombaton jelentették be, hogy megkezdődött az „Olajág” hadművelet, s ezzel kapcsolatban Recep Tayyip Erdogan elnök azt mondta, hogy céljuk a kurd „terrorista fenyegetés” felszámolása. „Senki se szóljon bele… Nyugatról haladva, lépésről-lépésre fogjuk megsemmisíteni a terrorfolyosót” – idézte a The New York Times az elnököt.

A hadművelet túlmutat a régiós feszültségeken, hiszen a fő célpontok a kurd Népvédelmi Egységek (YPG), és a főként kurdokból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF). Mindkét csoport az Egyesült Államok helyi szövetségese az Iszlám Állam (IS) elleni harcban. Washington már figyelmeztette Törökországot, hogy a hadművelettel destabilizálja a hét éves polgárháború miatt egyébként is romokban heverő Szíriát. A kérdés az, hogy Ankara megelégszik-e az enklávé megtisztításával, vagy az „Olajág” egy szélesebb kurdellenes akció kezdete-e.

Egyelőre nehéz felmérni, hogy pontosan mi történik az észak-szíriai Afrinban, hiszen a török és a kurd közlemények ellent mondanak egymásnak. Az Anadolu török állami hírügynökség vasárnap azt közölte, hogy szárazföldi csapataik a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) törökbarát tagjaival kiegészülve öt kilométerre benyomultak Szíriába, a kurd YPG szóvivője azonban bejelentette, hogy sikerült visszaverniük a törököket, akik így kénytelenek voltak visszavonulni.

A török kormányfő-helyettes Twitteren igyekezett biztosítani a szíriai vezetést és a nemzetközi közvéleményt arról, hogy amint a művelet elérte célját, kivonulnak a régióból, ám a nagy kérdés az, hogy valóban így tesznek-e. Hozzátette, hogy az akció nem a damaszkuszi kormány vagy a szíriai emberek, hanem az olyan csoportok ellen irányul, mint az YPG vagy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely ellen Ankara jó ideje harcot folytat, s terrorista szervezetnek nyilvánították Törökországban. Ankara úgy tekint az YPG-re, mint a PKK szövetségesére.

A török vezetés már hónapok óta azzal fenyegetőzik, hogy megtisztítja Afrint, valamint a 100 kilométerrel arrébb fekvő Manbidzsot a kurd harcosoktól – emlékeztetett a BBC szakértője. A fenyegetőzést azért követhették most tettek, mert az Egyesült Államok a közelmúltban bejelentette, hogy az Iszlám Állam visszatérése megakadályozása érdekében segít a kurd többségű Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF) egy új határőrség felállításában. Erdogan azonban „terrorista hadseregnek” nevezte a határőrséget. A konfliktus kapcsán az SDF közleményben kérte Ankarát, hogy hagyjon fel az afrini hadművelettel, különben kénytelenek lesznek megvédeni magukat.

Szerző

A kilátástalanság radikalizálhat

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:31
A Hajj Ali táborban volt olyan éjszaka, amikor ezer menekültet kellett regisztrálni, elhelyezni és élelmet biztosítani számukra
Irakban emberek milliói váltak földönfutóvá az Iszlám Állam (IS) elleni háború során. A fanatikus dzsihádisták saját családjaikat is „feláldozták a szent cél" oltárán.
Fotó: Peter Biro/Echo

Fotó: Peter Biro/Echo

Családok tömegei váltak földönfutóvá Irakban a belső harcok nyomán, milliók megélhetése vált bizonytalanná. Az Iszlám Állam kezdeti terjeszkedését a lakosság egy része is támogatta, sok iraki férfi csatlakozott a terrorcsoporthoz. Az ő döntésükbe női családtagjaik nem szólhattak bele, de annak következményét viselniük kell most gyermekeikkel együtt. Most a harcok elmúlta után is bizalmatlanság övezi az úgynevezett „IS”-családokat, a hatóságok attól tartanak, hogy a továbbiakban nemcsak szunnita-síita vallási konfliktusok sora következhet be, hanem ezen családok elleni támadások is. Jórészük menekülttáborokban talált biztonságra. Az Európai Bizottság alá tartozó Polgári Védelmi és Humanitárius Segélyszolgálat (DG ECHO) is finanszírozza a civil lakosság megsegítését célzó projekteket, amelyeket helyi partnerszervezetek bonyolítanak le. Ilyen partnerszervezet a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) is, amely a Hajj Ali tábort működteti, ahol helyszíni riportunk készült.

Biztonság a bizonytalanságban

A kurd tartomány legnagyobb városából és egyben fővárosából, az Irak északkeleti részén fekvő Erbilből hajnalban indultunk a kurdisztáni határ közelében fekvő Hajj Ali táborba. Erbil szerencsésen megúszta a harcokat, „csak” gazdaságilag sínylette meg a több éves belső konfliktust. A néhány évvel ezelőtt rohamos fejlődésnek indult nagyvárosban a fejlesztések megtorpantak. Több száz betonváz tátong a város szélein, valamikor irodaházaknak, lakásoknak készültek, most a szél süvít át rajtuk. A többsávos út hamar elfogy, ócskavasat, építőanyagot szállító kamionkonvojok mellett haladunk a kietlen tájon keresztül. A feszültség ott van a levegőben, akár az út két oldalán húzódó sivatagról felszálló por pirkadatkor. Lépten-nyomon harci kocsik, kalasnyikovos katonák, pesmergák és PMU-harcosok (Mozgósított Népi Egységek – PMU katonái) által felügyelt ellenőrzőpontok késleltetnek. Amint elhagyjuk a kurd tartományt, a pesmergák elfogynak, ahogy lassan az út is. Markológépekkel kaparták fel az aszfaltot – magyaráz a helyi segítőnk, Halan, aki cizellált angol kiejtéssel és szóhasználattal úgy mesél valószerűtlen, apokaliptikus történeteket, mintha azok hétköznapi történések banalitásai lennének. Ő a moszuli offenzívát testközelből követte végig újságírókat kísérve a frontvonalhoz. Nekivágunk a sivatagnak, néhány kunyhó között próbálunk visszajutni az aszfaltútra, azonban belefutunk egy úttorlaszba.

Emberség az embertelenségben
Féltucat férfi őrzi a rögtönzött akadályt, körülöttünk megrakott kamionok parkolnak. Halan, a helyi segítőnk előremegy egyezkedni, hátha mégis átkelhetünk. Kisvártatva visszajön és közli, talán mégis jobb lenne máshol próbálkozni, mert a nyakának szegezték egy AK-47-es csövét. Kiderült, hogy a teljes forgalom a kunyhók között akart átkelni, az egyik házban egy asztmás kislány lakik, és már fuldoklik a felvert portól, ezért döntöttek a férfiak amellett, hogy eltorlaszolják a rögtönzött átkelőhelyet.

Kanadából a Hajj Aliba

Megérkezünk a táborba. Nagyobb embercsoport sorakozik egy körbekerített raktárhelyiség előtt. Kisgyerekek talicskát tolnak a félhenger alakú sátrak között kaviccsal felszórt úton. Élelemosztás zajlik, a menekültek tolongva próbálnak minél közelebb kerülni a nemzetközi segélyszervezetek logóit viselő csomagokat osztogató tábormenedzserekhez. A Hajj Alit fenntartók szervezőképességét többször próbára tette a beözönlő tömeg. Volt példa arra is, hogy egy éjszaka alatt ezer embert kellett regisztrálni, elszállásolni, egészségügyi ellátásban részesíteni, és élelmet biztosítani számukra.

„Nem mondhatom azt, hogy mindig tökéletes, az összes előírásnak pontosan megfelelő munkát tudunk végezni. Megpróbálunk eleget tenni a sztenderdeknek, de be kell látnunk, hogy a valóság sokszor nem törődik az előírásokkal, és nekünk a valósággal kell megküzdenünk” – mondja Caroline Logan táborfőnök, aki 2017 júniusa óta tölti be a vezető pozíciót.

A kanadai származású törékeny, szőke, fiatal nőt övezi a legnagyobb tekintély a táborban. Hetente öt napot tölt a menekültek között. Két napja nem volt itt, máris tucatnyian állják körül, tőle várva megoldást a problémákra. A kurd népszavazás óta nehézkes a közlekedés, nemcsak a stábnak nehéz megközelíteni a tábort Erbil irányából, hanem a segélyszállítmányok is akadozva érkeznek.

A tábor egy törzsi területre épült, meséli Caroline. A törzsek vezetői együttműködőnek bizonyultak a humanitárius krízis láttán, még akkor is, ha egymás között megvannak a nézeteltéréseik. A tábor lakóinak 54 százalékát a 17 évnél kisebb gyerekek teszik ki, 19 százalékuk az öt évet sem töltötte még be. Ennek ellenére formális oktatás nincs a Hajj Aliban, mert a bagdadi kormánynak az a célja, hogy segítsék a menekültek hazatérését, és amint a körülmények megengedik, felszámolják a tábort.

Az alapellátás mellett kiemelten figyelnek a fiatalok igényeire. Vetélkedőkkel és közösségi programokkal igyekeznek lekötni őket. Fotó: Peter Biro/Echo

Az alapellátás mellett kiemelten figyelnek a fiatalok igényeire. Vetélkedőkkel és közösségi programokkal igyekeznek lekötni őket. Fotó: Peter Biro/Echo

Veszélyes unalom

A Hajj Ali nem különbözik a többi menekülttábortól: alapellátást biztosítanak a menekülteknek, kiemelten figyelve a fiatalok igényeire: próbálják lekötni őket különféle sportvetélkedőkkel, közösségi tevékenységekkel. A fiatalok családtervezési, indulatkezelési tanácsadásban részesülnek, a családon belüli erőszak felszámolását célzó és a nemek egyenlőségét kihangsúlyozó órákat tartanak nekik a tábor munkatársai. Nem véletlenül foglalkoznak a fiatalokkal: a kilátástalanság, a szegénység radikalizálhatja a táboron belül semmittevésre kényszerülő kamaszkorú fiúkat, mondja Caroline.

Az UNFPA reprodukciós központban nem tudnak teljeskörű ellátást biztosítani a terhes nőknek, csak családtervezési felvilágosításra, terhesgondozásra, természetes szülés kísérésre és perinatális (szülés előtti és utáni) ellátásra van lehetőség. Azonban ha egy szülés során komplikációk merülnek fel, a táboron belül már nem tudják ellátni az esetet. A műtétes beavatkozásokat a legközelebb fekvő Al Qayyarah-i kórházban tudják elvégezni. Caroline elmondása szerint volt egy időszak, amikor az Al Qayyarah felé vezető híd le volt zárva, még a mentőt sem engedték át. Ekkor a vajúdó nőknek gyalog kellett átkelniük a hídon.

Adjátok meg a császárnak, ami a császáré…
Irak demográfiailag is háborúra rendezkedett be: a családok a lányok mellett három fiút a hadseregnek, két fiút a háztáji gazdaságnak nevelnek. Sokan közülük azért csatlakoznak a hadsereghez, hogy még a gyanúja se merüljön fel annak, hogy az Iszlám Államot támogatják.

Iraki helyszíni riportunk az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) támogatásával készült el.

Többórás napsütéssel indul a hét

Publikálás dátuma
2018.01.21. 22:10
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Hétfőn sok lesz a napsütés, délután kezd nyugat felől erősen megnövekedni felhőzet, estefelé az Alpokalján már szállingózhat a hó. Keleten, északkeleten még élénk, erős lesz az északias szél, így ott hófúvás is előfordulhat. Hajnalban -2, -7, a derült, szélcsendes, hófödte északi tájakon -8, -12, napközben -1, +4 fok várható. 

Kedden eleinte a Dunántúlon és a középső tájakon fordulhat elő kisebb havazás, nyugaton havas eső, ónos eső, eső is, majd délután csökken a csapadékhajlam. Keleten kevesebb lesz a felhő, több órára kisüthet a nap. A szél nem lesz jelentős. A hideg hajnalt követően napközben -1, +6 fokot mérhetünk.

Szerdán változóan és erősen felhős, párás tájakkal egyaránt találkozhatunk. Északon néhol hószállingózás, gyenge havas eső is kialakulhat. A Dunántúlon megélénkülhet a délies szél. Délután 0, +8 fok várható.

Csütörtökön változóan felhős-napos, északkeleten helyenként tartósan borús, ködös lesz az idő, a Dunántúlon feltámad a szél. Nyugaton, délnyugaton 8-10, máshol 1-7 fokot mérhetünk. Pénteken tovább enyhül az idő, délnyugaton 12-13 fok is lehet.

Szerző