A titkosszolgálatok teszik a dolgukat

Publikálás dátuma
2018.01.22. 06:03
Molnár Zsolt (MSZP) szerint kettős beszéd érvényesül a nemzetbiztonságban. FOTÓ: Vajda József
Orbántól vár magyarázatot a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, hogy miféle titkos eljárás alapján fogadtak be 1300 menekültet.

Csütörtök reggel nyolc órára kapott meghívót Orbán Viktor miniszterelnök a parlament nemzetbiztonsági bizottságába. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: az eltelt fél évben sorban meghallgatták a rendőrség, a TEK, a polgári-, és a katonai hírszerzés, illetve elhárítás vezetőit, ám eddig senki nem mutatott fel semmiféle bizonyítékot az adófizetői tízmilliárdokból kommunikált „Soros-tervről”. Így most már a miniszterelnöknek kell bizonyítani, hogy eddig miről beszélt, ha pedig nem tudja igazolni az állításait, úgy fejezze be a Soros-fantomra való mutogatást és a kampányban kezdjen végre a Magyarországot érintő valódi kérdésekről, egészségügyről, oktatásról beszélni.

A bizottság egy füst alatt arról is kifaggatná Orbánt, hogy a kormány miféle titkos menekültügyi eljárás alapján fogadott be tavaly közel 1300 menekültet. Mint ismeretes, Altusz Kristóf helyettes államtitkár a múlt héten egy külföldi sajtónyilatkozatában elkottyantotta: „a menekültek biztonsága érdekében” nem verték nagy dobra a befogadásukat. Molnár Zsolt szerint viszont nem tudni semmiféle olyan menekültügyi eljárásról, ami alapján titokban fogadtak volna be menekülteket.

(A szabályerősítő kivétel az Egyesült Államoktól, Guantanamóról átvett egyetlen rab, akinek minden személyes adata államtitok.) A bizottsági elnök szerint ki kell derülnie, hogy a helyettes államtitkár csak zöldséget beszélt-e, vagy ha mégsem, úgy pontosan ki döntött és mikor arról, hogy titokban vegyenek át menekülteket? De arra is választ várnának, hogy a miniszterelnök szerint összhangban van-e a kormány meghirdetett bevándorláspolitikája - vagyis annak az üzenetnek a harsogása minden minden csatornán, hogy a menekültek nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek, potenciális terroristák – azzal, hogy közben titokban befogadják a menekülteket.

Kettős beszéd érvényesül a nemzetbiztonságban – mondja ennek kapcsán Molnár Zsolt. Erre jó példa maga a bizottság: zárt körben a titkosszolgálatok és a rendészeti szervek mindig bizonyítékokkal alátámasztható, szakmai tényekről igyekeznek beszélni. (Ahogy az is jól látható, hogy a szakmai oldal képviselői, Pintér Sándor belügyminiszter, de Simicskó István honvédelmi miniszter is kínosan kerüli, hogy a "Soros-tervről" beszéljen.) Ugyanakkor a Fidesz-KDNP képviselőit, élükön Németh Szilárd alelnökkel ez a legkevésbé sem érdekli. Propagandagyárak előre megírt anyagait felhasználva alternatív valóságot építenek, és ehhez kampányeszközként próbálják használni a nemzetbiztonság intézményrendszerét.

Ennek egyik díszpéldája a most benyújtott „Soros-stop” törvényjavaslat-csomag, ahol Molnár él a gyanúperrel, hogy a Fidesz valódi célja nem is az, hogy elfogadják ezt a törvényjavaslatnak tűnő dokumentumot, hanem hogy erre hivatkozva tovább Sorosozhassanak. A javaslat ugyanis szerinte szakmailag teljesen értelmezhetetlen, illetve pártpolitikai kampányeszköz, így kizárt, hogy akár ő, akár az MSZP bármilyen formában részt vegyen a törvény esetleges megvitatásában.

Arra a kérdésre, hogy a titkosszolgálatokat mennyire tudta maga alá gyűrni a kormánypárt, Molnár Zsolt úgy fogalmazott: a szolgálatok működése a munka természete miatt a politika számára sem száz százalékosan átlátható, így a szolgálatok sokkal nagyobb autonómiával rendelkeznek, jóval nagyobb a mérlegelési lehetőségük, hogy ne engedjék be a politika befolyását, úgy, ahogy ezt ma a Médiahatóságnál vagy az Állami Számvevőszéknél látszik.

Európai FBI-ra lenne szükség
Sürgetőnek és kiemelkedően fontosnak nevezte Molnár, hogy az uniós rendőrségi (Europol), vagy határvédelmi együttműködés (Frontex) mintájára a tagállami titkosszolgálatok is közös információs bázist, majd értékelő-elhárító szervezetet hozzanak létre. A terrorizmus, a szervezett bűnözés mára átlépte az államhatárokat, ugyanakkor a szolgálatok között még igen nehézkes az együttműködés, sokszor értékes napok mennek el, mire az egyik szolgálattól eljut egy adat egy társszervig. Félő azonban, hogy a kampánykormányzásra berendezkedett Orbán-kabinet az „uniós FBI-t” is csak a mostanában politikai hívószóvá vált „nemzeti szuverenitás” csorbításaként lenne képes értelmezni. Molnár Zsolt szerint ez a szemlélet különösen veszélyes. „Nagyon fájdalmas lenne, ha maradna a maradi elszigetelődés, aztán egyszer csak egy váratlan merénylet fújna ébresztőt, hogy mekkora bűn kimaradni az európai együttműködésből, és különösen a közös, uniós titkosszolgálati intézményrendszerből” - mondta Molnár Zsolt.

Szörényi Levente kapta a Kölcsey-emlékplakettet

Publikálás dátuma
2018.01.21. 15:19
MTI Fotó: Balázs Attila
Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és szövegíró kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napjának alkalmából adták át a szatmárcsekei református templomban vasárnap.

Jánosi Zoltán, a díjat alapító Kölcsey Társaság elnöke laudációjában elmondta, míg Bartók Béla a hangversenytermekbe és Kodály Zoltán az iskolákba, addig Szörényi Levente a beat és a rockzene segítségével vezette vissza a népdalt a helyét és a küldetését kereső, de folytonosan torz eszméktől és politikai akaratoktól manipulált ifjúság szívébe.

"Együtteseinek dalaival a kor milliókat megérintő zenei irányzataiban úgy szólaltatta meg a népdal hagyományát, hogy az egyszerre fejezett ki szabadságvágyat, lázadást és hívta fel az ifjúságot az új zenei formákkal új életprogramok keresésére is" - fogalmazott Jánosi Zoltán.

Szavai szerint Szörényi zenéje az új önértelmezés esélyét kínálta fel a fiatal Magyarországnak, később rockoperái és rockballadái, illetve más munkái pedig már a rendszerváltozást készítették elő.

Szörényi Levente 1945. április 26-án született az ausztriai Gmundenben. A fiatal korában jó gitárosnak tartott Szörényi zenei pályafutása 1962-ben kezdődött, amikor több év iskolai zenélés után testvérével, Szörényi Szabolccsal együtt alakított Mediterrán nevű zenekarukkal az 1962-es országos Ki Mit Tud?-on az elődöntőig jutottak.

Szörényi 1963-64-ben a Balassa-, 1965-től 1973-ig az Illés-együttes tagja volt, ekkortól dolgozik együtt Bródy János zenésszel. 1965-ben a Magyar Rádió amatőr vetélkedőjén első díjat nyertek, az 1966-os Táncdalfesztiválon pedig a Még fáj minden csók című daluk második helyezést ért el.

Az 1968-as Táncdalfesztiválon az Amikor én még kissrác voltam című dalukkal első helyen végeztek, a fődíjon kívül még öt díjat kaptak. Az 1971-es Táncdalfesztiválon is indultak és második helyezett lettek, az Elvonult a vihar című dalukkal.
A zenész 1974-1984 között a Fonográf együttes alapító tagja, zeneszerzője és énekese volt, 1973-ban tagja volt a Bródy János által létrehozott KITT-egyletnek, amely az Illés zenekarból, Koncz Zsuzsából és a Tolcsvayék és a Trióból állt. Számos sikeres rockopera és színpadi mű szerzője, közülük a legsikeresebb az István, a király, amelyet 1983-ban mutattak be a városligeti Királydombon. Mindezek mellett több tucat élvonalbeli előadó és zenekar lemezein működött közre zenei rendezőként, hangmérnökként, illetve hangszeres előadóként, de több nagy magyar költő verséhez szerzett zenét, valamint bemutatkozott filmek zeneszerzőjeként is.

Számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején leginkább az Illésnek és a Fonográfnak. Sikeres borász, tulajdonosa egy régészeti alapítványnak, íróként több kötete jelent meg.

A társaság elnöke a közönség vastapsától kísérve adta át a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet a 72 éves előadóművész számára.

"Néha furcsa hangulatban az utcát járom egymagamban" - idézett beszédében az Illés együttes Az utcán című szerzeményéből Szörényi Levente. Mint mondta, ennek a kis "ösztönös" dalnak a váratlan közönségsikere csábította olyan zenei tájakra, ahol "a magyar lélek nosztalgiával fordul ősi múltja felé."

Az István, a király című rockoperára kitérve azt mondta, ez a mű életben tartotta a generációkon átívelő reményt egy olyan Magyarország felépítésére, amelyben az "istváni magyar" nem törekszik a "koppányi magyar" megsemmisítésére.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-díjat a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Kósa Ferenc filmrendező vehette át az elismerést, de díjazottak között volt Törőcsik Mari színésznő, Vári-Fábián László költő-műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.

A szatmárcsekei templomban immár huszonötödik alkalommal tartották meg a magyar kultúra napi ünnepséget, amelyen - ahogy negyedszázada minden évben - Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten Szocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli kormányzója és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét.

A templomi ünnepség résztvevői megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét a református temetőben.

Szerző

Terror Kabulban - Kilencen haltak meg a luxusszállóban

Publikálás dátuma
2018.01.21. 09:23
FOTÓ: WAKIL KOHSAR / AFP

Véget ért a kabuli Intercontinental szálloda elleni fegyveres támadás az afgán belügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint. A biztonsági erők az összes támadóval végeztek. A merényletben hat civil, köztük egy külföldi nő vesztette életét, állampolgárságát egyelőre nem közölték - írja a hirado.hu.

Naszrat Rahimi, a belügyminisztérium egyik szóvivője tájékoztatása szerint heten sebesültek meg a szombat este indított támadásban, amelyet egyelőre egyetlen terrorszervezet sem vállalt magára. A korábbi tájékoztatással szemben nem négy, hanem három merénylő volt, mindhármukkal végeztek a különleges erők, amelyek aztán szobáról szobára vizsgálták át a szállodát.

A hotelből több mint 150 embert, köztük 41 külföldit menekítettek ki, 126-ot még az éjszaka folyamán, a többieket vasárnap reggel – közölte a tárca másik szóvivője, Nadzsíb Danis.

Szerző