Betonmedencévé változhat a Dráva medre

Publikálás dátuma
2018.01.21 21:04
A síkvidéki erőművekhez tározókat kell építeni, nemcsak a Dráva, hanem a környező mezőgazdasági területek is átalakulnának. FOTÓ
Fotó: /
Ökológiai katasztrófát jelent környezetvédelmi szakemberek szerint, ha Horvátország a mostani tervek szerint megépít öt vízerőművet a Dráva horvát-magyar szakaszán.

A Dráva Szövetség hazai és nemzetközi tiltakozó akciókat szervez horvát partnereivel az új vízlépcsők ellen, melyek alapjaiban változtatnák meg a délnyugati határfolyó környékén a természeti világot és a gazdaságot. A horvát ötlet nem újkeletű: a zágrábi kormány 1992-ben határozta el, hogy a Dráva horvát - ám közös érdekűnek nyilvánított - szakaszán, Novo Virjénél vízerőművet épít. A vízlépcső létesítményei 30 kilométer hosszan húzódtak volna, s a tározója Őrtilos és Barcs között egy hatalmas betonmedencévé változtatta volna a jelenleg szabálytalanul kanyargó, megannyi holtága miatt ökológiai szempontból felbecsülhetetlen szakaszt, ráadásul a tározóból egy öt kilométeres csatornán vezették volna tovább a vizet, s így az eredeti meder szinte kiszáradt volna. A nagyjából ötszázmillió eurós beruházás végül, többek között a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult: a kormány az espooi egyezményre hivatkozva tudta elutasítani a projektet. Ez a nemzetközi szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy a hatásviselő fél jogosult megismerni a projekt részletes terveit, véleményezheti az elkészített hatásvizsgálati elemzést, a megvalósításról ugyan nem dönthet, de megfogalmazhatja elvárásait, s akár nemzetközi bírósághoz is fordulhat az ügyben.

A horvátok akkor tehát elálltak a tervtől, melyet most a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat porolt le. Az elképzelés szerint öt, egyenként 50 megawattos vízerőmű épülne a Dráva horvát oldalán: a Molve I. Gyékenyesnél, a Molve II. Somogyudvarhelynél, a Barc Barcstól nyugatra, a Donji Miholjac a baranyai Drávaszabolcsnál, valamint az Osijek Eszéknél.

- Első lépésként a Molve I. és II. épülne meg – magyarázta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke -, tulajdonképpen már csak a horvát parlament, a Szabor döntése kell hozzá.

A szövetség vezetője szerint borzalmas hatása lenne a vízlépcsőknek, hiszen síkvidéki erőművek épülnének, melyekhez víztározót kellene építeni, hiszen ezen a folyószakaszon nincs akkora sodrás, hogy egy átfolyós erőmű működni tudjon. Utóbbiakból több is akad a Dráva szlovén és osztrák szakaszán, s ezek sokkal kisebb környezeti terhelést jelentenek.

- A tározós erőművek rendszerint csúcsra járatással működnek – folytatta Toldi Miklós -, ami azt jelenti, akkor engedik rá a vizet a turbinákra a tározókból, mikor nagyobb az energiaigény. Ehhez a turbinák feletti szakaszon egy mesterséges tavat kell kialakítani: Novi Virjénél ez az eredeti tervekben 25 kilométer hosszú és 8-10 méter mély lett volna. Ha ez most megvalósul, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus tavi ökoszisztéma veszi át. Pedig a Drávában rengeteg védett, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, különböző küllőfajok, vagy éppen a drávai tegzes, mely egyedül itt található meg a világon.

Cseppet sem mellékesen a szakember hozzátette: egy duzzasztó alapvetően megváltoztatná a helyi erdő- és mezőgazdaságot is. A tározó ugyanis a vízoszlop nyomása miatt folyamatosan szivárogna, így a környező földterületeken több ezer kilométernyi dréncsövet kellene lefektetni, hogy elvezessék a pangó vizeket.

- Az erőművek miatt a turbinák alatti szakaszon megszűnne a kavicshordalék, s így a folyó folyamatosan mélyítené a medrét – magyarázta. – Egyes számítások szerint néhány év alatt több méterrel is mélyebbre kerülhet a Dráva, ami azt jelentené, hogy a talajvízszint is lejjebb húzódik, ami katasztrófát jelentene a mezőgazdaságnak. Horvátországban a nyolcvanas években építették meg a Dráván a dubravai erőművet, melynek környékén minden kút kiszáradt. Arról nem is beszélve, hogy ott egyszer már átszakadt a töltés, csakhogy ezt akkor sikeresen eltitkolták…

Toldi Miklós szerint érthetetlen, miért akarnak a horvátok újabb erőműveket a Drávára, amikor vannak hegyeik, így sebes folyóik, melyeken átfolyásos technikával működtethető erőműveket lehetne építeni, arról nem is beszélve, hogy a hegyek szeleit kihasználva sokkal inkább szélturbinákat kellene telepíteniük.

- Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk az újabb drávai vízerőműveket – jelentette ki. – A WWF Magyarországgal közösen már megkerestük az érintett megyei önkormányzatokat, s Baranya és Somogy is nemkívánatosnak minősítette a beruházásokat, emellett felkérték a kormányt, hogy tegyen lépéseket az ügyben. A horvát civil szervezetekkel is együttműködünk, s a tervek szerint tavasszal komoly demonstrációsorozat kezdődik a folyómenti települések bevonásával. Sajnos azonban nem csak a Drávára kell figyelni, hiszen Szlovénia pedig a Murán Hrastje Motánál, Muraszombat mellett akar duzzasztós erőművet építeni. Vagyis komoly a veszély, hogy a magyar határ közelében kettős ökológia katasztrófa fenyeget!

2018.01.21 21:04

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12