Előfizetés

Orbán eltökélt és kegyetlen - A Freedom House jelenti

Publikálás dátuma
2018.01.22. 00:50
FOTÓ: Molnár Ádám
A Freedom House évről évre elkészíti Freedom in the World című elemzését a demokrácia helyzetéről, amelyben minden országot egy száz pontos skálán értékelnek. Magyarország évek óta folyamatosan romló értékelést kap, ezúttal 72 pontot. Ez az EU tagállamai között a legalacsonyabb.  Az elemzés egyik készítőjével, Arch Puddingtonnal Galavits Patrik beszélgetett a Klubrádióban, néhány részletet idézünk a műsorból.

A Freedom House értékelései az utóbbi időben folyamatosan romló tendenciát mutatnak Magyarországon. Habár a szervezet skálája szerint még mindig „szabad” országnak számítunk, nem elképzelhetetlen, hogy jövőre már csak a „részben szabad” kategóriába esünk bele. A Freedom House elemzője szerint a Magyarországon kialakult helyzetért nem csak a kormány tehető felelőssé.

A.P.: Több komoly probléma is van Magyarországon. Ott van a miniszterelnök, aki ellenzék nélkül szeretné vezetni az országot. Ennek a célnak az eléréséhez pedig úgy vélem, meglehetősen közel került. Orbán Viktor még a 2010-es választások előtt kijelentette: nem akar két nagy pártot az országban, amelyek versenyeznek a hatalomért, hanem egy olyat látna szívesen, amelyik egyik választást nyeri a másik után. Azt gondolom, hogy a politikai rendszert sikerült úgy átalakítania, hogy ezt elérheti. A másik gond a rendkívül gyenge ellenzék – ez pedig már nem kizárólag Orbán Viktor sara. Az ellenzék széttöredezett, rengeteg párt alkotja, amelyek nem tudnak együttműködni egymással. Üzenetük sincs, amivel mozgósítani tudnák a szavazókat és nincs ötletük, hogyan működhetnének Orbán Viktor hatékony ellenzékeként. Ez a fő probléma: az ország vezetője eltökélt és sok szempontból kegyetlen, vele szemben pedig egy szervezetlen ellenzék áll, amely úgy érzi, eleve vesztes helyzetben van.

A Freedom House elemzője sokakhoz hasonlóan rámutatott: az áprilisi választás sem lesz éppen a demokrácia fáklyás ünnepe Magyarországon.

A.P.: Nyilván szépen megszámolják majd a szavazatokat, ebben nem lesz hiba. De ahogy én látom, az ellenzék megbénítása már elkezdődött. A Jobbikra kiszabott hatalmas ÁSZ-büntetést egy ilyen pártnak - amelynek a forrásai végesek és nincsenek a Fideszéhez mérhető oligarchakapcsolatai - kifizethetetlen. A kampányukat sem fogják tudni rendesen finanszírozni. Az ellenzéki pártokat nehéz helyzetbe hozzák: nem lesz könnyű nekik a médián keresztül eljuttatni az üzenetüket a választókhoz, vagy pénzhez jutniuk magyar támogatóktól. Ezért mondhatjuk már most azt, hogy a magyar választás nem lesz igazságos.

Nemcsak Magyarországon, szerte Európában nagy népszerűségre tettek szert olyan politikusok és pártok, amelyek Orbán Viktorhoz és a Fideszhez hasonlóan egyszerű, az emberek legalantasabb ösztöneire és félelmeire ható üzenetekkel hívják fel magukra a figyelmet. Arch Puddington azt mondja, Amerikában szomorúan nézik ezeket a fejleményeket.

A.P.: Azért vívtuk a hidegháborút a Szovjetunióval, mert azt akartuk, hogy Európa egy szabad és egységes kontinens legyen. Most meg azt látjuk, hogy a földrész megosztott, és egyre több problémája van a szabadsággal – nem mondom, hogy nem szabad, de vannak problémái. Ennek megvannak a jelei Magyarország mellett Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban is. Aztán ott van Franciaország, ahol egy populista párt már évek óta meghatározó tényezője a közéletnek. De a franciák jól kezelik a helyzetet, erős a demokráciájuk. A populistáknak joguk van hangoztatni a véleményüket, a kormányzat azonban demokratikus. Ugyanez a helyzet Németországban is. A populizmus Európában fontos téma lesz az elkövetkező időben, mert megosztó a menekült- és migrációs válság. Ugyanakkor ez is kevesebb problémát fog okozni a jövőben. Ez a legvalószínűbb, mert azt hiszem, a nyugati országok olyan korlátozásokat fognak bevezetni, amelyek megakadályozzák az emberek beáramlását. Nem hinném, hogy ez a legjobb megoldás, de szerintem ez fog történni, ezzel pedig a populisták nehéz helyzetbe fognak kerülni, mert nem lesz üzenetük, nem lesz, aki hallgasson rájuk.

A teljes beszélgetés írott változatát itt találja!

Többórás napsütéssel indul a hét

Publikálás dátuma
2018.01.21. 22:10
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Hétfőn sok lesz a napsütés, délután kezd nyugat felől erősen megnövekedni felhőzet, estefelé az Alpokalján már szállingózhat a hó. Keleten, északkeleten még élénk, erős lesz az északias szél, így ott hófúvás is előfordulhat. Hajnalban -2, -7, a derült, szélcsendes, hófödte északi tájakon -8, -12, napközben -1, +4 fok várható. 

Kedden eleinte a Dunántúlon és a középső tájakon fordulhat elő kisebb havazás, nyugaton havas eső, ónos eső, eső is, majd délután csökken a csapadékhajlam. Keleten kevesebb lesz a felhő, több órára kisüthet a nap. A szél nem lesz jelentős. A hideg hajnalt követően napközben -1, +6 fokot mérhetünk.

Szerdán változóan és erősen felhős, párás tájakkal egyaránt találkozhatunk. Északon néhol hószállingózás, gyenge havas eső is kialakulhat. A Dunántúlon megélénkülhet a délies szél. Délután 0, +8 fok várható.

Csütörtökön változóan felhős-napos, északkeleten helyenként tartósan borús, ködös lesz az idő, a Dunántúlon feltámad a szél. Nyugaton, délnyugaton 8-10, máshol 1-7 fokot mérhetünk. Pénteken tovább enyhül az idő, délnyugaton 12-13 fok is lehet.

Betonmedencévé változhat a Dráva medre

Vas András
Publikálás dátuma
2018.01.21. 21:04
A síkvidéki erőművekhez tározókat kell építeni, nemcsak a Dráva, hanem a környező mezőgazdasági területek is átalakulnának. FOTÓ
Ökológiai katasztrófát jelent környezetvédelmi szakemberek szerint, ha Horvátország a mostani tervek szerint megépít öt vízerőművet a Dráva horvát-magyar szakaszán.

A Dráva Szövetség hazai és nemzetközi tiltakozó akciókat szervez horvát partnereivel az új vízlépcsők ellen, melyek alapjaiban változtatnák meg a délnyugati határfolyó környékén a természeti világot és a gazdaságot. A horvát ötlet nem újkeletű: a zágrábi kormány 1992-ben határozta el, hogy a Dráva horvát - ám közös érdekűnek nyilvánított - szakaszán, Novo Virjénél vízerőművet épít. A vízlépcső létesítményei 30 kilométer hosszan húzódtak volna, s a tározója Őrtilos és Barcs között egy hatalmas betonmedencévé változtatta volna a jelenleg szabálytalanul kanyargó, megannyi holtága miatt ökológiai szempontból felbecsülhetetlen szakaszt, ráadásul a tározóból egy öt kilométeres csatornán vezették volna tovább a vizet, s így az eredeti meder szinte kiszáradt volna. A nagyjából ötszázmillió eurós beruházás végül, többek között a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult: a kormány az espooi egyezményre hivatkozva tudta elutasítani a projektet. Ez a nemzetközi szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy a hatásviselő fél jogosult megismerni a projekt részletes terveit, véleményezheti az elkészített hatásvizsgálati elemzést, a megvalósításról ugyan nem dönthet, de megfogalmazhatja elvárásait, s akár nemzetközi bírósághoz is fordulhat az ügyben.

A horvátok akkor tehát elálltak a tervtől, melyet most a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat porolt le. Az elképzelés szerint öt, egyenként 50 megawattos vízerőmű épülne a Dráva horvát oldalán: a Molve I. Gyékenyesnél, a Molve II. Somogyudvarhelynél, a Barc Barcstól nyugatra, a Donji Miholjac a baranyai Drávaszabolcsnál, valamint az Osijek Eszéknél.

- Első lépésként a Molve I. és II. épülne meg – magyarázta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke -, tulajdonképpen már csak a horvát parlament, a Szabor döntése kell hozzá.

A szövetség vezetője szerint borzalmas hatása lenne a vízlépcsőknek, hiszen síkvidéki erőművek épülnének, melyekhez víztározót kellene építeni, hiszen ezen a folyószakaszon nincs akkora sodrás, hogy egy átfolyós erőmű működni tudjon. Utóbbiakból több is akad a Dráva szlovén és osztrák szakaszán, s ezek sokkal kisebb környezeti terhelést jelentenek.

- A tározós erőművek rendszerint csúcsra járatással működnek – folytatta Toldi Miklós -, ami azt jelenti, akkor engedik rá a vizet a turbinákra a tározókból, mikor nagyobb az energiaigény. Ehhez a turbinák feletti szakaszon egy mesterséges tavat kell kialakítani: Novi Virjénél ez az eredeti tervekben 25 kilométer hosszú és 8-10 méter mély lett volna. Ha ez most megvalósul, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus tavi ökoszisztéma veszi át. Pedig a Drávában rengeteg védett, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, különböző küllőfajok, vagy éppen a drávai tegzes, mely egyedül itt található meg a világon.

Cseppet sem mellékesen a szakember hozzátette: egy duzzasztó alapvetően megváltoztatná a helyi erdő- és mezőgazdaságot is. A tározó ugyanis a vízoszlop nyomása miatt folyamatosan szivárogna, így a környező földterületeken több ezer kilométernyi dréncsövet kellene lefektetni, hogy elvezessék a pangó vizeket.

- Az erőművek miatt a turbinák alatti szakaszon megszűnne a kavicshordalék, s így a folyó folyamatosan mélyítené a medrét – magyarázta. – Egyes számítások szerint néhány év alatt több méterrel is mélyebbre kerülhet a Dráva, ami azt jelentené, hogy a talajvízszint is lejjebb húzódik, ami katasztrófát jelentene a mezőgazdaságnak. Horvátországban a nyolcvanas években építették meg a Dráván a dubravai erőművet, melynek környékén minden kút kiszáradt. Arról nem is beszélve, hogy ott egyszer már átszakadt a töltés, csakhogy ezt akkor sikeresen eltitkolták…

Toldi Miklós szerint érthetetlen, miért akarnak a horvátok újabb erőműveket a Drávára, amikor vannak hegyeik, így sebes folyóik, melyeken átfolyásos technikával működtethető erőműveket lehetne építeni, arról nem is beszélve, hogy a hegyek szeleit kihasználva sokkal inkább szélturbinákat kellene telepíteniük.

- Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk az újabb drávai vízerőműveket – jelentette ki. – A WWF Magyarországgal közösen már megkerestük az érintett megyei önkormányzatokat, s Baranya és Somogy is nemkívánatosnak minősítette a beruházásokat, emellett felkérték a kormányt, hogy tegyen lépéseket az ügyben. A horvát civil szervezetekkel is együttműködünk, s a tervek szerint tavasszal komoly demonstrációsorozat kezdődik a folyómenti települések bevonásával. Sajnos azonban nem csak a Drávára kell figyelni, hiszen Szlovénia pedig a Murán Hrastje Motánál, Muraszombat mellett akar duzzasztós erőművet építeni. Vagyis komoly a veszély, hogy a magyar határ közelében kettős ökológia katasztrófa fenyeget!