Kamionnal ütközött egy kisbusz a 32-es főúton

Egy kisbusz és egy rakomány nélküli kamion ütközött hétfő délután a 32-es számú főúton, Pusztamonostor külterületén, a műszaki mentés és a helyszínelés idején teljes útlezárás van érvényben az adott szakaszon - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az ütközés következtében a kisbusz az árokba csapódott, utasai közül hatan megsérültek, őket a mentők ellátják. A  forgalmat Pusztamonostor felől Szentlőrinckáta felé, Jászfényszaru felől Zsámbok irányába terelik.

Szerző

Paksi vétó: Ausztria az Európai Bírósághoz fordul

Publikálás dátuma
2018.01.22. 12:40
Fotó: Molnár Ádám
Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.

Semmisítse meg az Európai Bíróság a paksi atomerőmű építésének állami támogatásáról hozott Európai bizottsági határozatot! A bécsi környezetvédelmi minisztérium evégett pert indít – jelentette be Elisabeth Köstinger miniszter szóvivője.

Az előző években az unió parlamentjében képviselőként dolgozó Köstinger szerint az elmúlt hetekben a minisztériumban alapos vizsgálat alá vették a tervezett beruházást, s arra a következtetésre jutottak, hogy bőséges érv szól az építés ellen, ezért február 25-ig, ameddig a bizottsági határozat támadható, Luxembourghoz fordulnak. „Az atomerőmű nem minősíthető az energiatermelés fenntartható formájának, s a klímaváltozásra sem ad választ” - így a miniszter, aki szerint kimondottan rossz üzenet, ha a brüsszeli bizottság az atomerőművek építésének szubvencionálását nem tartja kifogásolhatónak.

A bécsi Der Standard értesülése szerint az osztrák környezetvédelmi minisztérium azzal a felvetéssel indítja el majd a pert, hogy az építkezés támogatása vajon közösségi érdeket szolgál-e? Ez indokolná ugyanis egyedül az építkezés szubvencionálását. A közösségi érdek azonban megkérdőjeleződik, ha tekintetbe veszi a bíróság, hogy az unió számos tagállama nem termel atomenergiát illetve kiszállt az atomiparból.

Bécsnek a bizottsággal ellentétben az a véleménye, hogy Magyarország más energiaforrásból is fedezni tudná energiaszükségletét. Problematikusnak minősíti a bécsi minisztérium azt is, hogy a szerződés odaítéléséről nem tartottak érdemi versenytárgyalást. Köstingernek nem tetszik, hogy a bizottság tavaly, egy éves vizsgálat után leállította az állami támogatásról folytatott vizsgálatot, 2016-ban pedig azzal a szerződésszegési eljárással hagyott fel, amelyet amiatt indított hogy a magyarok a milliárdos üzlettel egy orosz állami céget bíztak meg.

Az osztrák közvélemény vegyes érzelmekkel fogadta a minisztérium bejelentését, volt, aki teljesen reménytelennek ítélte a kezdeményezést, ami csak a külföld fejcsóválását idézheti elő, volt, aki az atomlobbi újbóli megerősödését érzékeli, volt, aki szerint az atom még mindig jobb, mintha a magyarok újra a szénhez nyúlnának.

Szerző
Frissítve: 2018.01.22. 18:53

A munkavállalók ezt a béren kívüli juttatást választanák

Publikálás dátuma
2018.01.22. 09:46
Illusztráció: Shutterstock
A következő napokban kell dönteniük a munkavállalóknak a munkáltatójuk által ajánlott idei cafeteria-csomagjukról. 

Az Union Biztosító 1300 fős, reprezentatív felmérése szerint a 25-55 év közötti korosztályból jelenleg a lakosság mindössze 12 százaléka kap a cafeteriában egészségbiztosítást, noha 46 százalékuk élne ezzel a lehetőséggel. Az Union MTI-hez eljuttatott felmérése szerint az embereknek csupán a 15 százaléka rendelkezik privát egészségbiztosítással, ugyanakkor egy általános szolgáltatási kört kínáló, havi 5-6 ezer forintos díjjal futó egészségbiztosítás iránt a megkérdezettek 28 százaléka érdeklődik. Cafeteriával finanszírozva már a megkérdezettek 46 százaléka mond igent egy ilyen szolgáltatásra, ha pedig cafeterián felül a munkáltató finanszírozná, akkor az érdeklődők aránya csaknem eléri a 60 százalékot.

"Tavaly a munkáltatók átlagosan havi bruttó 26 ezer forintos cafeteria-keretet bocsátottak a munkavállalóik rendelkezésére, ennek kevesebb mint ötödéből elérhetőek a színvonalas egészségbiztosítási szolgáltatások, például a várakozási idő nélküli járóbeteg-ellátás, diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások betegút-szervezéssel és nonstop tanácsadással" - fejti ki Zsolnai Gábor, a biztosítócég vállalati egészség- és személybiztosítási igazgatója a közleményben. Az egészségbiztosítás adózási szempontból is az egyik legkedvezőbb juttatási elem, mivel semmilyen adó-, illetve járulékvonzata nincs, vagyis ebben az esetben a bruttó összeg egyben a nettó is.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy az egészségbiztosítások iránt leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkező budapesti férfiak érdeklődnek. Teljesen egyöntetű és pozitív fogadtatása van ugyanakkor a biztosítások családi kiterjesztésének, ha egészségbiztosítást kötne a munkáltató a megkérdezett részére, a válaszadók 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez ne csak az ő számára, hanem a házastársának, illetve a gyermekeinek is nyújtson szolgáltatást.

Az Union felmérése szerint a 25-55 év közötti munkavállalók 65 százaléka kap a munkahelyén béren kívüli juttatást. Az 500 főnél nagyobb létszámú vállalatoknál a dolgozók 90 százaléka részesül cafeteriában, ám még a maximum 10 fős cégeknél dolgozók 37 százaléka is élhet ezzel a lehetőséggel - derül ki a biztosítócég felméréséből.

Szerző