Nyomoznak Tiborcz-ügyben

Publikálás dátuma
2018.01.22. 15:56
Shutterstock illusztráció.
Ügyészségi eljárás indult az Elios Innovatív Zrt. gyanús ügyletei miatt. 13 milliárdot bukhat az ország Orbán vejének volt cége miatt.

A Pest Megyei Főügyészség elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében hétfőn – közölte Gyugyi Csilla, a vádhatóság szóvivője. A 2015-ig Orbán Viktor kormányfő vejének érdekeltségében lévő cég pályázataival kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) készített jelentést, az alapján indított eljárás az ügyészség. A 24.hu információi szerint az OLAF három pályázati kiírásban, 35 projektben talált szabálytalanságot, ezért az Európai Bizottságnak is eljuttatott dokumentumokban azt javasolják: 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forintnyi uniós támogatást vonjanak meg Magyarországtól.

A hírportál szerint az uniós csalás elleni hivatal aggályosnak tartja, hogy egy Sistrade nevű kft. dolgozott a projektek előkészítésén az uniós támogatásokra jogosult önkormányzatoknak, az Elios pedig nyert ezeken a pályázatokon. Az Elios és a Sistrade ugyanis összekapcsolható korábbi tulajdonosaikon, Orbán vején, Tiborcz Istvánon és Hamar Endrén keresztül. Az OLAF közbeszerzési szabálytalanságokat, az eljárások manipulálását tárta fel, de a jelentésben szerepel a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is.

Az új nyomozás elrendelését nem mérlegelhették, a gyakorlat szerint ha az OLAF jogi lépéseket javasol, akkor az ügyészség – ha még nincs folyamatban vizsgálat az ügyben – ennek eleget is tesz. Az ügyészség már 2016-ban is vizsgálta az Elios Zrt. pályázatait, de akkor lezárták a nyomozást arra hivatkozva, hogy „nem minősül kartellezésnek, ha a piaci rendszer különböző szintjein elhelyezkedő, a folyamat más-más szakaszaiban működő vállalkozások kötnek megállapodást”.

Az Elios nyerőszériájának csúcsán, 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárdos árbevételt termelt, tulajdonosainak több mint egymilliárdos osztalékot fizetett. Az ügyészség szerint a 2009 és 2014 közötti időszakot vizsgálják majd. Tiborcz István 2009 és 2015 között volt érdekelt a cégben.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter – a kormánypárti sajtóhoz hasonlóan – még korábban kifejtette, hogy a vizsgált időszakban Simicska Lajos is érdekelt volt a cégben. Az Elios többségi tulajdonosa 2012 februártól 2013 júniusig az E-OS Zrt. volt, amely a Simicska cégbirodalom zászlóshajójáé, a Közgépé. Lázár János arra már nem tért ki, hogy Tiborcz István 2009 és 2015 között mindvégig igazgatósági tag volt az Eliosban, ráadásul amikor Simicskának is köze volt a céghez, akkor a milliárdos vállalkozó még Orbán szövetségese volt.

Tiborcz István és Orbán Ráhel párkapcsolatának kezdete egyébként 2008 körülre tehető, Tiborczot ugyanis 2009-ben mutatták be Orbán Viktornak. Az ES-E-OS-Elios árbevétele pedig követte a két fiatal kapcsolatának erősödését: az alapításkori 8 millió forint Simicskáék beszálltakor, 2010-ben csaknem 700 millióra, majd hárommilliárd fölé ugrott. Simicskáék kiszálltával a bevétel kétharmada elillant, ám 2015-re ismét 8 milliárd közelébe tornászták fel, hogy az Paár Attila beszálltával kétmilliárd alá essen.

Szerző
Frissítve: 2018.01.22. 20:05

Ezen a napon: a Kossuth híd felavatása

Publikálás dátuma
2018.01.22. 14:12
Fotó: Fortepan.hu
Átadták a forgalomnak a Kossuth-hidat Budapesten. A lerombolt dunai hidakat helyettesítő építmény 1946 és 1957 között állt szolgálatban. 1960-ban lebontották

Vasárnap délelőtt Budapest dolgozóinak tízezrei jelentek meg a zászlódíszbe öltözött Kossuth Lajos téren, hogy megünnepelték a magyar demokrácia eddigi legnagyobb technikai alkotásának, a Kossuth-hídnak felavatását. Az ünnepségen a Szövetséges Ellenőrző Bizottság is képviseltette magát. Szovjet részről Trajnin ellentengernagy, amerikai részről Townsend ezredes, angol részről pedig Edgecumba tábornok jelent meg. Részt vett az ünnepségen az egész magyar Kormány, a főváros vezetősége, valamennyi demokratikus párt, ifjúsági szervezet, a honvédség és a rendőrség.

Az Ünnepség kezdete előtt a Kossuth-híd közepéről koszorút dobtak a Dunába, megemlékezésül a hídépítés kézben hősi halált halt munkásra. Szabó Andrásra, majd a Himnusz hangjai után Tildy Zoltán miniszterelnök mondott nagyhatású beszédet.

— Győzelmes nap ez a mai — mondotta — amikor a magyar kormány és ez egész nemzet meghajtja az elismerés zászlaját a győzelmet kivívó munkások felé.

Ha mindenki úgy dolgozik, mint a hídépítők és a parasztok és mindenki hajlandó tűrni még néhány hónapot, akkor ez az ország minden dolgozó boldog hazája lesz.

Ezután Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter beszélt. Azok, akik felépítették a Kossuth-hidat, fel fogják építeni a Ferenc József-hidat és a többi hidat is, — mondotta.

A Szózatot énekelte el ezután a Vasas és Gázgyári énekkar, majd Kossa István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára mondott rövid beszédet.

Széchy Károly miniszteri tanácsos, a közlekedésügyi minisztérium hídosztályának vezetője ígéretet tett arra, hogy a hídépítők tovább folytatják országépítő munkájukat. Horváth Lajos segédmunkás díszoklevelet nyújtott át Gerő elvtárs, közlekedési miniszternek, valamint két vezető mérnöknek. A főváros nevében Bechtler Péter elvtárs, alpolgármester emelkedett ezután szólásra, aki a főváros közönsége nevében átvette a hidat.

Bechtler elvtárs megköszönte a hídépítő munkásoknak és mérnököknek fáradságot nem ismerő hatalmas munkáját. Kiemelte, hogy a hídépítők mellett a Beszkárt munkásai is óriási teljesítményt végeztek a hídhoz vezető villamos vonalak építésében. A felemelő ünnepség ezzel véget ért.

Népszava 1946. január 22.

Szerző

Ezen a napon: a Kossuth híd felavatása

Publikálás dátuma
2018.01.22. 14:12
Fotó: Fortepan.hu
Átadták a forgalomnak a Kossuth-hidat Budapesten. A lerombolt dunai hidakat helyettesítő építmény 1946 és 1957 között állt szolgálatban. 1960-ban lebontották

Vasárnap délelőtt Budapest dolgozóinak tízezrei jelentek meg a zászlódíszbe öltözött Kossuth Lajos téren, hogy megünnepelték a magyar demokrácia eddigi legnagyobb technikai alkotásának, a Kossuth-hídnak felavatását. Az ünnepségen a Szövetséges Ellenőrző Bizottság is képviseltette magát. Szovjet részről Trajnin ellentengernagy, amerikai részről Townsend ezredes, angol részről pedig Edgecumba tábornok jelent meg. Részt vett az ünnepségen az egész magyar Kormány, a főváros vezetősége, valamennyi demokratikus párt, ifjúsági szervezet, a honvédség és a rendőrség.

Az Ünnepség kezdete előtt a Kossuth-híd közepéről koszorút dobtak a Dunába, megemlékezésül a hídépítés kézben hősi halált halt munkásra. Szabó Andrásra, majd a Himnusz hangjai után Tildy Zoltán miniszterelnök mondott nagyhatású beszédet.

— Győzelmes nap ez a mai — mondotta — amikor a magyar kormány és ez egész nemzet meghajtja az elismerés zászlaját a győzelmet kivívó munkások felé.

Ha mindenki úgy dolgozik, mint a hídépítők és a parasztok és mindenki hajlandó tűrni még néhány hónapot, akkor ez az ország minden dolgozó boldog hazája lesz.

Ezután Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter beszélt. Azok, akik felépítették a Kossuth-hidat, fel fogják építeni a Ferenc József-hidat és a többi hidat is, — mondotta.

A Szózatot énekelte el ezután a Vasas és Gázgyári énekkar, majd Kossa István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára mondott rövid beszédet.

Széchy Károly miniszteri tanácsos, a közlekedésügyi minisztérium hídosztályának vezetője ígéretet tett arra, hogy a hídépítők tovább folytatják országépítő munkájukat. Horváth Lajos segédmunkás díszoklevelet nyújtott át Gerő elvtárs, közlekedési miniszternek, valamint két vezető mérnöknek. A főváros nevében Bechtler Péter elvtárs, alpolgármester emelkedett ezután szólásra, aki a főváros közönsége nevében átvette a hidat.

Bechtler elvtárs megköszönte a hídépítő munkásoknak és mérnököknek fáradságot nem ismerő hatalmas munkáját. Kiemelte, hogy a hídépítők mellett a Beszkárt munkásai is óriási teljesítményt végeztek a hídhoz vezető villamos vonalak építésében. A felemelő ünnepség ezzel véget ért.

Népszava 1946. január 22.

Szerző