A kisebbik rossz

Meglehetősen találó főcímmel értékelte a német szociáldemokraták rendkívüli kongresszusát hétfői kiadásában a Die Tageszeitung című lap: „Merkel marad az SPD vezetője”. Vasárnap ugyanis az SPD küldöttjei, ha kis többséggel is, de zöld utat adtak a nagykoalíciós tárgyalások megkezdésének.

A berlini újság ezzel rámutatott a szociáldemokraták legnagyobb gondjára: a nagykoalíciós együttműködés során képtelenek voltak kilépni Merkelék árnyékából. Martin Schulz a vasárnapi kongresszuson vehemensen érvelt az uniópártokkal való együttműködés folytatása mellett. Azt mondta, a következő négy évben keményen kiállnak érdekeikért, nem fenyeget majd az a veszély, hogy lesöpörjék az asztalról az SPD javaslatait, két év után felül is bírálják az együttműködést és a nagykoalíciós tárgyalások során még javítanak azon az előzetes megállapodáson. Andrea Nahles frakcióvezető ezt azzal egészítette ki, hogy követtek el hibákat az elmúlt években, nem tették világossá a választók számára, mennyi eredményt értek el a közös kormányzás során, de most majd minden másképp lesz.

Ígéretek elhangzottak bőséggel, de olyan érv nemigen, amely azt támasztaná alá, hogy az elkövetkező kormányzás során az SPD valóban teljesen új arcát mutatja majd. A küldöttek látható kétkedéssel hallgatták a pártelnök szavait. Martin Schulzot egy éve még szinte közfelkiáltással választották meg a párt élére, mostanra azonban elvesztette hitelét, hiszen nem lehet megmagyarázni: miért érvelt a választás környékén kitartóan az ellenzéki szerepvállalás mellett, s miért tett 180 fokos fordulatot. A párttársak szemében úgy tűnhet, mindent elkövet azért, hogy pártja a kényelmes kormányzati pozícióban maradjon.

Amolyan rocksztárként ünnepelték viszont az ifjú szociáldemokraták vezetőjét, Kevin Kühnertet, aki szerint nagy hiba lenne a nagykoalíció folytatása, s ez új kezdetet jelenthet az SPD számára. Érveket azonban tőle sem lehetett hallani. Az ifjú politikus nem tudta elmagyarázni, miért gondolja, hogy az ellenzéki szerepvállalás révén hirtelenjében növekedne az SPD népszerűségi mutatója. A tapasztalat éppen az, hogy a kormányon kívüliség fel is gyorsíthatja az erodálódást.

Az SPD kormányra kerülése még mindig a kisebbik rossz a szociáldemokraták szempontjából. Az előrehozott választás ugyanis öngyilkossággal érne fel számukra. Így azonban van négy évük, amikor rendezhetik a soraikat. Legalábbis rendezhetnék. A megújulás azonban nem megy egyik pillanatról a másikra, ráadásul nem körvonalazódik olyan tehetséges politikuspalántákból álló gárda, amely felválthatná a mostani vezetést. Kühnert és társai sem bizonyították, hogy képesek lennének felelős politizálásra.

Bár az SPD történetének talán legsúlyosabb válságát éli át, Schulzék abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb elhalkul a vita, és mindenki elfogadja a nagykoalíciós szerepvállalást. Abban bízhatnak, hogy Európa nagyon sokat nyer a német nagykoalícióval, és pár év múlva már senki sem emlékezik arra, mennyi belső konfliktus árán vállalták az újabb négy évig tartó kormányzást.

Szerző
2018.01.23 07:13

Kiszivárgott: Merkel Putyinnal vállvetve vágna rendet a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:14

Fotó: AFP/ JOHN MACDOUGALL
Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14
Frissítve: 2018.08.20 15:31

Távkonfrontáció Lázár és Márki-Zay között: abcúgozás és mozgalom

Publikálás dátuma
2018.08.20 11:11

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Rendezvény és ellenrendezvény satujában ünnepelt Hódmezővásárhely: a politikai ring egyik sarkában a regnáló polgármester, Márki-Zay Péter beszélgetett ellenzéki közéleti figurákkal, míg a másik sarokban Lázár János, a Miniszterelnökség volt vezetője, jelenlegi dohánybiztos szólt be Márki-Zaynak egy díjátadón. "Abcúg a szájhősnek, és háromszoros vivát minden cselekvő vásárhelyi polgárnak" - üzente Lázár.
A dohánybiztos azután ragadta magához a szót, hogy egy idős orvosházaspár megkapta az idén alapított Boldog Gizella díjat, írja a hvg.hu. Az exminiszter az 1018 évvel ezelőtti államalapításról szólva a keresztény Európához való csatlakozást emelte ki, majd nyilván ott folytatta, hogy ma Magyarország legfontosabb dolga a keresztény családokban gondolkodó kontinens megmentése. Lázár szerint most a Fidesz feladata a hatalom megszerzésével az, hogy 2030-ra Magyarországot Európa legjobb helyévé tegyék, és nem az, hogy újabb hatalomra tegyenek szert. Annak érdekében, hogy Hódmezővásárhely is jobb hely legyen,  Lázár szerint a meg kell erősíteniük a helyi közösségeket, és olyan példákat kell állítaniuk, akik a közhatalom birtoklása (értsd: Vásárhely esetében ez a polgármesteri poszt hiányát jeleni) nélkül sem tértek le a Szent István kijelölte útról. A városban szerinte most rombolás folyik, és az üres szavak idejét kell élniük, ezért az ő feladatuk most a közösségek erősítése. A Kossuth téren szervezett pódiumbeszélgetésen Róna Péter az elmúlt években elköltött 14 000 milliárd forint rossz elköltéséről, illetve annak következmény nélküliségét rótta fel az unió közösségének. Ez utóbbit mindegyikük hibaként említette, ezért főként az Euróapi Ügyészséghez csatlakozás fontosságát emelték ki. Márki-Zay Péter még ennél is tovább ment, szerinte egy európai FBI felállítása is indokolt lenne. Márki-Zay Péterhez még az ünnep előtt olyan információk jutottak el, hogy tojászápor fog rájuk zúdulni, most ez elmaradt, de nem alapítottak pártot sem, ahogy ezt a helyi jobboldali média már jó előre beharangozta. A polgármester szerint persze időszerű volna legalább egy mozgalom megalapítása, erre vélhetően még az idén sor is kerülhet.
2018.08.20 11:11
Frissítve: 2018.08.20 15:16