Zsidó és cigány örökségünk – új dimenzióban

Publikálás dátuma
2018.01.23. 06:46
Szakcsi Lakatos Béla és Kathy Horváth Lajos 2012-ben a Magyar Kultúra Napján Fotó: MTI/Kovács Attila

A 2003 óta működő Új Dimenzió Műhely a kortárs improvizatív zene – nevezhetjük kortárs dzsessznek vagy egyszerűen szabad zenének is – talán legfontosabb hazai alkotói és előadói csoportja. Az itthoni konzervatív zenei ízlést ismerve nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban, a Távol-Keleten és Nyugat-Európa néhány országában lényegesen elismertebbek, szélesebb közönséghez is jutnak el, mint itthon. A műhely létrehozója a basszusklarinétos Babits Antal, aki emellett jeles hebraista és vallásfilozófus, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem professzora, a középkori zsidó filozófia kutatásának nemzetközi szaktekintélye. Hangversenyeik állandó résztvevője a kortárszenére fókuszáló klasszikus klarinétművész, Klenyán Csaba, valamint az összes improvizatív műfajban otthonosan mozgó, sokféle formációban játszó brácsás, Jávorka Ádám. Produkcióikhoz rendszeresen kapcsolódik Kathy Horváth Lajos hegedű- illetve Szakcsi Lakatos Béla és Oláh Kálmán zongoraművész; emellett egy-egy tematikus programra más vendégeket is hívnak.

Új Dimenzió Műhely - Szakcsi Lakatos Béla, Kathy Horváth Lajos, Fekete László,Klenyán Csaba és Babits Antal Forrás: Logos Kiadó

Új Dimenzió Műhely - Szakcsi Lakatos Béla, Kathy Horváth Lajos, Fekete László,Klenyán Csaba és Babits Antal Forrás: Logos Kiadó

Babits Antal nem titkolja, hogy azt a szabad, határokon átívelő, spirituális ihletettségű muzsikálást szeretnék folytatni, amelynek a 2011-ben elhunyt Szabados György volt a nagymestere. Az egyik jelentős törekvésük ezért, hogy következetesen haladjanak azon az úton, amit még a hetvenes-nyolcvanas években, Győrben (a Mediawave „őstörténeteként”), illetve a budapesti Kassák Klubban jelöltek ki az elődök. Maga a zene azonban óhatatlanul modernebb – éppen azért nyitnak „új dimenziót”, hogy teremtsenek, s ne csupán reprodukáljanak zenei folyamatokat. A harmadik fontos elem pedig a kárpát-medencei zenekultúrát jelentős mértékben gazdagító zsidó és cigány örökség megismertetése, új kontextusba helyezése. Ezekből a motívumokból könnyen felismerhető, egyedi, sőt összetéveszhetetlen hangzáskép keletkezik.

Két újabb projektjük egy New York-i koncert (s annak felvétele), valamint a Fekete László főkántor közreműködésével készült Jewish and Roma Music from Hungary című album. Mindkettőről az az érzésem, hogy oktatási segédanyaggá kellene tenni: középiskolásokkal és egyetemistákkal megismertetni. Mert minden szónál, visszaemlékezésnél többet mond a muzsikának az az elementáris ereje, sodrása és fájdalma, ahogyan az egyes kompozíciókban ott rejlik nemcsak a holokauszt, hanem a kiválasztott nép évezredes sorstragédiája. A közismert zsidó toposzok – mint a Jiddis mama vagy a Szól a kakas – kibontása és átértelmezése mellett a zenében hangsúlyos szerepet kapnak a siratódallamok, a hagyományos széki keservesek vagy akár a sokak által ismert 130. zsoltár (A mélységből kiáltok, Uram, hozzád). Messze révedő, súlyos, megterhelő muzsika ez, amelyben csak egy-egy pillanat ad enyhülést és vigasztalás – nincs olyan tétel, amely egészében oldaná a feszültséget. A két lemez alapján aligha vitatható, hogy igen jelentős művészi teljesítmény rejlik az Új Dimenzió Műhely interpretációiban.

Infó: Új Dimenzió Műhely: Live in New York;  Új Dimenzió Műhely: Jewish and Roma Music from Hungary - Logos Kiadó

Szerző

Erdogan nem hátrál

Publikálás dátuma
2018.01.23. 06:32
Hétfőn is folytatódott a török hadművelet Fotó: AFP/Emin Sansar/Anadolu Agency
Nehezen haladnak előre a török csapatok a kurdok ellen. Több ország is aggodalmát fejezte ki a katonai akció kapcsán.

A vártnál keményebb ellenállásba ütköztek a szíriai Afrinba bevonuló török csapatok. A szíriai kurdok moszkvai irodájának munkatársa egyenesen azt állította, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) több területről is kiszorították a töröket, ezt azonban független források nem erősítették meg. Közlések szerint a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) Afrin tartományon belül, illetve azon kívül is öt-öt helyen indítottak támadást a török haderővel szemben. A kurd közlés szerint tíz török katona és 20 törökbarát milicista vesztette életét az összecsapásokban. A harcok során már mintegy húsz polgári személy halt meg. Török források mindeközben arról számoltak be, hogy megsemmisítették az SPD és az YPG két harci állását, ahonnan korábban rakétákat lőttek ki török területre. A török kormányerők több mint másfél száz célpontra mértek támadást az elmúlt három napban.

A törökök eredetileg arra hivatkozva indították meg a hadműveletet, hogy a kurdok és az Iszlám Állam (IS) állásait egyaránt támadják, ez azonban már csak azért sem komolyan vehető érv, mert az érintett területeken nincsenek iszlamisták. Az YPG ugyan – Ankara állításának megfelelően - valóban a Törökországban betiltott Kurd Munkáspártból (PKK) fejlődött ki, ám az általa ellenőrzött területeken demokratikusnak nevezhető struktúrát hozott létre, s a helyi önkormányzatokban magas a nők aránya.

A török hadművelet nyomán egyre feszültebbé válhat a két NATO-tagállam, az Egyesült Államok és Törökország viszonya. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter „visszafogottabb akcióra” szólította fel a törököket, hogy minél kevesebb civil áldozata legyen a beavatkozásnak. Az amerikai tárcavezető egyben felszólított minden felet arra: az Iszlám Állammal szembeni harcokra koncentráljanak. Washington számára az YPG szövetséges az IS elleni fellépésben, Ankara viszont meg akarja akadályozni, hogy a kurdok autonóm területet hozzanak létre Szírián belül.

A török kormány kézi vezérléssel befolyásolja a szíriai hadműveletről szóló tudósításokat. A hírekben azt sulykolják, hogy az akció során az IS állásait is támadják, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Amint az sem, hogy a török hadsereg „mindent elkövet a polgári lakosság védelméért”.

Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozott a szíriai török beavatkozással. A francia kérésre összehívott tanácskozáson humanitárius folyosó kialakításáról és a tűzszünet lehetőségeiről cseréltek eszmét.

Aggodalmát fejezte ki Németország a török hadművelet kapcsán. Sigmar Gabriel külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy a konfrontáció beláthatatlan következményekkel járhat. Mint fogalmazott, mindkét dél „nagy erőfeszítéseket tett, s komoly áldozatokat hozott az IS-szel szembeni terrorellenes harc során”, s „az utolsó, amire Szíriának szüksége van, az újabb katonai konfrontáció”. Hozzátette, így is épp eleget szenvednek az ott élők. Egyiptom és Irán is hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki. A teheráni külügyminisztérium szóvivője felszólította Ankarát, azonnal szüntesse be a katonai akciót.

Kell a német segítség
Ankara fel akarja újítani Leopard típusú páncélosait, a német Rheinmetall cég révén. Berlin segítséget is ajánlott, arra hivatkozva, hogy a NATO-tag Törökországnak szüksége is van a modernizálásra az Iszlám Állam (IS) elleni háborúban. Ez az indoklás jól hangzik ugyan, de – kivált a kurdok elleni akció megkezdése után – nehezen vehető komolyan, hiszen a török hadsereg első számú célpontja sosem az IS volt, hanem a kurdok, jelen esetben az YPG.
A törökök már tavaly szembesültek azzal, hogy jelenlegi páncélosaik nem alkalmasak a gerillahadsereggel szembeni bevetésre. Olyan szenzorokkal szerelnék fel a harckocsikat, amelyek könnyebben kiszúrják az ellenséget.

Erdogan nem hátrál

Publikálás dátuma
2018.01.23. 06:32
Hétfőn is folytatódott a török hadművelet Fotó: AFP/Emin Sansar/Anadolu Agency
Nehezen haladnak előre a török csapatok a kurdok ellen. Több ország is aggodalmát fejezte ki a katonai akció kapcsán.

A vártnál keményebb ellenállásba ütköztek a szíriai Afrinba bevonuló török csapatok. A szíriai kurdok moszkvai irodájának munkatársa egyenesen azt állította, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) több területről is kiszorították a töröket, ezt azonban független források nem erősítették meg. Közlések szerint a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) Afrin tartományon belül, illetve azon kívül is öt-öt helyen indítottak támadást a török haderővel szemben. A kurd közlés szerint tíz török katona és 20 törökbarát milicista vesztette életét az összecsapásokban. A harcok során már mintegy húsz polgári személy halt meg. Török források mindeközben arról számoltak be, hogy megsemmisítették az SPD és az YPG két harci állását, ahonnan korábban rakétákat lőttek ki török területre. A török kormányerők több mint másfél száz célpontra mértek támadást az elmúlt három napban.

A törökök eredetileg arra hivatkozva indították meg a hadműveletet, hogy a kurdok és az Iszlám Állam (IS) állásait egyaránt támadják, ez azonban már csak azért sem komolyan vehető érv, mert az érintett területeken nincsenek iszlamisták. Az YPG ugyan – Ankara állításának megfelelően - valóban a Törökországban betiltott Kurd Munkáspártból (PKK) fejlődött ki, ám az általa ellenőrzött területeken demokratikusnak nevezhető struktúrát hozott létre, s a helyi önkormányzatokban magas a nők aránya.

A török hadművelet nyomán egyre feszültebbé válhat a két NATO-tagállam, az Egyesült Államok és Törökország viszonya. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter „visszafogottabb akcióra” szólította fel a törököket, hogy minél kevesebb civil áldozata legyen a beavatkozásnak. Az amerikai tárcavezető egyben felszólított minden felet arra: az Iszlám Állammal szembeni harcokra koncentráljanak. Washington számára az YPG szövetséges az IS elleni fellépésben, Ankara viszont meg akarja akadályozni, hogy a kurdok autonóm területet hozzanak létre Szírián belül.

A török kormány kézi vezérléssel befolyásolja a szíriai hadműveletről szóló tudósításokat. A hírekben azt sulykolják, hogy az akció során az IS állásait is támadják, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Amint az sem, hogy a török hadsereg „mindent elkövet a polgári lakosság védelméért”.

Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozott a szíriai török beavatkozással. A francia kérésre összehívott tanácskozáson humanitárius folyosó kialakításáról és a tűzszünet lehetőségeiről cseréltek eszmét.

Aggodalmát fejezte ki Németország a török hadművelet kapcsán. Sigmar Gabriel külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy a konfrontáció beláthatatlan következményekkel járhat. Mint fogalmazott, mindkét dél „nagy erőfeszítéseket tett, s komoly áldozatokat hozott az IS-szel szembeni terrorellenes harc során”, s „az utolsó, amire Szíriának szüksége van, az újabb katonai konfrontáció”. Hozzátette, így is épp eleget szenvednek az ott élők. Egyiptom és Irán is hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki. A teheráni külügyminisztérium szóvivője felszólította Ankarát, azonnal szüntesse be a katonai akciót.

Kell a német segítség
Ankara fel akarja újítani Leopard típusú páncélosait, a német Rheinmetall cég révén. Berlin segítséget is ajánlott, arra hivatkozva, hogy a NATO-tag Törökországnak szüksége is van a modernizálásra az Iszlám Állam (IS) elleni háborúban. Ez az indoklás jól hangzik ugyan, de – kivált a kurdok elleni akció megkezdése után – nehezen vehető komolyan, hiszen a török hadsereg első számú célpontja sosem az IS volt, hanem a kurdok, jelen esetben az YPG.
A törökök már tavaly szembesültek azzal, hogy jelenlegi páncélosaik nem alkalmasak a gerillahadsereggel szembeni bevetésre. Olyan szenzorokkal szerelnék fel a harckocsikat, amelyek könnyebben kiszúrják az ellenséget.