Veszélyben a salvadori gazdaság

Publikálás dátuma
2018.01.23. 06:33
Tüntettek - Visszaküldik a salvadoriakat hazájukba Fotó: AFP/Bryan R. Smith

A 60 éves Milagro Bonilla vegyes érzelmekkel várja fia, Carlos hazatértét Salvadorba: 17 éve már, hogy a férfi – illegálisan – az Egyesült Államokba ment, s bár nehéz volt távol lenni tőle, a takarítónőként dolgozó asszony a fia által hazaküldött pénzből tudott megélni. Ennek azonban hamarosan vége, hiszen a 34 éves férfi több ezer salvadori sorstársához hasonlóan 2019 szeptembere után valószínűleg kénytelen lesz elhagyni az Egyesült Államokat.

Donald Trump amerikai elnök január 8-án jelentette be, hogy közel 200 ezer salvadori veszíti el az átmeneti védett státuszát (TPS), amelyet a 2001-es földrengés után kaptak meg, s amelynek értelmében tartózkodási és munkavállalási engedélyt is biztosítottak számukra. Csak abban az esetben maradhatnak, ha sikerül olyan engedélyt szerezni, amellyel jogosan tartózkodhatnak az Egyesült Államokban.

Salvadorban – és a hasonló helyzetben lévő Nicaraguában, valamint Hondurasban – a bejelentés óta aggódva számolnak vissza.

A 11 ezres San Isidróban, ahol Milagro Bonilla is él, a többségnek azoknak a pénzeknek köszönhetően sikerült kiemelkedni a nyomorból, amelyeket az Amerikában dolgozó rokonok küldtek haza. A város populációjának több mint 60 százaléka menekült a szegénységből az Egyesült Államokba, s mostanra az otthon maradtak 90 százaléka kap rendszeresen pénzt külföldről – olvasható az AFP beszámolójában. San Isidro nem az egyedüli régió, amely ezektől az utalásoktól függ. Az egész ország számára kulcsfontosságúak. A GDP 16 százalékát ezek az utalások teszik ki, a tavalyi évben több mint 5 milliárd dollár értékre rúgtak. A washingtoni döntés így igazi csapás a hatmilliós országnak, arról nem is beszélve, hogy a helyiek arra figyelmeztetnek: a gyenge lábakon álló helyi gazdaság nem tudja felszívni a több ezer hazatérőt.

A salvadori kormány épp ezért máris keresi az új lehetőségeket, s úgy néz ki, Katarban szívesen foglalkoztatnák egyebek között építkezéseken az Amerikából kitoloncolt munkaerőt – számolt be róla a Reuters. A 2022-es labdarúgó világbajnokságra készülő közel-keleti emírségben főleg délkelet-ázsiai munkásokat foglalkoztatnak, akik rabszolgaságot idéző, rettenetes élet-és munkakörülményekről számoltak be. A salvadoriak jelentős részének azonban aligha lesz más lehetősége, ha meg akarnak élni.

Szerző

Erdogan nem hátrál

Publikálás dátuma
2018.01.23. 06:32
Hétfőn is folytatódott a török hadművelet Fotó: AFP/Emin Sansar/Anadolu Agency
Nehezen haladnak előre a török csapatok a kurdok ellen. Több ország is aggodalmát fejezte ki a katonai akció kapcsán.

A vártnál keményebb ellenállásba ütköztek a szíriai Afrinba bevonuló török csapatok. A szíriai kurdok moszkvai irodájának munkatársa egyenesen azt állította, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) több területről is kiszorították a töröket, ezt azonban független források nem erősítették meg. Közlések szerint a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) Afrin tartományon belül, illetve azon kívül is öt-öt helyen indítottak támadást a török haderővel szemben. A kurd közlés szerint tíz török katona és 20 törökbarát milicista vesztette életét az összecsapásokban. A harcok során már mintegy húsz polgári személy halt meg. Török források mindeközben arról számoltak be, hogy megsemmisítették az SPD és az YPG két harci állását, ahonnan korábban rakétákat lőttek ki török területre. A török kormányerők több mint másfél száz célpontra mértek támadást az elmúlt három napban.

A törökök eredetileg arra hivatkozva indították meg a hadműveletet, hogy a kurdok és az Iszlám Állam (IS) állásait egyaránt támadják, ez azonban már csak azért sem komolyan vehető érv, mert az érintett területeken nincsenek iszlamisták. Az YPG ugyan – Ankara állításának megfelelően - valóban a Törökországban betiltott Kurd Munkáspártból (PKK) fejlődött ki, ám az általa ellenőrzött területeken demokratikusnak nevezhető struktúrát hozott létre, s a helyi önkormányzatokban magas a nők aránya.

A török hadművelet nyomán egyre feszültebbé válhat a két NATO-tagállam, az Egyesült Államok és Törökország viszonya. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter „visszafogottabb akcióra” szólította fel a törököket, hogy minél kevesebb civil áldozata legyen a beavatkozásnak. Az amerikai tárcavezető egyben felszólított minden felet arra: az Iszlám Állammal szembeni harcokra koncentráljanak. Washington számára az YPG szövetséges az IS elleni fellépésben, Ankara viszont meg akarja akadályozni, hogy a kurdok autonóm területet hozzanak létre Szírián belül.

A török kormány kézi vezérléssel befolyásolja a szíriai hadműveletről szóló tudósításokat. A hírekben azt sulykolják, hogy az akció során az IS állásait is támadják, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Amint az sem, hogy a török hadsereg „mindent elkövet a polgári lakosság védelméért”.

Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozott a szíriai török beavatkozással. A francia kérésre összehívott tanácskozáson humanitárius folyosó kialakításáról és a tűzszünet lehetőségeiről cseréltek eszmét.

Aggodalmát fejezte ki Németország a török hadművelet kapcsán. Sigmar Gabriel külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy a konfrontáció beláthatatlan következményekkel járhat. Mint fogalmazott, mindkét dél „nagy erőfeszítéseket tett, s komoly áldozatokat hozott az IS-szel szembeni terrorellenes harc során”, s „az utolsó, amire Szíriának szüksége van, az újabb katonai konfrontáció”. Hozzátette, így is épp eleget szenvednek az ott élők. Egyiptom és Irán is hasonló tartalmú nyilatkozatot adott ki. A teheráni külügyminisztérium szóvivője felszólította Ankarát, azonnal szüntesse be a katonai akciót.

Kell a német segítség
Ankara fel akarja újítani Leopard típusú páncélosait, a német Rheinmetall cég révén. Berlin segítséget is ajánlott, arra hivatkozva, hogy a NATO-tag Törökországnak szüksége is van a modernizálásra az Iszlám Állam (IS) elleni háborúban. Ez az indoklás jól hangzik ugyan, de – kivált a kurdok elleni akció megkezdése után – nehezen vehető komolyan, hiszen a török hadsereg első számú célpontja sosem az IS volt, hanem a kurdok, jelen esetben az YPG.
A törökök már tavaly szembesültek azzal, hogy jelenlegi páncélosaik nem alkalmasak a gerillahadsereggel szembeni bevetésre. Olyan szenzorokkal szerelnék fel a harckocsikat, amelyek könnyebben kiszúrják az ellenséget.

Putyin nehéz keresztje

Publikálás dátuma
2018.01.23. 06:31
Bírja a hideget - Putyin szövetségesének tekinti a pravoszláv egyházat Fotó AFP/Alexey Druzhinin/Sputnik
Oroszországban feltűnést keltett: Vlagyimir Putyin megmártózott egy kolostornál lévő jéghideg vízben, miközben a katolikus vallás szerint vetett keresztet.

Putyin nevéhez több váratlan húzás kötődik. Ha csak a legutóbbiakat vesszük alapul, decemberben a Vörös téren megtartott késő esti barátságos mérkőzésen játékosként szerepelt egy jégkorongmérkőzésen. Januárban pedig megmártózott az ortodox vízkereszt tiszteletére a Tver régióban lévő Szeliger tó jeges vizében a Nyilo-sztolbenszkaja kolostornál.

A Kreml szóvivője sietett eloszlatni minden kétséget a felől, hogy itt valami rendkívüli dolog történt. Kijelentette, az elnök az elmúlt években is részt vett hasonló fürdőzésekben. Mi keltette fel akkor az oroszok érdeklődését?

Putyin megszabadulva pompás báránybőrkabátjától és fehér csizmájától, nyakában kereszttel rezzenéstelen arccal ment a jéghideg vízbe, miközben keresztet vetett. Nos erre figyeltek fel az oroszok, megállapítva, hogy Putyin katolikus hívő módjára vetett keresztet. Tehát Putyin nem is pravoszláv – fejezik ki rosszallásukat egyesek, mások egyszerűen ezt annak tudják be, hogy aki a legtöbbet beszél a vallásról és a tradíciókról, és mindezt propagandacélra használja, az akár el is tévesztheti mit kell tennie.

Az mindenesetre elgondolkoztató, hogy Putyin minden szertartást betartva vett részt a kolostorban a gyertyagyújtási ceremónián, csókolta meg a szentképet, csinált mindent végig, ahogy a pravoszláv egyház azt megköveteli. És ez a lényeg. Oroszország elnöke olyan szövetségesnek tekinti az egyházat, amely megérdemli, hogy viszonozza a szolgálatát. Mert kétség sem férhet ahhoz, hogy a pravoszláv egyház Putyin támasza. Mint ahogy korábban a kommunista ideológia volt a támasz.

A múltat azonban a Kreml nem akarja végleg eltörölni. Oroszországban manapság jól megfér egymás mellett a kereszt és a vörös csillag, a pravoszláv kolostor és a Lenin Mauzóleum. Nemcsak a vallási élet virágzik, hanem a múlt iránti nosztalgia is növekszik. Immár a hatalmi berkekből is felmentő hangok érkeznek a sztálini korszak bűneivel kapcsolatban. Tudományos körökben rendkívül negatív volt a visszhangja annak, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője, Alekszandr Bortnyikov igyekezett igazolni a sztálini megtorlásokat. Néhány akadémikus szerint a kommunista párt XX. kongresszusa óta nem hangzottak el ilyen szavak a hatalom legfelső köreiből. Bortnyikov a nagy terror idején tartott bírósági ügyek egy részénél objektivitást vél felfedezni.

Ennél azonban érdekesebb az, ahogyan Putyin összehasonlítja egymással a kereszténységet és a kommunizmust. Január derekán vált ismertté, hogy a Rosszija 1 tv-csatornában ismertetett filmrészlet szerint az orosz elnök kijelentette: a kommunista ideológia rokon a kereszténységgel, valójában – a szabadság, egyenlőség, testvériség, igazság – ez mind le van fektetve a Szentírásban. Összehasonlította a kommunisták viszonyát Leninhez azzal a kultusszal, amely a kereszténységben a szenteket övezi. A kommunizmus építőjének kódexe pedig egyszerűen primitív kiragadás a Bibliából, semmi újat nem találtak ki. Az elnök ezzel arra utalt, hogy tulajdonképpen a kommunizmus is vallás volt a maga nemében. Ezt a véleményét az elmúlt években többször is megismételte.

A nagy kérdés, mindezzel, tulajdonképpen, mit akart üzenni az orosz elnök? A Lenin Mauzóleum ügyében nyilván azt, hogy megléte egyáltalán nem mond ellent az orosz pravoszláv hagyományoknak. Ezért aztán bántani sem kell. Ami pedig a kommunizmust illeti, inkább a megértés csendül ki a szavaiból.

Putyin mindenkinek meg akar felelni: a mélyen hívő embereknek és az ateistáknak éppen úgy, mint a kommunistáknak és az antikommunistáknak. A választások előtt minden oldal felé gesztust tesz. Tisztában van vele, hogy a Szovjetunió összeomlása utáni idők hatalmas változásai ellenére a társadalom nosztalgiát érez a második világháborús győzelemből született nagyhatalmi státusz iránt, szeretné múltjának a szennyesét feledve büszkének lenni arra, amire lehet. Egy tavalyi felmérésen minden idők legkiválóbbjai közül a megkérdezettek első helyen említették Sztálint. A Szeliger tó jeges vizében megmártozott Putyin ebben a dermesztő helyzetben igyekszik manőverezni.

Szerző