Megosztó a Brexit utáni EP terve

Publikálás dátuma
2018.01.24 06:32
A strasbourgi ülésterem. 2019-től új időszámítás kezdődik Fotó: AFP/Sebastien Bozon
Fotó: /
2019-ben a tagállamok fele több képviselőt küldhetne a jelenleginél kisebb létszámú Európai Parlamentbe (EP) egy frissen elfogadott szakbizottsági jelentés szerint.

A dokumentum szerint Magyarország mandátumainak a száma nem változna, a jövőre esedékes EP-választások után is 21 taggal képviseltetné magát az uniós törvényhozásban. A szavazáson többséget kapott az a kezdeményezés, hogy a képviselők bizonyos számát az EU egész területét magában foglaló közös választókerületben kell megválasztani.

Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága kedden nagy többséggel fogadta el a képviselőtestület Brexit utáni összetételére vonatkozó előterjesztését. Az EP plenáris ülése várhatóan februárban szavaz róla, a tagállamok állam- és kormányfői ugyancsak a jövő hónapra összehívott brüsszeli találkozójukon tartják első vitájukat a javaslatcsomagról. A végső döntést majd a kormányok és az Európai Parlament együtt hozzák meg. De igyekezniük kell, mert a a nemzeti és páneurópai pártoknak

időben meg kell kezdeniük a felkészülést a 2019. májusára tervezett EP választásokra.

Az Egyesült Királyság 2019. márciusára időzített távozásával a jelenleg 751 tagú törvényhozásban 73 képviselői hely megüresedik. A parlamenti jelentés 705 fősre csökkentené az összlétszámot, 27 mandátumot pedig átadna azoknak a tagországoknak, amelyek az előírásokkal ellentétben aránytalanul kevés képviselőt küldenek a testületbe. A legtöbb új taggal – öttel – a francia és a spanyol nemzeti delegáció gyarapodna, de három helyet kapnának az olaszok és a hollandok is. A közép- és kelet-európai régióból Ausztria, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia bővíthetné egy-egy fővel az EP-küldöttségét.

A helyek elosztásakor a szakbizottsági jelentés néppárti és szocialista szerzőpárosa három szempontot vett figyelembe: egyetlen tagállam se veszítsen képviselői helyet a Brexit miatt megüresedő mandátumok minimális részét osszák újra és az összetétel a lehető legjobban feleljen meg annak a szabálynak, hogy egy népesebb tagállam EP-tagjának több választót kell képviselnie, mint egy kisebb országból származó kollégájának.

Az alkotmányügyi bizottság jelentése nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy az EU következő bővítésével ismét gyarapodjon az EP létszáma, amelyet az uniós szerződések eleve 751 főben maximálnak. A jelentés azt is javasolja, hogy a 46 betöltetlen hely egy részét foglalják el az egyetlen nagy közös választókerületben, úgynevezett transznacionális listán megválasztott képviselők.

Ehhez először meg kell változtatni az európai választójogi szabályokat, amelyre a szakbizottsági szöveg egyenesen felszólítja a kormányközi jogalkotó testületet. Az elképzelés szerint a közös választókerületben a listák élén az egyes politikai családoknak az Európai Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltje állna.

A kezdeményezők szerint ez erősítené az európai közösséghez való tartozás érzését, és a választási kampányban végre nem csak nemzeti kérdésekről, hanem európai érdekekről és értékekről is folyna vita. Az ellenzők – köztük az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt – úgy vélik, hogy a nemzetek feletti lista a kívánttal ellenkező hatást érné el: elidegenítené az EU-tól a választókat, akik még a hazájuk EP-képviselőit se nagyon ismerik. A bírálók bíznak benne, hogy a javaslat elbukik a plenáris szavazáson, vagy ha ott nem, akkor a tagállamok kaszálják el. Bár érdekes fejlemény, hogy az ötletadó Emmanuel Macron francia elnök mellett, számos dél-európai ország vezetője is támogatja.

2018.01.24 06:32

Medvét gázolt egy teherautó a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:17
A kép illusztráció. Fotó: AFP
Fotó: /
Medvét ütött el egy kisteherautó a romániai A1-es autópályán Nagyszeben közelében - számolt be az Agerpres hírügynökség.
A péntek este történt szokatlan baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás kisteherautó pedig megrongálódott. A gépkocsi utasai nem sérültek meg - közölte az útkarbantartó cég illetékese. Ellenőrizték az autópálya két oldalára épített kerítést - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az állatok bejutását a gyorsforgalmi útra - de nem talált megrongált szakaszt. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a medve egy felkanyarodó úton jutott a pályára. Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki. 
Szerző
2018.08.19 09:17

Trump most a közösségi médiának ment neki

Publikálás dátuma
2018.08.19 08:22
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az elnök szerint a közösségi oldalak diszkriminálják a jobboldaliakat, egyenesen a cenzúra szót használta. A Facebbokot mások is támadják, de épp azért, mert nem teszi átláthatóvá, mi történt a 2016-os elnökválasztási kampányban.
Donald Trump amerikai elnök szombaton több Twitter-bejegyzésben is a közösségi média szerinte diszkriminatív, a jobboldalt hátrányosan megkülönböztető gyakorlatát bírálta. Az elnök nemtetszését fejezte ki jobboldali vagy jobboldalinak tartott személyiségek egyes platformokon történt felfüggesztését, kitiltását. Nem nevezte meg ugyan, hogy kire vagy kikre gondolt, de bejegyzései közvetlenül azután jelentek meg, hogy több oldal is – köztük a Facebook vagy a Spotify – kitiltotta az összeesküvési elméleteiről ismert Alex Jones publicistát. Kedden a Twitter is felfüggesztette a kommentátort, de csak egy hétre. „A közösségi hálók teljes mértékben diszkriminálják a republikánus/konzervatív hangokat – írta Trump, majd megjegyezte, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni. „Sok jobboldali ember véleményét elhallgattatják, miközben másokéval semmit sem tesznek” – közölte, majd egy másik Twitter-bejegyzésben azt hangoztatta, hogy „a cenzúra nagyon veszélyes valami”. Egy harmadik bejegyzésében pedig leszögezte: „nincs még egy olyan hamishír-gyártó, mint a CNN vagy az MSNBC, és én mégsem kérem, hogy hagyjanak fel beteges magatartásukkal”. Trump már júliusban bejelentette: kormánya megvizsgálja a közösségi platformok gyakorlatát, amely szerinte elnyomja, alig láthatóvá zsugorítja konzervatív személyiségek vagy csoportok jelenlétét. Közben az NBC televízió szombaton hosszú riportot közölt arról, hogy a Facebook az elmúlt hónapokban ugyan jelentős lépéseket tett az átláthatóság érdekében, de bizonyos információkat változatlanul visszatart. Így például a 2016-ban, az amerikai elnökválasztási kampány idején a platformon megjelent információk és közlőik kiléte továbbra sem kutatható. A közösségi oldalt működtető vállalat vezetése a múlt hónapban jelentette be, hogy akadémiai kutatóknak lehetővé teszi a hozzáférést az adatbázisához, tanulmányozhatóvá válik számukra, hogy kik, hogyan és mit osztanak meg platformon és így kutathatóvá válik az is, hogyan terjednek a kacsák, álhírek, a kifejezetten dezinformációs céllal megszerkesztett bejegyzések vagy reklámanyagok. A tudósok hozzáférhetnek olyan adatokhoz és cikkekhez, amelyeket legalább hússzor megosztottak, és tanulmányozhatják az adatokat megosztó felhasználók életkorát, nemét és lakhelyét is. A 2017 januárja előtti adatbázishoz azonban a szakemberek nem férhetnek hozzá. „Ezzel a döntéssel nyilvánvalóan azokat a legfontosabb adatokat zárják el a kutatók elől, amelyeket pedig minden szakember látni szeretne” – nyilatkozta az NBC-nek Sarah Oates, a Maryland Egyetem médiatanszékének Oroszországgal és orosz propagandával foglalkozó oktatója. A Facebook vezetői nem kommentálták az NBC riportját és nem nyilatkoztak döntésük okairól sem.
2018.08.19 08:22