A Testről és lélekről magabiztosan tör a csúcs felé

Publikálás dátuma
2018.01.23 22:13

Fotó: /
Újabb csoda: Oscar-díjra jelölték Enyedi Ildikó filmjét, a Testről és lélekrőlt a legjobb idegennyelvű film kategóriában.

Most már egyértelmű: a magyar film talán legsikeresebb korszaka zajlik épp, miután az Amerikai Filmakadémia Oscarra jelölte Enyedi Ildikó Testről és lélekről című művét a legjobb idegennyelvű filmkategóriában. Amennyiben nyer is, akkor zsinórban a harmadik év lesz, amikor magyar produkció Oscart kap. Nemes Jeles László rendezte Saul fia tavalyelőtt a legjobb idegennyelvű film lett, Deák Kristóf Mindenki című etűdje a kisfilmes mezőnyben aranyozódott be.

Nagyon reméljük, hogy ez valóban így lesz, így kedd este biztattuk egy kicsit Enyedi Ildikót, aki korábban úgy nyilatkozott: úgy véli, már a jelölés is a világ negyedik csodája lenne. Arra a kérdésünkre, hogy a csodán túllépve hogy tekint most az esélyekre, azt válaszolta, hogy az utóbbi hetekben meggyőződhetett arról, hogy az Amerikai Filmakadémia átalakulóban van és nyitnak olyan szerzői filmek felé, amelyek korábban főleg a Sundance fesztiválon kerültek reflektorfénybe. „Talán a Testről és lélekről is egy ilyen film” – hangsúlyozta Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó és filmje, a Testről és lélekről magabiztos léptekkel halad a csúcs felé. Tavaly februárban megnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, decemberben a főszereplő Borbély Alexandra pedig filmtörténeti győzelmet aratott az Európai Filmdíjakon: ő lett a legjobb európai színésznő, magyar művész pedig még sosem kapta meg korábban ezt az elismerést.

A filmet nagyon sok, szám szerint 91 országba eladták moziforgalmazásra, a tengerentúlon viszont - ami befolyásolja a film Oscar esélyeit -„csupán” a Netflix vette meg. A streaming szolgáltató eddigi pályafutása során nem mutatott túl nagy érdeklődést az Oscar iránt, még a tengerentúli szaklapok is arról cikkeztek, hogy a Berlinálét megnyerő magyar film az utolsó utáni pillanatban csatlakozott a mezőnyhöz és az alkotás kampánya eltörpült a többi versenytárs marketing hajrája mellett. Ennek ellenére Enyedi Ildikó úgy fogalmazott: belátta, hogy mennyire hasznos szolgáltatás a Netflix, hiszen a világ olyan távoli pontjaira is eljuttatja a Testről és lélekrőlt, ahol nincsenek művészmozik. De reméli – arra a kérdésre reagálva, hogy Cannes-ban például tavaly kizárták a versenyből a streaming szolgáltató produkcióit -, hogy a Netflix, mint új gyermek a piacon, majd „körbe néz és rájön arra, hogy a mozi nem ellenség”.

Újra Berlinben
Az Oscar-díj kiosztó előtt – melyet március 4-én rendeznek meg Los Angelesben – még lesz egy állomás: a február 15-25. között megrendezendő Berlinale klasszikus válogatásába (Berlinale Classics) kapott meghívást Enyedi Ildikó Az én XX. századom című, Cannes-ban 1989-ben Arany Kamera-díjat nyert első játékfilmje, melyet teljes körűen restaurált állapotában mutatnak be a rendező és az operatőr jelenlétében. Arra a kérdésre, hogy megnézi-e újra a filmet Enyedi csillogó szemmel megjegyezte: „Jó ötlet!”

Visszatérve a Testről és lélekről karrierjéhez: már akkor meglepetésről beszéltünk, amikor a világ különböző országaiból nevezett 92 film kilencre szűkített listájára január elején bekerült film. Innen kezdve viszont sokkal jobban számított az adott mű minősége: a kiválasztott kilenc filmet január 12. és 14. között vetítették le a szavazó filmakadémiai tagoknak négy nagyvárosban: Los Angelesben, New Yorkban, San Franciscóban és Londonban. Fontos: csak az voksolhatott végül a legjobb idegennyelvű film kategóriában, aki mind a kilenc filmet látta.

A neves filmipari szaklapok, a The Hollywood Reporter és a Variety sem tartotta abszolút befutónak a magyar filmet a legjobb öt közé, bár mindenki megjegyezte: Enyedi Ildikó volt az egyetlen női rendező a nomináltak között. Mi persze, úgy gondoljuk, hogy Enyedi Ildikó és filmje alanyi jogon van a legjobb öt között. Csupán azért, mert jó a film.

„A jelölés azt bizonyítja, hogy nem a marketingben kell reménykedni, ha egy műalkotásban benne van a potenciál: őrületes reklámpénzek nélkül is eléri a hatását” – mondta Morcsányi Géza, a film férfi főszereplője a kedd este Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Nevetve hozzátette: ezt már akkor is érezte, amikor Szarajevóban felismerték a villamoson. Morcsányi egyébként arra a felvetésre, hogy minden bizonnyal hamarosan elkezdi forgatni a következő filmjét, úgy reagált: nagyon várta, de akkor sem érti a kérdést.

De persze, bármennyire is gyönyörű Morcsányi Géza álláspontja, számos értékes film tűnik el a rendszerben, így épp most fontos, hogy a Netflix végre felvegye a kesztyűt a konkurens jelöltekkel szemben. Lapunk kérdésére Mécs Mónika producer elmondta: a jelölés kihirdetése után azonnal hívták a Netflix képviselői és a napokban fognak egyeztetni a részletes kampánytól, amely innentől kezdve tényleg intenzív lesz. A producer hozzátette: azért volt kampány – mivel úgy tettük fel a kérdést, hogy volt-e eddig egyáltalán bármilyen promóció – de azt elismerte, hogy közel sem olyan intenzív, mint az „megszokott”. A Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója is megerősítette: támogatja az Oscar-kampányt, ha kell, akár pénzzel is.

Nagy esélyesek
A 90-dik Oscar-díj elismeréseiért a versenyben az éllovas jelenleg A víz érintése: Guillermo Del Toro sci-fije tizenhárom jelölést kapott, majdnem annyit, mint az 1998-ban a Titanic és tavaly La La Land – utóbbiak tizennégy. Mivel A víz érintése technikai szempontból is bravúr, ezeket a kategóriákat is simán viheti, így jelen pillanatban ez a mű ígérkezik a legnagyobb nyertesnek. A Golden Globe díjaktól eltérően jelöltek nőt a rendezői kategóriában: Greta Gerwiget, a Lady Bird című első rendezéséért.

2018.01.23 22:13

Eladó a világ első filmplakátja

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:43
A Lumiére-fivérek.
Fotó: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet/
Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban - számolt be róla a The Guardian csütörtökön.
A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak.
Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta.
A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket.
Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el.
A Sotheby's londoni aukcióján 164 ritka filmplakátra lehet licitálni.
Szerző
2018.08.16 20:43

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 18:10