Nyaralóból otthon

Publikálás dátuma
2018.01.24 06:20

Fotó: /
Budapest külső kerületeibe és az agglomerációba űzik a kisgyerekes családokat a megemelkedett belvárosi lakásárak.

Egyre nagyobb az érdeklődés a fővárosi külső kerületek és az agglomeráció kertes házai iránt – derül ki az ingatlanhirdetési portálok kereséseiből. Többen akár a Velencei-tóig vagy a Balatonig is elmennek, és onnan ingáznak Budapestre vagy Székesfehérvárra. Főként kisgyerekes, fiatal családok választják ezt az utat, és nem csupán a kert vagy a jobb levegő miatt. A rendszerváltás óta jelen lévő, változó intenzitású kiköltözési hullámot az utóbbi egy-két évben a befektetési célú lakásvásárlások egyre nagyobb térnyerése is erősíti, hiszen emiatt jelentősen megemelkedtek az árak a belső kerületekben. Az OTP Lakóingatlan értéktérképe szerint a fővárosi V. kerületben például tavaly átlagosan 700 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, de a VI. kerületben is félmillió forint feletti négyzetméterárral kellett számolni. Ezzel szemben a XXIII. kerületben – a tavalyi 33 százalékos drágulás ellenére – átlagosan 260 ezer forintos négyzetméteráron lehetett vásárolni.

Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosban 20 millió forintért egy 53 négyzetméteres családi házat, egy 46 négyzetméteres panelt, vagy egy 38 négyzetméteres téglalakást lehet vásárolni. Persze ezek átlagárak, amelyektől az egyes kerületekben jelentősen eltér az árszabás, de azt jól mutatják, miért lehetnek vonzók a fiatal családok számára a külső kerületek családi házai.

Az egy ingatlanra jutó érdeklődések száma – amikor valaki ír vagy telefonál az eladónak – a külső kerületekben már rendre 20 fölött van, a belső kerületekben viszont kicsivel 20 alatt marad. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint ugyanakkor nem csupán a külső kerületek népszerűsége nőtt az utóbbi időben: egyre többen költöznek ismét az agglomerációba is, amelynek határai érzékelhetően egyre messzebb kerülnek. Míg az elmúlt 15-20 évben jobbára a fővárossal határos településekről ingáztak be a kiköltözők, addig újabban messzebbre is, például akár a Duna-kanyarig is kiköltöznek a családok. Az ok itt is az árakban keresendő: Verőcén például 74, Vácott 76 négyzetméteres családi házat lehet venni a 20 millió forintból, míg ez az összeg a fővároshoz közelebb fekvő Dunakeszin csak 60 négyzetméterre elég.

Ezzel egyidejűleg megfigyelhető egy befelé irányuló mozgás is: a kilencvenes években kiköltözött családok mára felnőtt gyerekei – akiknek az ingázás miatt korábban kellett kelniük, és elsőként kellett hazaindulniuk - inkább a belvárosba vágynak – jegyezte meg Balogh László.

Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője szintén a külső kerületek és az agglomeráció családi házai iránti keresletnövekedésről számolt be, emellett szerinte a kiemelt nyaralóövezetekben – a Balatonnál, a Velencei-tónál vagy a Tisza-tónál - emelkedik majd a nyaralóvásárlások aránya is. A nyaralók keresettségi mutatója már most a korábbi 2-3 százalékról 4-5 százalékra nőtt, ami részben annak is köszönhető, hogy a fiatal családosok egy része otthonként vásárolna ezeken a területeken nyaralót – indokolja. Sok a leromlott állapotú, szinte telekárban kínált nyaraló, vannak ugyanakkor a kínálatban olyan ingatlanok is, amelyek teljesítik az állandó ottlakás összes feltételét, mégis olcsóbban megszerezhetők, mint a vezető nagyvárosok központjában található lakások.

A Velencei-tónál például rengeteg az eladó nyaraló, mert az idős tulajdonosok már nem tudják fönntartani, a gyerekeiknek pedig nem kell -, az áralku itt akár 8-10 százalékos is lehet. Ezekhez a 70-es, 80-as években épült, viszonylag jó állapotban lévő, 80-100 négyzetméteres nyaralókhoz 20-25 millió forintért hozzá lehet jutni, ez pedig kedvező lehetőség egy fiatal családnak. A fővárost vagy a még közelebbi Székesfehérvárt pedig vonattal és autóval is viszonylag gyorsan meg lehet közelíteni. Mester Nándor azt mondja: van, aki számára még a Balatontól – de inkább csak a keleti medencétől – is vállalható a napi ingázás, a debreceniek számára pedig a Tisza-tó lehet ilyen szempontból vonzó célpont.

Vidéki családi ház az álom
Legszívesebben egy vidéki város csendes utcájában, kertes házban élné mindennapjait a magyarok harmada, 18 százalékuk a Balaton partjára költözne, 17 százalék pedig egy vidéki kúriát választana otthonának – derült ki az OTP Bank és a szeretlekmagyarorszag.hu online felméréséből.
A hazai ingatlanpiacon bekövetkezett több mint tíz százalékos áremelkedés azonban nem könnyíti meg a lakásvásárlók dolgát: az álomotthon megvalósításának legnagyobb akadályát az 1100 válaszoló háromnegyede a szűkös anyagi lehetőségekben vagy a magas albérletárakban látja.
Pedig csupán alig több mint 6 százaléknyian elégedettek a jelenlegi lakáskörülményeikkel, 59 százalékuk szerint lenne mit változtatni otthonukon: harmaduk túl szűkösnek találja lakását, de zavaró tényező a rossz elhelyezkedés, a zaj és a szomszédság is.
2018.01.24 06:20

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25