Nyaralóból otthon

Publikálás dátuma
2018.01.24 06:20

Fotó: /
Budapest külső kerületeibe és az agglomerációba űzik a kisgyerekes családokat a megemelkedett belvárosi lakásárak.

Egyre nagyobb az érdeklődés a fővárosi külső kerületek és az agglomeráció kertes házai iránt – derül ki az ingatlanhirdetési portálok kereséseiből. Többen akár a Velencei-tóig vagy a Balatonig is elmennek, és onnan ingáznak Budapestre vagy Székesfehérvárra. Főként kisgyerekes, fiatal családok választják ezt az utat, és nem csupán a kert vagy a jobb levegő miatt. A rendszerváltás óta jelen lévő, változó intenzitású kiköltözési hullámot az utóbbi egy-két évben a befektetési célú lakásvásárlások egyre nagyobb térnyerése is erősíti, hiszen emiatt jelentősen megemelkedtek az árak a belső kerületekben. Az OTP Lakóingatlan értéktérképe szerint a fővárosi V. kerületben például tavaly átlagosan 700 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, de a VI. kerületben is félmillió forint feletti négyzetméterárral kellett számolni. Ezzel szemben a XXIII. kerületben – a tavalyi 33 százalékos drágulás ellenére – átlagosan 260 ezer forintos négyzetméteráron lehetett vásárolni.

Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosban 20 millió forintért egy 53 négyzetméteres családi házat, egy 46 négyzetméteres panelt, vagy egy 38 négyzetméteres téglalakást lehet vásárolni. Persze ezek átlagárak, amelyektől az egyes kerületekben jelentősen eltér az árszabás, de azt jól mutatják, miért lehetnek vonzók a fiatal családok számára a külső kerületek családi házai.

Az egy ingatlanra jutó érdeklődések száma – amikor valaki ír vagy telefonál az eladónak – a külső kerületekben már rendre 20 fölött van, a belső kerületekben viszont kicsivel 20 alatt marad. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint ugyanakkor nem csupán a külső kerületek népszerűsége nőtt az utóbbi időben: egyre többen költöznek ismét az agglomerációba is, amelynek határai érzékelhetően egyre messzebb kerülnek. Míg az elmúlt 15-20 évben jobbára a fővárossal határos településekről ingáztak be a kiköltözők, addig újabban messzebbre is, például akár a Duna-kanyarig is kiköltöznek a családok. Az ok itt is az árakban keresendő: Verőcén például 74, Vácott 76 négyzetméteres családi házat lehet venni a 20 millió forintból, míg ez az összeg a fővároshoz közelebb fekvő Dunakeszin csak 60 négyzetméterre elég.

Ezzel egyidejűleg megfigyelhető egy befelé irányuló mozgás is: a kilencvenes években kiköltözött családok mára felnőtt gyerekei – akiknek az ingázás miatt korábban kellett kelniük, és elsőként kellett hazaindulniuk - inkább a belvárosba vágynak – jegyezte meg Balogh László.

Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője szintén a külső kerületek és az agglomeráció családi házai iránti keresletnövekedésről számolt be, emellett szerinte a kiemelt nyaralóövezetekben – a Balatonnál, a Velencei-tónál vagy a Tisza-tónál - emelkedik majd a nyaralóvásárlások aránya is. A nyaralók keresettségi mutatója már most a korábbi 2-3 százalékról 4-5 százalékra nőtt, ami részben annak is köszönhető, hogy a fiatal családosok egy része otthonként vásárolna ezeken a területeken nyaralót – indokolja. Sok a leromlott állapotú, szinte telekárban kínált nyaraló, vannak ugyanakkor a kínálatban olyan ingatlanok is, amelyek teljesítik az állandó ottlakás összes feltételét, mégis olcsóbban megszerezhetők, mint a vezető nagyvárosok központjában található lakások.

A Velencei-tónál például rengeteg az eladó nyaraló, mert az idős tulajdonosok már nem tudják fönntartani, a gyerekeiknek pedig nem kell -, az áralku itt akár 8-10 százalékos is lehet. Ezekhez a 70-es, 80-as években épült, viszonylag jó állapotban lévő, 80-100 négyzetméteres nyaralókhoz 20-25 millió forintért hozzá lehet jutni, ez pedig kedvező lehetőség egy fiatal családnak. A fővárost vagy a még közelebbi Székesfehérvárt pedig vonattal és autóval is viszonylag gyorsan meg lehet közelíteni. Mester Nándor azt mondja: van, aki számára még a Balatontól – de inkább csak a keleti medencétől – is vállalható a napi ingázás, a debreceniek számára pedig a Tisza-tó lehet ilyen szempontból vonzó célpont.

Vidéki családi ház az álom
Legszívesebben egy vidéki város csendes utcájában, kertes házban élné mindennapjait a magyarok harmada, 18 százalékuk a Balaton partjára költözne, 17 százalék pedig egy vidéki kúriát választana otthonának – derült ki az OTP Bank és a szeretlekmagyarorszag.hu online felméréséből.
A hazai ingatlanpiacon bekövetkezett több mint tíz százalékos áremelkedés azonban nem könnyíti meg a lakásvásárlók dolgát: az álomotthon megvalósításának legnagyobb akadályát az 1100 válaszoló háromnegyede a szűkös anyagi lehetőségekben vagy a magas albérletárakban látja.
Pedig csupán alig több mint 6 százaléknyian elégedettek a jelenlegi lakáskörülményeikkel, 59 százalékuk szerint lenne mit változtatni otthonukon: harmaduk túl szűkösnek találja lakását, de zavaró tényező a rossz elhelyezkedés, a zaj és a szomszédság is.
2018.01.24 06:20

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07