Egyre nagyobb az érdeklődés a fővárosi külső kerületek és az agglomeráció kertes házai iránt – derül ki az ingatlanhirdetési portálok kereséseiből. Többen akár a Velencei-tóig vagy a Balatonig is elmennek, és onnan ingáznak Budapestre vagy Székesfehérvárra. Főként kisgyerekes, fiatal családok választják ezt az utat, és nem csupán a kert vagy a jobb levegő miatt. A rendszerváltás óta jelen lévő, változó intenzitású kiköltözési hullámot az utóbbi egy-két évben a befektetési célú lakásvásárlások egyre nagyobb térnyerése is erősíti, hiszen emiatt jelentősen megemelkedtek az árak a belső kerületekben. Az OTP Lakóingatlan értéktérképe szerint a fővárosi V. kerületben például tavaly átlagosan 700 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, de a VI. kerületben is félmillió forint feletti négyzetméterárral kellett számolni. Ezzel szemben a XXIII. kerületben – a tavalyi 33 százalékos drágulás ellenére – átlagosan 260 ezer forintos négyzetméteráron lehetett vásárolni.
Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosban 20 millió forintért egy 53 négyzetméteres családi házat, egy 46 négyzetméteres panelt, vagy egy 38 négyzetméteres téglalakást lehet vásárolni. Persze ezek átlagárak, amelyektől az egyes kerületekben jelentősen eltér az árszabás, de azt jól mutatják, miért lehetnek vonzók a fiatal családok számára a külső kerületek családi házai.
Az egy ingatlanra jutó érdeklődések száma – amikor valaki ír vagy telefonál az eladónak – a külső kerületekben már rendre 20 fölött van, a belső kerületekben viszont kicsivel 20 alatt marad. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint ugyanakkor nem csupán a külső kerületek népszerűsége nőtt az utóbbi időben: egyre többen költöznek ismét az agglomerációba is, amelynek határai érzékelhetően egyre messzebb kerülnek. Míg az elmúlt 15-20 évben jobbára a fővárossal határos településekről ingáztak be a kiköltözők, addig újabban messzebbre is, például akár a Duna-kanyarig is kiköltöznek a családok. Az ok itt is az árakban keresendő: Verőcén például 74, Vácott 76 négyzetméteres családi házat lehet venni a 20 millió forintból, míg ez az összeg a fővároshoz közelebb fekvő Dunakeszin csak 60 négyzetméterre elég.
Ezzel egyidejűleg megfigyelhető egy befelé irányuló mozgás is: a kilencvenes években kiköltözött családok mára felnőtt gyerekei – akiknek az ingázás miatt korábban kellett kelniük, és elsőként kellett hazaindulniuk - inkább a belvárosba vágynak – jegyezte meg Balogh László.
Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője szintén a külső kerületek és az agglomeráció családi házai iránti keresletnövekedésről számolt be, emellett szerinte a kiemelt nyaralóövezetekben – a Balatonnál, a Velencei-tónál vagy a Tisza-tónál - emelkedik majd a nyaralóvásárlások aránya is. A nyaralók keresettségi mutatója már most a korábbi 2-3 százalékról 4-5 százalékra nőtt, ami részben annak is köszönhető, hogy a fiatal családosok egy része otthonként vásárolna ezeken a területeken nyaralót – indokolja. Sok a leromlott állapotú, szinte telekárban kínált nyaraló, vannak ugyanakkor a kínálatban olyan ingatlanok is, amelyek teljesítik az állandó ottlakás összes feltételét, mégis olcsóbban megszerezhetők, mint a vezető nagyvárosok központjában található lakások.
A Velencei-tónál például rengeteg az eladó nyaraló, mert az idős tulajdonosok már nem tudják fönntartani, a gyerekeiknek pedig nem kell -, az áralku itt akár 8-10 százalékos is lehet. Ezekhez a 70-es, 80-as években épült, viszonylag jó állapotban lévő, 80-100 négyzetméteres nyaralókhoz 20-25 millió forintért hozzá lehet jutni, ez pedig kedvező lehetőség egy fiatal családnak. A fővárost vagy a még közelebbi Székesfehérvárt pedig vonattal és autóval is viszonylag gyorsan meg lehet közelíteni. Mester Nándor azt mondja: van, aki számára még a Balatontól – de inkább csak a keleti medencétől – is vállalható a napi ingázás, a debreceniek számára pedig a Tisza-tó lehet ilyen szempontból vonzó célpont.
