Alekszisz Ciprasz, a túlélés mestere

Publikálás dátuma
2018.01.25 06:33
Ciprasz azzal lett népszerű, hogy elutasította a hitelmegállapodást Fotó: AFP/Alexandros Michailidis

Csont nélkül kapta meg Görögország hétfőn az újabb hitelrészletet. Rég volt ennyire biztató az ország pénzügyi helyzete, ám így is sötét fellegek maradtak Athén felett.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek még sosem voltak annyira elégedettek az athéni pénzügyi reformfolyamattal, mint most. Alekszisz Ciprasz azt reméli, ha minden jól alakul, ősztől országa ismét a nemzetközi piacokról finanszírozhatja magát, s akár adósságából is leírhatnak.

Athén azonban ezúttal sem tud sokat félretenni a neki megszavazott 6,7 milliárd euróból. Ebből ugyanis 3,3 milliárdot adósságrendezésre, 1,5 milliárdot fizetési elmaradás pótlására fordítanak, 1,9 milliárdot pedig biztonsági tartalékként tesznek félre a hitelprogram utáni időkre.

A görög kormánynak nagyon is komoly elvárásoknak kellett megfelelnie. Több mint száz reformintézkedést kellett meghoznia a baloldali Sziriza és a jobboldali populista Független Görögök (ANEL) alkotta kormánykoalíciónak az újabb hitelrészlet megszavazásához. A jogszabályok nagy részét múlt héten fogadta el a görög parlament.

Meg kell hagyni, nem sokan számítottak arra, hogy a 2015 szeptemberében létrejött kabinet, amely szűk többséggel kormányozhat, s számos tiltakozó megmozdulással kellett szembenéznie, nagyobb gondok nélkül éli túl a 2017-es esztendőt. Valóságos mestermunka ez Ciprasz részéről, hiszen egykor éppen azzal tett szert nagy népszerűségre hazájában, hogy elutasította a hitelmegállapodást, mostanra viszont Athén némi túlzással éltanulóvá vált a hitelezők szemében. Múlt héten például olyan törvényeket is elfogadott a görög parlament, amelyekről a Sziriza egykor hallani sem akart volna. Korlátozták például a sztrájkjogot, s csökkentették a fogyatékkal élők állami támogatását. Mindeközben adókönnyítéseket vezettek be a vállalatok számára. Mindezek nehezen egyeztethetőek össze egy kifejezetten baloldali párt programjával. Ehhez képest valóságos csoda, hogy a közvélemény-kutatások szerint ha most rendeznének parlamenti választást, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia (ND) mindössze 7-10 százalékkal előzné meg a Szirizát, s valószínűleg nem is tudna kormányt alakítani. A szocialisták azonban képtelenek voltak előnyt kovácsolni a Sziriza átalakulásából, a balközép Mozgalom a változásokért nevű párt (ebbe olvadt be a Pánhellén Szocialista Mozalom, a PASZOK), tíz százalék körüli népszerűséget mondhat magáénak, a neonáci Arany Hajnal pedig 7-8 százalékon áll.

Ciprasz azt reméli, hogy a hitelcsomag hatálya augusztusban jár le, s országa ezután adósságkönnyítést is kap. Az euróövezeti országok még 2016 májusában olyan intézkedéseket helyzetek kilátásba, amelyek enyhíthetik Görögország terheit, de korai arról beszélni, mi valósulhat meg ezek közül. A német kormány megalakulásáig Berlin aligha hajlandó belemenni olyan megoldásba, ami nagyon népszerűtlen lenne a német választók körében. Az már biztos, hogy Görögországnak az előzetesen meghatározottnál később kell visszafizetnie a tetemes hitelt, ennyivel azonban aligha éri be a kabinet.

A könnyítések kapcsán a nagy kérdés az, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is szerepet vállal-e a görög mentőcsomagban. Berlin ragaszkodna ehhez, Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azonban csekély lelkesedést mutat, mert a szervezet szerint Athén sosem lesz képes visszafizetni adósságát a jelenlegi viszonyok között.

A legsúlyosabb gondot továbbra is a görög bankok helyzete jelenti. A 2008-ban kitört gazdasági válság óriási pusztítást vitt véghez a pénzintézetek között. Négy nagy bank maradt fenn, tőkeállományuk azonban annyira megcsappant, hogy 2015-ben – a Sziriza akkori felelőtlen politizálása miatt – kis híján a teljes bankrendszer összeomlott. Ahhoz képest azért sokat javult a helyzet, tíz év után először a pénzintézetek némi nyereséget is fel tudtak mutatni.

A helyzet azonban nem ideális, hiszen a bankok által adott hitelek felét nem biztos, hogy valaha is vissza tudják fizetni a betétesek. Az Európai Központi Bank azt szeretné elérni, hogy a bankok 96 milliárd eurós kintlevőségüket 40 százalékkal csökkentsék. Ez egyelőre vágyálomnak tűnik.

Kéretlen reklámfilm miatt határolódott el a Leica a Tienanmen téri vérengzés ábrázolásától

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:06
-
Fotó: DANIEL ROLAND
Kína jelenleg a német cég első számú növekedési piaca, ahol a Huawei-jel együttműködésben csúcstechnológiás mobilkészülékeket gyárt.
Cenzúrázták a Leica optikai készülékeket gyártó német vállalat oldalát a kínai Weibo mikroblogon, miután a cég neve összefüggésbe került egy az 1989-es Tienanmen téri vérengzést is bemutató promóciós videóval - derül ki a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap pénteki cikkéből. Az ötperces, The Hunt című reklámfilm ("a vadászat" - többek közt a Vimeo-n és a Youtube-on is megnézhető), amelyet a héten tettek közzé, a történelem több sötét pillanatait eleveníti fel. A központi szálat egy nyugati újságíró története adja azonban, aki egy pekingi szállodából próbál kijutni az utcára, hogy dokumentálhassa a kínai hadsereg tüntetők elleni fellépését, mely 2-10 ezer életet követelt, de ebben a katonák próbálják akadályozni.
A videót a kínai internetcenzorok Kínában elérhetetlenné tették, majd pekingi idő szerint csütörtök estére már nem engedélyeztek semmilyen, a Leica nevet tartalmazó bejegyzést közzétenni a kínai Twitternek is nevezett Weibón - írja a SCMP. Az eset kellemetlen helyzetbe hozta a Leica kínai partnerét, a Huawei telekommunikációs óriáscéget is. Így nem kellett sokat várni a cég elhatárolódására. Emily Anderson, a Leica egyik szóvivője csütörtökön úgy nyilatkozott: a kérdéses videó, bár a Leica-logóval ér véget, nem a cég megrendelésére készült, így azt hivatalosan nem is hagyták jóvá. A szóvivő kiemelte:
a Leica elhatárolódik a videóban bemutatott tartalomtól, és elnézést kér bármiféle ebből adódó félreértés vagy helytelen következtetés miatt.
Hozzátette: a cég lépéseket tett annak érdekében, hogy biztosítsa, a rövidfilmet a Leica egyetlen hivatalos közösségi oldalán sem osztják meg. A SCMP azonban rámutat: a videó alkotói az elmúlt években számos díjnyertes filmet készítettek a Leica számára.
Kína jelenleg a Leica első számú növekedési piaca, ahol a Huawei-jel együttműködésben csúcstechnológiás mobilkészülékeket gyárt. A Huawei nem nyilatkozott az ügyben.
Az eset amiatt is különös jelentőséggel bír, mert az idén esedékes a Tienanmen téri események 30. évfordulója. A hét elején volt 30 éve, hogy meghalt Hu Jao-pang, egykori reformista kínai pártfőtitkár, akinek a halálát követő tömeges utcai megemlékezések indították el azt a tüntetéshullámot, amelynek 1989. június 4-én a kínai hadsereg vetett kíméletlenül véget. Ekkor készült a huszadik századi egyik legismertebb fényképe, amelyen egy fehér inges férfi áll a felé tartó tankokkal szemben - a kép a most megjelent videó záró motívuma. A Tienanmen téren egyébként Orbán Viktor 2017-ben a kínai hadsereg emlékművét koszorúzta meg.

Nem haladt a korrupciót könnyítő reformmal - lemondatták a román igazságügy-minisztert

Publikálás dátuma
2019.04.19 10:27
Tudorel Toader
Fotó: AFP/ DANIEL MIHAILESCU
Ha Tudorel Toader nem lemond, hanem felmentik, akkor Klaus Iohannis elnök döntésén múlt volna, mikor adja ki az erről szóló rendeletet.
"Lemondásom oka, hogy a szociáldemokrata párt megvonta tőlem, mint igazságügyi minisztertől a politikai támogatást"
- mondta. Tudorel Toader lemondása azt is jelenti, hogy a jobboldali államfő kénytelen azt tudomásul venni és kinevezni utódját. Ha nem lemond, hanem felmentik, akkor Klaus Iohannis elnök döntésén múlt volna, mikor adja ki az erről szóló rendeletet. Ezzel az eddigiek alapján a kormánnyal ellentétes politikai platformon álló Iohannis nem valószínű, hogy sietett volna.
A bukaresti kormány februárban fogadott el azonnal hatályba lépő, titokban előkészített sürgősségi rendeletet a tavaly hatályba lépett új igazságszolgáltatási törvények újabb módosításáról. A kabinet egyebek mellett arról határozott, hogy a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, holott a tavalyi reform egyik fő alapelve volt az ügyészi és a bírói pálya szigorú szétválasztása. A rendelet egy másik előírásával a bírák és ügyészek visszaéléseit vizsgáló speciális vádhatóságot - amelyet a legutóbbi módosításkor hoztak létre - kivonták a legfőbb ügyész hatásköre alól. A rendeletek miatt már az Európai Bizottság is bírálta az országot.
Ezzel együtt, már 2017 óta tartanak az igazságügyi reformok. Ennek részeként a bukaresti törvényhozás úgy módosította a Btk-t, hogy az megnehezítené a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását. Emellett elbocsátották a rendkívül eredményes korrupció-ellenes ügyészség vezetőjét, Laura Codruta Kövesit, akinek a tevékenységét folyamatosan méltatta az Európai Bizottság. A román kormánypárt elnökét egyébként jogerősen is elítélték korrupcióért, mielőtt as reformok sora elindult volna.