Alekszisz Ciprasz, a túlélés mestere

Publikálás dátuma
2018.01.25 06:33
Ciprasz azzal lett népszerű, hogy elutasította a hitelmegállapodást Fotó: AFP/Alexandros Michailidis

Csont nélkül kapta meg Görögország hétfőn az újabb hitelrészletet. Rég volt ennyire biztató az ország pénzügyi helyzete, ám így is sötét fellegek maradtak Athén felett.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek még sosem voltak annyira elégedettek az athéni pénzügyi reformfolyamattal, mint most. Alekszisz Ciprasz azt reméli, ha minden jól alakul, ősztől országa ismét a nemzetközi piacokról finanszírozhatja magát, s akár adósságából is leírhatnak.

Athén azonban ezúttal sem tud sokat félretenni a neki megszavazott 6,7 milliárd euróból. Ebből ugyanis 3,3 milliárdot adósságrendezésre, 1,5 milliárdot fizetési elmaradás pótlására fordítanak, 1,9 milliárdot pedig biztonsági tartalékként tesznek félre a hitelprogram utáni időkre.

A görög kormánynak nagyon is komoly elvárásoknak kellett megfelelnie. Több mint száz reformintézkedést kellett meghoznia a baloldali Sziriza és a jobboldali populista Független Görögök (ANEL) alkotta kormánykoalíciónak az újabb hitelrészlet megszavazásához. A jogszabályok nagy részét múlt héten fogadta el a görög parlament.

Meg kell hagyni, nem sokan számítottak arra, hogy a 2015 szeptemberében létrejött kabinet, amely szűk többséggel kormányozhat, s számos tiltakozó megmozdulással kellett szembenéznie, nagyobb gondok nélkül éli túl a 2017-es esztendőt. Valóságos mestermunka ez Ciprasz részéről, hiszen egykor éppen azzal tett szert nagy népszerűségre hazájában, hogy elutasította a hitelmegállapodást, mostanra viszont Athén némi túlzással éltanulóvá vált a hitelezők szemében. Múlt héten például olyan törvényeket is elfogadott a görög parlament, amelyekről a Sziriza egykor hallani sem akart volna. Korlátozták például a sztrájkjogot, s csökkentették a fogyatékkal élők állami támogatását. Mindeközben adókönnyítéseket vezettek be a vállalatok számára. Mindezek nehezen egyeztethetőek össze egy kifejezetten baloldali párt programjával. Ehhez képest valóságos csoda, hogy a közvélemény-kutatások szerint ha most rendeznének parlamenti választást, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia (ND) mindössze 7-10 százalékkal előzné meg a Szirizát, s valószínűleg nem is tudna kormányt alakítani. A szocialisták azonban képtelenek voltak előnyt kovácsolni a Sziriza átalakulásából, a balközép Mozgalom a változásokért nevű párt (ebbe olvadt be a Pánhellén Szocialista Mozalom, a PASZOK), tíz százalék körüli népszerűséget mondhat magáénak, a neonáci Arany Hajnal pedig 7-8 százalékon áll.

Ciprasz azt reméli, hogy a hitelcsomag hatálya augusztusban jár le, s országa ezután adósságkönnyítést is kap. Az euróövezeti országok még 2016 májusában olyan intézkedéseket helyzetek kilátásba, amelyek enyhíthetik Görögország terheit, de korai arról beszélni, mi valósulhat meg ezek közül. A német kormány megalakulásáig Berlin aligha hajlandó belemenni olyan megoldásba, ami nagyon népszerűtlen lenne a német választók körében. Az már biztos, hogy Görögországnak az előzetesen meghatározottnál később kell visszafizetnie a tetemes hitelt, ennyivel azonban aligha éri be a kabinet.

A könnyítések kapcsán a nagy kérdés az, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is szerepet vállal-e a görög mentőcsomagban. Berlin ragaszkodna ehhez, Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azonban csekély lelkesedést mutat, mert a szervezet szerint Athén sosem lesz képes visszafizetni adósságát a jelenlegi viszonyok között.

A legsúlyosabb gondot továbbra is a görög bankok helyzete jelenti. A 2008-ban kitört gazdasági válság óriási pusztítást vitt véghez a pénzintézetek között. Négy nagy bank maradt fenn, tőkeállományuk azonban annyira megcsappant, hogy 2015-ben – a Sziriza akkori felelőtlen politizálása miatt – kis híján a teljes bankrendszer összeomlott. Ahhoz képest azért sokat javult a helyzet, tíz év után először a pénzintézetek némi nyereséget is fel tudtak mutatni.

A helyzet azonban nem ideális, hiszen a bankok által adott hitelek felét nem biztos, hogy valaha is vissza tudják fizetni a betétesek. Az Európai Központi Bank azt szeretné elérni, hogy a bankok 96 milliárd eurós kintlevőségüket 40 százalékkal csökkentsék. Ez egyelőre vágyálomnak tűnik.

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30

Az izraeli külügyminiszter nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait

Publikálás dátuma
2019.02.22 07:44

Fotó: AFP/ JANEK SKARZYNSKI
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét.
Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint "a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust". Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban. "Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom" - jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este. "Sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban"- közölte Kac. "De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben"- tette hozzá. A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző