Előfizetés

Visszatérhetett a Börzsöny farkasa

Publikálás dátuma
2018.01.25. 14:57
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park/Darányi László
A nyomok és az állat viselkedése alapján nagy valószínűséggel farkas nyomát találták meg a Börzsönyben, az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezhetett - tájékoztatta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa csütörtökön az MTI-t.

A szerdán reggel megtalált lábnyomok alapján figyelték a ragadozó mozgását, teljes biztonsággal csak az ürülékminta további elemzése után lehet kijelenteni, hogy a farkas sok év után visszatért a Börzsönybe - írta a sajtóközleményében Kálmán Gergely. 

Egy másik ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban a nemzeti park természetvédelmi őre, Darányi László, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes. Bedő Péterrel, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatójával folytatott konzultációt követően - aki már tavaly decemberben a farkaséhoz hasonló nyomokat talált a Börzsönyben - több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást a jó hóviszonyokban. A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park/Darányi László

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park/Darányi László

Az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatók olyan hírek, hogy ez az alkalmazkodóképes ragadozó fokozatosan visszahódítja korábbi területeit. Nagyobb arányú elterjedésüknek csak élőhelyük feldarabolódása és zavartsága szab határt, hiszen élelmük lenne bőven. A farkasok mozgásterülete akár több száz négyzetkilométer is lehet, így lehetséges, hogy ez az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezett a Börzsönybe felderítőként - írja a dokumentumban a nemzeti park munkatársa.

A farkas hazánkban fokozottan védett faj, fontos szerepet játszik a vadállomány természetes, évezredek során kialakult szabályozásában.

Újragondolták, nem miséznek Horthy emlékére

Nem tartják meg a Horthy Miklós tiszteletére meghirdetett emlékmisét – jelentette be Osztie Zoltán plébános a SZEMlélek blognak adott interjújában. A megemlékezés január 27-én, szombaton lett volna a belvárosi Nagyboldogasszony-templomban, a rendezvényen Boross Péter, Lezsák Sándor és Szakály Sándor is felszólalt volna. Osztie Zoltán előzőleg a Népszavának azt mondta, a szervezőknek „eszébe sem jutott”, hogy aznap van az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulója, a holokauszt nemzetközi emléknapja.

Lapunknak a plébános még úgy nyilatkozott, hogy a rendezvényt megtartják. Az emlékmise miatt az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője, Köves Slomó és Heisler András Mazsihiz elnök is tiltakoztak, amire a plébános szerdán úgy reagált, felkeresi Heisler Andrást, hogy hogy higgadtan beszéljenek „a lényegről, az érzékenységekről”. A visszalépésről aztán az „egyházi elöljárókkal egyeztetve” született döntés. 

Karácsony Gergely tizenharmadik havi nyugdíjat ígér

Publikálás dátuma
2018.01.25. 14:41
MTI Fotó: Kovács Tamás
Évenkénti egyszeri, az átlagnyugdíjnak megfelelő mintegy 120 ezer forintos juttatást ígér a nyugdíjasoknak Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje.

Az ellenzéki politikus csütörtökön, az Országos Nyugdíjas Parlament Országházban tartott második ülésén úgy fogalmazott, a magyar baloldal nem tud nem beszélni a tizenharmadik havi nyugdíjról, ami jó eszköz lehet egy igazságosabb nyugdíjrendszer felé.

Karácsony Gergely szerint az átlagnyugdíjnak megfelelő összegű tizenharmadik havi nyugdíj egyszerre lehet képes felfelé húzni az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők bevételét, valamint szolidaritást ébreszteni az ennél magasabb időskori illetményt kapókban. Szólt arról is, hogy a nyugdíjemelések számításakor az infláció mellett a bérnövekedéseket is figyelembe kell venni, emellett lehetővé kell tenni a nyugdíj melletti munkavégzést, és vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét.

Emellett a nyugdíjasok közötti jövedelmi ollót is zárni kell, aminek érdekében az MSZP-Párbeszéd megduplázná az alapnyugdíj összegét, továbbá egy korrekciós folyamatot is elindítana az átlagnál kisebb nyugdíjak gyorsabb emelkedése érdekében - fejtette ki Karácsony Gergely.

A Párbeszéd társelnöke megismételte, megválasztása esetén a szociális demokrácia jövőképének megvalósításán dolgozna, amelynek egyik legfontosabb eleme a generációk közötti összetartás erősítése. Kiemelte, programjának része, hogy csökkentse a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, vagyis a legfiatalabbak és legidősebbek kiszolgáltatottságát a mindenkori hatalommal, illetve a piacgazdaság változásaival szemben.

Karácsony Gergely szerint ehhez a nyugdíjrendszert három pillére kell építeni. Elsőként említette a biztosítási elv erősítését a kormánytól független nyugdíjbiztosítási alap visszaállításával, majd a szolidaritás és az öngondoskodás növelését.

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szemléletváltást sürgetett annak érdekében, hogy az elöregedés ne járjon együtt a haszontalanság érzésével. Ezt szerinte az aktív életkor támogatásával lehetne elérni, így például az idősek informatikai ismereteinek fejlesztésével, illetve sportolási lehetőségeik bővítésével.

Karácsony Gergely közölte azt is, egy az életkortól független, rászorultsági alapú gyógyszertámogatási rendszert vezetne be, továbbá az energiafogyasztást csökkentő lakásfenntartási programot indítana.

Az ellenzéki politikus beszédében kitért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában napközben történtekre is, tűrhetetlennek nevezve, hogy a kormánypárti képviselők kivonultak a kérdések elől.