Ez a tiéd! – örvendeztet meg az angyalföldi Váci út és Gyöngyösi utca találkozásánál egy magas, vékony férfi az Oxfordi Képességelemzés prospektusával. A szóróanyag azzal kecsegtet, hogy kevesebb mint egy óra alatt ingyenesen tesztelhetem azokat a személyiségjegyeimet, amelyek befolyással vannak jövőbeli sikeremre és boldogságomra, továbbá választ kapok arra is, melyeken kell javítanom.
Alkalmi ismerősöm arca rándul egyet, amikor megtudja, hogy újságíróval beszél, aki a Magyarországi Szcientológia Egyház központjába tart. Közli, hogy szívesen elkísér. Furcsa. A közelben magasodó saroképületen jól látható a hatalmas „Szcientológia” felirat, innen már képtelenség eltévedni.
Nem baj, akkor is velem jön. Éppen valamilyen meleg italt készült inni – mondja. Csak akkor nyugszik meg, amikor konstatálja, hogy előre egyeztetett találkozóra érkezem: a portaszolgálatnál Lange László, a közönségkapcsolatok igazgatója és Miklovicz Attila, a társadalmi kapcsolatok igazgatója vár. Ketten vezetnek végig az alagsorral együtt hatszintes épületen. Az emeleti részeket eddig elzárták a sajtó elől, a Népszava az első lap, amely ide is bebocsátást nyer.
A földszint még az egyszerű érdeklődő számára is látogatható. A bejárattól balra lévő kiállítás ízelítőt ad abból, milyen világot álmodott L. Ron Hubbard (1911-1986), az Egyesült Államokban létrehozott egyház alapítója. A szcientológusok nyolcágú keresztjén kívül megtekinthető az egyház működésében elengedhetetlen szerepet játszó – két hengerből és egy mutatóval felszerelt műszerszerűségből álló – e-méter, azaz elektropszichométer is. A szcientológusok hite szerint a szerkezet képes feltárni a lelki bajok okait, amelyek megszüntetésével az emberiség megvalósíthatja a végső célnak tekintett clear (tiszta) állapotot.
A színes tablók cserélhetők, hogy könnyebb legyen tematikus tárlatokat rendezni. A kiállítást L. Ron Hubbard pedáns rendbe sorakoztatott könyvei uralják. Az egyházalapító nem csupán a szcientológiáról és annak módszertanáról írt rengeteget (ebben a kategóriában Dianetika című könyve a legismertebb), hanem a sci-fi műfajában is termékeny szerzőnek bizonyult. Ehhez igazodik a dizájn: mintha egy tudományos-fantasztikus regény kulisszái közé kerültünk volna.
Érzésünk még inkább elhatalmasodik, amikor elindulunk bejárni a rejtett birodalmat. A steril környezetben pormacskáknak esélyük sincs létezni, a művirágok csak erősítik azt a benyomásunkat, hogy egy elképzelt – ízlés kérdése, kinek és mennyire vonzó – jövőbe csöppentünk.
Hétköznap kora délután van, Miklovicz Attila szerint a reggel kilenctől este tízig nyitva tartó épületben ilyenkor nincs nagy forgalom. Ehhez képest elég sok emberrel találkozunk. Idősekkel és fiatalokkal, nőkkel és férfiakkal. Közös jellemzőjük, hogy túláradó kedvességgel mosolyognak, és következetesen „helló”-val köszönnek. Többfelé angolul beszélő szcientológusokba botlunk. Meglepetésünkre senki nincs, aki tiltakozna, amikor a fotós kolléga dolgozni kezd.
Csak a pénzre hajtó, lelkileg és fizikailag is elnyomó, zsarnoki szervezetként mutatja be az egyházat Bonyai Péter a Szcientológus voltam című könyvében. Bonyai tíz év (és 13 millió forint elköltése) után fordított hátat a szcientológiának. Talán még mindig az egyház tisztségviselője lenne, ha nem vádolják meg – állítása szerint: ártatlanul – sikkasztással, és feleségét nem akarják válásra kényszeríteni.
Erőss László pszichológus Veér András pszichiáterrel közösen három könyvben támadta a szcientológiát. Majd Erőss egyedül megírta a sorozat negyedik darabját, amelyben addigi nézeteit felülbírálva a szcientológusok oldalára állt. Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató és Nagy Gábor Dániel szociológus tudományos igénnyel készült könyvében alternatív vallásként határozta meg a szcientológiát.
Hubbard és Hubbard mindenütt: fényképen, festményen, audiovizuális eszközökön. Az egyház hivatalos adatai szerint életműve 10 millió írott szót és 3 ezer előadást tartalmaz.
A könyvesboltban ékszer vitrin díszeleg. A karácsonyi katalógust lapozgatva milliós tételeket is találunk: a dianetika-mandzsettagomb (14 karátos arany, ékkövekkel) 1 millió 300 ezer forintba kerül, a nagy szcientológia-gyűrű (14 karátos arany) 1 millió 125 ezerbe. A kollekció többi darabja sem olcsó, jellemzően néhány százezer forintot kóstál.
Az egyház adományként tekint a bevételre – ad magyarázatot az árszínvonalra Miklovicz Attila. Ráadásul nem mindenki jogosult rá, hogy a csak itt megvásárolható ékszerek mindegyikét viselje. Mutatja csuklóján az arany karkötőt: ilyet például az hordhat, aki abszolválta a szcientológusok jelenleg legmagasabbnak számító, nyolcas képzettségi szintjét. Bár ennek elérése sok millió forintjába került, Miklovicz úgy gondolja, olyan tudás birtokába jutott, ami bőven visszahozta a befektetést.
Az egyik falon a szcientológia szervezeti ábrája lóg, vibrál a szemünk az alegységek százaitól. Miklovicz Attila közlése szerint a magyarországi egyház mintegy ötezer aktív tagot számlál, erős túlzás lenne azt állítani, hogy a valóságban az összes feltüntetett szervezeti elem működik. Lange László hozzáteszi, hogy a „szervezeti struktúrában elhelyezhető személyek számának elméleti maximuma 2 milliárd fő”.
Liftből ki és liftbe be, föl és le, egy idő után már azt sem tudjuk, melyik emeleten járunk. Közösségi terek – társalgó, kávézó – és irodák váltogatják egymást. „Életorientáció”, „Tudás Aranykora-tanfolyam terem”, „Kommunikációval a Siker Felé” – olvasható az ajtók felett az egyik folyosón. Másutt, ahol a már említett e-méter alkalmazásával zajlik a „szellemi tanácsadás”, az úgynevezett auditálás, csak suttogva illik beszélni. Kalauzaink az egyik hangszigetelt szobában megismertetnek az auditálás mibenlétével és az e-méter használatával. A jobboldali bulvársajtóban ezeket a helyiségeket nevezték „vallatószobáknak”.
A Különleges Ügyek Alosztálya (angol rövidítéssel: OSA) az első emeleten kapott helyett. A szcientológia ellenfelei szerint az OSA az egyház titkosszolgálata, a szcientológusok rendre visszautasítják, hogy így lenne. A legfelső szinten van a Méregtelenítő Központ és a Hubbard mellszobrával díszített, kápolnának nevezett rendezvényterem.
Miklovicz Attila közgazdászként és konferenciaszervezőként is dolgozott, mielőtt átváltott a szcientológiára, Lange László egyetemistaként csatlakozott az egyházhoz. Azért is mutatták meg székházukat, hogy bizonyítsák, mennyire megtévesztőek az épület „zár alá vételéről” szóló sajtótudósítások. A „szándékosan manipulatív” híreket akár úgy is lehetett értelmezni ugyanis, mintha a hatóságok bezárták volna a szcientológusok budapesti központját. Ezzel szemben egy „vélt tartozás” miatt az épület értékének kisebb részére történt zárolás – állítja a két igazgató és az egyház jogi képviseletét ellátó Szikinger István ügyvéd. A szcientológusok vitatják, hogy tartozásuk lenne, az adóhatósági eljárást ettől függetlenül is szabálytalannak, törvénysértőnek tartják. Az egyház felkészült az elhúzódó jogi procedúrára. Az idő nem sürget: a szcientológusok hisznek a reinkarnációban.
