DNS-vizsgálat - Ebeknél 3 hét, gyilkosoknál 3 év is lehet

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:15

Megkezdte a hazánk területén megszületett, törzskönyvezésre szánt magyar ebfajták egyedeinek kötelező, DNS alapú származásellenőrzését a Nébih. A kutyák vizsgálata három hét, a gyilkosoké három év is lehet.

Egy új jogszabály azon magyar ebfajtákhoz tartozó, törzskönyvezendő egyedek esetében írja elő kötelezően a vizsgálatot, amelyek 2018. január 1-jét követően, Magyarországon születtek. Ide tartozik tehát a drótszőrű és a rövidszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a puli, és a pumi kölykök. A származásellenőrzés a kutya apja (kan), anyja (szuka) és az utód DNS profiljának összehasonlítását jelenti, célja a szülői származás kétséget kizáró megerősítése.

A laboratóriumi vizsgálatok mintegy három hetet vesznek igénybe. Az eredményeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közvetlenül a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségéhez, illetve az illetékes elismert ebtenyésztő szervezethez juttatja el annak érdekében, hogy a kölykök mielőbb nemzetközileg elfogadott (FCI) törzskönyvet kaphassanak.

Az utód származásellenőrzésének feltétele, hogy ismert legyen a szülők genomtérképe is, az apa és az anya esetében azonban elegendő egyszer, az első alom vizsgálatakor elvégezni a kötelező mintavételt. A már megvizsgált egyedek genetikai paramétereit a hatóság adatbázisban gyűjti, így azok a későbbiekben bármikor visszakereshetők.

Amint arról négy évvel ezelőtt a Népszava is beszámolt, egy ároktői rablógyilkos banda tagjait azért kellett kiengedni a letartóztatásból, mert három évig nem készült el a DNS-vizsgálat eredménye. A bíróság akkor megállapította, hogy a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetet hibája a késés, és emiatt 400 ezer forintra meg is bírságolta, mert az előre kiszabott határidőhöz képest is egy évet és négy hónapot késtek. A végül 2013. márciusára elkészített szakértői vélemény viszont nem volt kielégítő, így még kiegészítő vizsgálatot is el kellett rendelniük. Ez sem készült el időre, így nem tudtak ítéletet hirdetni.

Magyar György ügyvéd akkor lapunknak elmondta: gyakran hónapokat húzódik a súlyos, életellenes bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások lefolytatása, mert a kirendelt szakértő vegyszerhiány miatt nem képesek a vizsgálatot elvégezni. Ilyen esetekben a gyanúsított előzetes letartóztatásban várja az eljárás végét. Egy alapos DNS-vizsgálat ára 150 ezer forint, a szűrőteszt elvégzése 30 ezerbe kerül.

A kutyák eszerint elsőbbséget élveznek a gyilkosokkal szemben.

Szerző

ÁSZ-büntetés - Visszalőnek a pártok

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:04
Népszava fotó

A kormány trükkös módszert talált arra, hogy az adóhatóság egyelőre ne hajtsa be az ellenzéken a számvevőszék által megállapított tiltott támogatást. Miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elkészítette végleges jelentését, a sorra büntetett ellenzéki pártoknak elvileg 15 napjuk maradt, hogy visszafizessék a pénzt. A határidő már mindegyik párt esetében lejárt, fellebbezési lehetőség nincs. Az ellenzék egyöntetűen tiltakozik a jogsértőnek tartott számvevőszéki eljárás és döntés ellen. A Jobbik, a Demokratikus Koalícíó és az LMP már közölte, hogy nem hajlandó fizetni. Körkérdésünkre kiderült, hogy az MSZP, az Együtt, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt szintén megtagadja a visszafizetést.

Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs vezetője a Népszavának azt nyilatkozta: „ha a párt a végleges jelentés nyilvánosságra hozatala után 15 napon belül nem fizeti be a kiszabott összeget, az adóhatóság azt adók módjára hajtja be”. A Fidesz azonban máshogy gondolta. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Magyar Államkincstár féléves felkészülési időszakot biztosít számukra, kérelemre pedig „részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje”. Varga Mihály erre tekintettel azt javasolta a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak (NAV), hogy a választás előtt „ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót”.

A számvevőszék nem kommentálta Varga Mihály bejelentését. Az adóhatóságtól többszöri kérdésünkre nem kaptunk felvilágosítást arról, pontosan melyik jogszabály teszi lehetővé, hogy a NAV eltekintsen a fizetési kötelezettség behajtásától. Gyanítható, hogy ilyen jogszabály: nincs.

Kínálkozik azonban egy kiskapu, amelynek révén az adóhatóság mégis haladékot adhat a pártoknak. Információink szerint a NAV az általános szabályok szerint csak akkor intézkedik, ha attól a szervtől, ahol a tartozás keletkezett, hivatalos megkeresést kap. Különben „nincs ügy”. Jelen esetben az államkincstárnak kellene lépnie, de ha nem teszi, az adóhatóság magától nem mozdul. Márpedig az államkincstár a fentiek szerint féléves haladékot ad a pártoknak.

Az ellenzék az egész eljárást törvénytelennek tartja, a pártok nem tárgyalnak a részletfizetésről. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke lapunknak elmondta, közigazgatási bírósági eljárásban megtámadja az Állami Számvevőszék döntését. A Magyar Liberális Párt az ombudsmanon keresztül az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Bírósághoz fordul.

Szerző

Moszkvának is drága az orosz atom

Publikálás dátuma
2018.01.26. 06:01
FOTÓ: AGÉNCIA BRASIL/FLÁVIA VILLELA
Paks 2 két orosz referencia-erőművének is elhalasztják az átadását, Ausztria megtámadja az építést az Európai Bíróságnál - többek szerint itt a megfelelő pillanat a visszavonulásra.

A Kommerszant című orosz gazdasági lap megírta, a 444.hu pedig megtalálta: Oroszországban az energiaügyi minisztérium döntése alapján elhalasztják két új atomerőmű termelésbe állítását, mivel túlságosan drágán szolgáltatnák az áramot. Magyar szempontból a hírt az teszi izgalmassá, hogy Paks 2 két referenciaerőművéről van szó. A Novovoronyezs 2-t 2019 helyett 2020-ban, a Leningrad 2-t 2020 helyett inkább 2022-ben adnák át abban bízva, hogy közben esetleg a külpiaci áramár is emelkedik. Mindkét atomerőművet a Roszatom, Paks 2 fővállalkozó-generálkivitelezője építi.

A beüzemelés elhalasztását célzó szándék már tavaly fölmerült, ugyanabban a kontextusban, mint most: az orosz gyáriparosok próbálták – ezek szerint sikerrel – elérni a halasztást, mert úgy látják, hogy a két új egység túlságosan megdrágítaná az áramárat. Oroszországban (ugyanúgy, mint nálunk), a lakosság hatósági áron vásárol, a vállalkozások viszont az előállítási költségekhez igazodó piaci áron kapják az áramot. A gond éppen az előállítási költségekkel van: ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a Facebookon felidézte, a Roszatom közelmúltban átadott reaktorai olykor 25-30-szor drágábban termelnek áramot, mint a már régebb óta működő oroszországi atomerőművek. A politikus szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az orosz nukleáris technológia piaci körülmények között nem állja meg a helyét – ezért is szomorú, hogy Magyarországra még rá lehet sózni. Jávor lapunk kérdésére azt hangsúlyozta: vagy az a helyzet, hogy az oroszok nekünk sokkal olcsóbban adják ugyanazt a technológiát, amit saját maguknak, vagy pedig (ami sokkal valószínűbb) a magyar gazdaság számára komoly versenyképességi hátrányt fog okozni, ha az áramtermelésünk 40 százaléka egy irracionálisan drágán termelő erőműből érkezik majd. Az EP-képviselő úgy véli: az a tény, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul Paks 2 állami támogatásának engedélyezése miatt, kitűnő alkalmat szolgáltat rá, hogy kihátráljunk ebből a hátrányos üzletből.

A szakpolitikus álláspontját erősíti, hogy az euobserver.com mai írásában – ahol az Európai Bizottság a védelmébe veszi a paksi beruházás átengedéséről szóló döntést – a Greenpeace vezető jogásza úgy érvel: a piaci fejlemények azt mutatják, hogy a jövőben az atomenergia nem tud versenyezni az egyre olcsóbb megújulókkal – azért akarják mindenáron állami támogatásokkal segíteni a nukleáris energiatermelést, mert különben az egész atomipart az összeomlás fenyegetné. A cikk arra figyelmeztet: ha a bíróság úgy dönt, hogy az atomerőművek állami támogatása összeegyeztethető az Euratom Szerződéssel – amihez kreatív jogértelmezésre van szükség, mivel a szövegben nem az erőművek létesítését, hanem a nukleáris energia alkalmazását szolgáló fejlesztéseket említik támogatható európai célként –, akkor az atomot nem használó tagállamok (Ausztriától Olaszországig) – várhatóan a szerződés érvényességének megkérdőjelezésével fognak reagálni.

Szerző