Se ember, se pénz - Boltzár hétfőn is

A Coop dunántúli kis boltjainak egy része hétfőn zárva tart, mert nincs ember, se pénz béremelésre. A kormány csak ígéri a segítséget.

Hétfőnként zárva tartják boltjaik egy részét, hogy kompenzálják a munkaerőhiányt - nyilatkozta az RTL Híradónak az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs.Szőke Zoltán. A cég 30 ezer munkavállalót alkalmaz, még további 3 ezer kellene, ezért több bolt tulajdonosa kénytelen volt rövidített héttel reagálni a terhek növekedésére. Kétségtelen, hogy a kistelepüléseken található üzleteknek okozta az idei, újabb kötelező garantált szakmai bérminimum emelés a legnagyobb gondot. A kétszemélyes kis boltokban ugyanis eleve csak szakképzett munkavállalók dolgozhatnak.

Az ÁFEOSZ-COOP mintegy 2700 üzlete 200 cég tulajdonában van, s ők döntenek arról, hogy milyen lépéseket tesznek a boltok fenntartása érdekében - nyilatkozta a Népszavának Zs. Szőke Zoltán. A hétfői boltzár a Dunántúl 50-200 lelkes településein már korábban is kényszerű gyakorlat volt.

A hálózat forgalma tavaly 4,5 százalékkal növekedett, s ez a járulékcsökkentéssel együtt a megteremtette a fedezetet a magasabb bérek kifizetésére. A 2000 lélekszám alatti 2400 településen szinte csak az ÁFEOSZ-COOP boltjai találhatók. Ezeknek az üzleteknek a forgalmán és árbevételén nem érződik a tavalyi és az idei béremelések hatása, mert az ezeken a településeken élő lakosság nagy részét ezek az intézkedések nem érintették. A béreket viszont ezekben a boltokban is emelni kellett. Egyelőre a kis boltok bezárása nincs napirenden, bár néhány cég tulajdonosa erre is gondolt - árulta el Zs. Szőke Zoltán. A boltok tulajdonosai dönthetnek úgy is, hogy a nagyobb üzletek termelte nyereségből fedezik a többlet bérköltségeket.

A kereskedelmi ágazat érdekvédelmi és szakmai szervezetei már tavaly jelezték, kormányzati segítség nélkül bedőlhetnek egyes boltok. A hatékonyabb, tőkeerősebb élelmiszerláncok egymástól és főként a kis boltoktól csábítják el a magasabb bérekkel a munkavállalókat.

Az élelmiszer kiskereskedőkön kívül a kis településeken működő iparosok, szolgáltatók számára is szinte megoldhatatlan feladat a tavalyival együtt összességében 37 százalékkal emelt kötelező garantált bérminimum kigazdálkodása, de nem kisebb teher a minimálbér két év alatti 23 százalékos emelése sem. Ezzel szemben a kormányzat 2017-2018-ban mindössze 7,5 százalékkal csökkentette a munkáltatók járulékbefizetési kötelezettségét. Becslések szerint a költségvetés tavaly a magasabb bérek után fizetett személyi jövedelemadóból és járulékokból 70-80 milliárd forintos többlet bevételre tett szert.

A szakemberek egyebek mellett azt javasolták, hogy a kormány tegyen lépéseket a kis boltok, különösen a legnehezebb helyzetben lévő kis települési üzletek támogatására. Elsősorban a munkáltatókat terhelő járulék csökkentése segíthetne érdemben az érintetteken. Ezzel a támogatással a boltok továbbra is működhetnek és megoldott lenne ezen a 2400 településen élő mintegy 1,5 millió ember élelmiszerellátása - mondta lapunknak Zs.Szőke Zoltán. A kormány ugyan nem zárkózott el a szövetség javaslata elől, de jelezték, hogy az uniós jogszabályok szerint nem lehet egy ágazatra, vagy különösen egy szakmára speciális, az általánostól eltérő járulékszabályokat hozni. Egyelőre nem látszik a megoldás, de az egyeztetések folytatódnak a megoldásról - tette hozzá a szövetség elnöke.

Fontos a bérfelzárkóztatás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban is - nyilatkozta Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke a vg.hu-nak a napokban. A kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 70 százalékát a versenyszférában. A szakember nyilatkozatában megemlítette, hogy a kormány azt ígérte, ha a költségvetési hiány 2 százalék körüli alakul, akkor megindul a bérfejlesztés segítése.

Jelenleg ha a munkavállaló egy átlagosnak tekinthető 200 ezer forint bért kap, az a vállalkozásnak 247 ezer forintjába kerül, a dolgozó azonban (családi adókedvezmény nélkül) csak 133 ezer forinthoz jut. Az említett 200 ezer forintos bruttó keresetnél a 2017–2018-as adócsökkentés nagyjából ötezer forintot jelent. Ígéretek most is vannak, hogy több mozgásteret kapnak a cégek, azaz mérséklődhet a bérek adóztatása - amennyiben a költségvetés nélkülözni tudja a kieső bevételt. Addig is él a szociális partnerek és a kormány között köttetett megállapodás, amely szerint újabb, 2 százalékos járulékcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a reálbéremelkedés meghaladja a 6 százalékot.