Erdő Péter állította le a Horthy-misét

Publikálás dátuma
2018.01.26 16:44
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

A Népszava információi szerint Osztie Zoltán plébánostól személyesen Erdő Péter bíboros kérte, hogy ne rendezzék meg a Horthy-emlékmisét. A plébános megerősítette értesülésünket.

Csütörtök reggel még úgy volt, hogy a közfelháborodás ellenére január 27-én, szombaton megtartják a belvárosi Nagyboldogasszony-templomban a Horthy Miklós tiszteletére meghirdetett emlékimisét. Pár órával később Osztie Zoltán plébános a SZEMlélek blognak adott interjújában közölte, hogy a rendezvény elmarad, és azt későbbi időpontban sem tartják meg.

A meghívó szerint Boross Péter volt miniszterelnök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója is felszólalt volna. Az, hogy egy katolikus templomban illusztris közéleti személyiségek Horthy Miklósra emlékeznek, önmagában is kérdéseket vet fel. Külön tiltakozást váltott ki, hogy január 27-én van az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulója, a holokauszt nemzetközi emléknapja. Osztie Zoltán állította, hogy hónapokkal korábban, amikor a szervezés elindult, erre senki sem gondolt.

Egyházi forrásokból úgy értesültünk, személyesen Erdő Péter bíboros, az esztergom-budapesti főegyházmegye érseke járt közben annak érdekében, hogy ne tartsák meg a templomi Horthy-ünnepséget. Különben elkerülhetetlen lett volna az eddiginél is nagyobb botrány: a Horthy-mise miatt már megkezdődött az ellentüntetés szervezése.

Erdő Péter amúgy sokszor kiállt a zsidó-keresztény megbékélés és párbeszéd mellett. Ha hivatalos útja miatt a bíboros nem utazna az Egyesült Államokba, Frölich Róbert országos főrabbi társaságában valószínűleg ott lenne vasárnap a Terézvárosban, a zsidó-keresztény imaórán is.

Osztie Zoltán plébános megerősítette lapunknak, hogy beszélt Erdő Péter bíborossal, aki „határozottan azt kérte”, ne rendezzék meg az eseményt. Egyetértésben meghozott, közös döntés volt, hogy nem tartjuk meg az emlékmisét – tette hozzá.

A SZEMlélek blognak Osztie Zoltán azt ígérte, hogy keresni fogja Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét, aki Lezsák Sándornak írt nyílt levélben tiltakozott. A plébános betartotta ígéretét, és felhívta Heisler Andrást.

Osztie Zoltán elmondása szerint Heisler Andrással régóta ismerik és tisztelik egymást, izraeli zarándokúton is voltak együtt. Megegyeztek abban, a mostani alkalom indítást ad arra is, hogy hisztériakeltés és átpolitizáltság nélkül, higgadtan tisztázzák a vitatott történelmi kérdéseket. A kiengesztelődést kell szolgálni – jelentette ki a Népszavának nyilatkozva a plébános.

Hangsúlyozta, hogy a „sajtóban megjelent alaptalan feltételezésekkel szemben” az elmaradt rendezvénynek semmilyen politikai összefüggése nem volt: Boross Péter vagy Lezsák Sándor a plébános szerint nem politikusként, hanem magánemberként mondott volna emlékbeszédet.

2018.01.26 16:44

Oroszbarát támadók Kárpátalján: megkukult a külügyminisztérium

Publikálás dátuma
2019.01.16 07:30

Fotó: MTI/ Nemes János
Amióta kiderült, hogy egy putyinista állhat az ungvári gyújtogatás hátterében, a magyar kormányt kevésbé aggasztja az eset.
Nem hajlandó kommentálni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium azt, hogy egy krakkói bírósági tárgyaláson elhangzott: Manuel Ochsenreiter putyinista, szélsőjobboldali német újságíró rendelte meg és pénzelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodájának tavaly februári felgyújtását. A lengyel hatóságok három ismert, szélsőjobboldali, oroszbarát lengyel aktivistát gyanúsítottak meg a támadással. Közülük a Szabad Európa Rádió információi szerint Michal Prokopowicz vallotta be a bíróságon, hogy a német újságírótól kapták a parancsot és a pénzt az akcióra. A három férfit hetekkel az ungvári gyújtogatás után vették őrizetbe Lengyelországban. Az eset kapcsán Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke közölte: az ügyben tájékoztatást kérnek az Információs Hivataltól (IH). A külügy nem mindig volt olyan hallgatag az ügyben, mint most. A gyújtogatás után bekérették az ukrán nagykövetet, majd a tárca közleményében Ukrajnára mutogatott, mondván az országban előretörőben vannak a politikai szélsőségek. A minisztérium most viszont egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, így arra sem, hogy a magyarellenes provokáció kapcsán kértek-e bármilyen magyarázatot Oroszországtól.
A 43 éves, bevándorlásellenes Ochsenreiter a német AfD párt volt tanácsadója. Sajtóhírek szerint szoros kapcsolatot ápol a Kremllel, és rendszeresen szerepel az orosz propagandamédiumokban. A lengyel sajtó, így a Tvp.info szerint a lengyel hatóságok egyenesen azt gyanítják, hogy az orosz titkosszolgálat állt az ungvári akció mögött. A cél az lehetett, hogy a támadást az ukrán szélsőségesekre fogják, tovább mérgesítve a Budapest és Kijev közötti, az ukrán nyelvtörvény miatt amúgy is feszült viszonyt.
Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője – aki a támadás idején éppen Ungváron volt – úgy emlékezett vissza: ha volt is szándék a magyar-ukrán kapcsolat elmérgesítésére, a tavalyi támadás éppenséggel az ellenkezőjét váltotta ki, a gyújtogatás után a helyi szláv lakosság szolidaritást vállalt a megtámadott magyar közösséggel. A lengyel támadók a neonáci szimbólum 88-as számot festették fel a központ falára, hogy ukrán szélsőjobboldaliakra tereljék a gyanút. Azonban az amatőr elkövetők pillanatok alatt lebuktak: saját nevükön lépték át az ukrán határt, helyi benzinkúton vették meg a Molotov-koktél gyújtóanyagát, közös szállodában laktak, végül hazafele menet az egyikük nagyobb mennyiségű ukrán cigarettát vásárolt, ami után a határon kénytelen volt vámot fizetni, így nyoma maradt az utazásuknak, a lengyel elhárítás pedig pillanatok alatt lefülelte őket.
2019.01.16 07:30
Frissítve: 2019.01.16 07:30

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45