Visszahull Vonára a múltja

Megtörte a Fidesz migránskommunikáció-monopóliumát, hogy kiderült: tavaly csaknem 1300 menekült kapott oltalmazotti státuszt Magyarországon. Azaz a kormány gyakorlatilag mégiscsak megtette, amit az EU kért tőle. Kérdés, hogy a választók szemében ez mennyire hitelteleníti a hatalom migránsellenes kampányát. Ha érdemben, akkor a kabinet bajban van: nem beszél a kormányzati teljesítményről, helyette csak Soros Györgyöt és a menekülteket ostorozza – így a semmiből kellene új kampányüzenetet gyártania. Másrészt a politikai porondon akadt egy másik formáció, amelyik migránsellenességre épített 2015-ben és 2016-ban, a Jobbik. Utóbbi azonban kénytelen volt témát cserélni, ugyanis a Fidesz lenyelte az összes szélsőséges mondandóját. Most viszont megeshet, hogy a megnyílt rést kihasználva a Jobbik megpróbálja az egyetlen valóban migránsellenes pártként feltüntetni magát. Éppen ezért berobbant a hitelességi verseny: a nyíltan rasszista – afrikai és arab bevándorlók millióival ringató – hirdetésekkel operáló kormányzat szerint a Jobbik valójában iszlámbarát. Ezt alátámasztandó a kormánypárti médiából ömlenek Vona korábbi İrán- vagy épp törökbarát megnyilvánulásai.

Meggyőződésből vagy politikai pragmatizmusból, azt csak Vona Gábor tudja, de az biztos, hogy a Jobbik 2003 óta kitartóan építette kapcsolatait az iszlám világgal. Legfajsúlyosabb partnere a diktatórikus berendezkedésű Irán volt. Példának okáért 2011-ben többfős iráni üzleti delegáció érkezett Magyarországra, és ahogy a Hetek című hetilap írja, ellátogatott a jobbikos vezetésű Tiszavasváriba, Gyöngyöspatára, illetve Gyöngyösre (utóbbi Vona Gábor választókerülete). A két kisebb település hamarosan testvérvárosi kapcsolatra lépett az iráni Ardabillal, valamint a síita szakrális központnak számító Kum városával. Iránnal való kapcsolata „kaput nyitott” a Jobbiknak Oroszország felé, és megnövelte a párt nemzetközi súlyát. Ennek érdekében egyébként Hetek szerint Vona sok mindenre hajlandó volt: 2013. őszi törökországi útja során egyes párttársai megdöbbenésére az iszlámot az „emberiség utolsó reményének” nevezte a „globalizáció és liberalizmus sötétségében”, sőt, a kereszténységgel szemben az iszlám hitnek tulajdonított nagyobb közösségi-kohéziós erőt. (Ezt támasztja alá a mandiner.hu által közzétett videó, amelyben Vona a portál értelmezése szerint török nyelven Allahot dicsőíti. „Mi Attila unokái vagyunk, akiknek elve az igazság, akik bátran ellenállnak a rossznak, és senkitől nem félnek, csakis Allahtól.” Vona szerint törökül Allah egyszerűen Istent jelent, az arab keresztények is így emlegetik, tehát ő csak általánosságban beszélt az Úrról.)

Mindenesetre a migrációs válság kirobbanásáig Vona arab- és Irán-barát volt. Ez azért is pikáns, mert a siíta hatalom katonailag is támogatja Szíria diktátorát, Aszad elnököt, aki miatt polgárháborúba fulladt a közel-kelti ország, és szír menekültek milliói keltek útra. Ekkor állt át a Jobbik – voksmaximalizálási okokból – a cigánybűnözésről és a szoft zsidózásról a migránsozásra. Csakhogy a kerítés megépítésével a Fidesz kifogta a szelet Vona vitorlájából.

Závecz Tibor szerint kevés az esély arra, hogy a Jobbik újra kampánytémává emelheti a menekültkérdést. Ha megtenné, magyarázza a közvélemény-kutató, akkor végképp követhetetlenné válna a párt irányváltása, és az utóbbi fél év konszolidációjával szerzett új szavazókat is veszélyeztetné. Nem véletlen, hogy miközben a befogadási-ügy már vagy tíz napja kipattant, a Jobbik csak szolidan foglalkozik vele. A Fidesz-tábort pedig nem veszélyezteti a hitelességi probléma - mondja a Závecz Research Intézet vezetője. A bizonytalanok egy része ugyan érzékeny a menekültügyre, ám – mivel jó részük vidéken él, és a Fidesz uralja a helyi sajtót, jól működik a kormányzati szómágia: vannak a tisztességes menedékkérők (ők kaptak oltalmat), és a gonosz, illegális migránsok (őket távol tartja a kerítés).