Már közel 600 halott a török-kurd konfliktusban

Publikálás dátuma
2018.01.29 18:01
A kurd népesség országonként, 2016-os becsült adatok. Forrás: MTI
Fotó: /

597 „terroristát ártalmatlanítottak” a török erők a török vezérkar közleménye szerint, írja az MTI. Az észak-szíriai enklávé, Afrín ellen január 20-án indították el az „Olajág” hadműveletet. Ankara célpontja az a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia, ami a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) vezetőjeként fontos szerepet tölt be az Iszlám Állam elleni harcban. Az YPG-t az teszi terroristává Recep Tayyip Erdogan törökországának szemében, hogy a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges. Múlt szombaton Erdogan már arról beszélt, akár az Egyesült Államok csapatait is lövetné, ha az útjába kerülnek kurdok elleni háborújában.

Forrás: MTI

Forrás: MTI

Ahogy a török hírügynökség mondta, az elmúlt tíz napban erőik a velük szövetséges Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) segítségével 15 falvat és öt stratégiailag fontos hegytetőt vontak ellenőrzése alá. A legfrissebb beszámoló szerint vasárnapról hétfőre virradóra a török légierő 44 célpontot semmisített meg, köztük óvóhelyeket, fegyverraktárakat és lőállásokat. Az áldozatok között van az YPG 40 tagja.

Ugyan erről hétfőn Afrín központi kórházának egy orvosa úgy nyilatkozott, a török csapásokban civilek haltak meg, ő hozzájuk egy család 25 tagjának testét vitték be. A londoni központú Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja is megerősítette 13 civil halálát: öt gyerekről és három nőről, továbbá öt sebesültről számoltak be ugyanabból a családból.

Az SDF egy szóvivője, Musztafa Bali szerint a török harci gépek civilek által lakott területek fölött köröznek és főként falvakat bombáznak. Bali azt is elmondta, az YPG fegyvereseinek sikerült lelőniük egy török drónt. Ankara cáfol: szerint az áldozatok már évek óta halottak lehetnek, most csak eljátsszák a kurdok, hogy a török offenzívának estek áldozatul.

A török-kurd konfliktus Németországban is nagy port kavart, mivel a török hadsereg fegyvereinek jelentős része német gyártmány. Hétfőn a német szövetségi kormány tájékoztatóját zavarták meg transzparenseket feltartó tüntetők, akik a fegyverexport leállítását követelték.

Szerző
2018.01.29 18:01

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32

A választások elleni kibertámadást vizsgál az FBI

Publikálás dátuma
2018.08.19 16:49
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Két, demokrata jelölt kampánya ellen is sikeres támadást hajtottak végre, ami erősíti az aggodalmakat a november 6-i félidős választások biztonságáért.
A Reuters hírügynökség saját forrásai szerint az FBI nyomozást folytat egy feltételezett kibertámadás ellen, amelyet egy kaliforniai demokrata politikus ellen követtek el. A hekkerek sikeresen hatoltak be David Min kampányának egyik számítógépére. Min a demokrata jelöltségre pályázott a kaliforniai 45. választókerületben, de alulmaradt a júliusi előválasztáson. A hírt nem kívánta kommentálni Min korábbi kampányfőnöke, és az FBI egyik szóvivője sem tudta megerősíteni.  A támadás híre korábban nem szivárgott ki, de a múlt héten a Rolling Stone magazin hírt adott egy hasonló esetről: Hans Keirstead a 48. választókerületben indult a jelöltségért, de szintén vereséget szenvedett az előválasztáson. Bár Min és Keirstead végül nem nyerték el a jelöltséget, mindketten olyan választókerületben indultak, amelyek kiemelt figyelmet élveznek, mert csatatérnek számítanak: vagyis mind a Demokrata, mind a Republikánus Pártnak van esélye nyerni novemberben.  Egyelőre nem világos kik állnak a támadások mögött és milyen információkhoz fértek hozzá, de a Reuters forrásai szerint önmagában a sikeres behatolás ténye megerősíti a biztonsági szakemberek aggályait: ezek szerint a novemberi, úgynevezett félidős választásokon. November 6-án, az elnöki ciklus felénél újraválasztják a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát, illetve 36 államban kormányzót is választanak. 
2018.08.19 16:49